Vándor Attila szakmai pályafutását egy kisebb weboldalfejlesztő cégnél kezdte, majd 2010-től az Allegro Group (korábban Vatera) Kft-hez került, ahol e-kereskedelmi márkák brand managere volt. 2014 és 2017 között aktív szerepe volt a hazai programmatic beindításában – először a Sanománál, mint programmatic projekt menedzser, majd mint a HOPPex és a vonatkozó IAB munkacsoport vezetője. 2017-től a CEMP (később Indamedia) fejlesztési vezetőjeként dolgozott, de hozzá tartoztak a UGC szájtok is. 2021 és 2023 között a DKT (Digitális Közönségmérési Tanács) igazgatósági tagja volt. 2023 tavaszán már a Port.hu és a Media Future vezetőjeként hagyta el az Indamédiát és csatlakozott az RTL-hez digitális sales vezetőként.
Több mint egy évtizedes online szakmai pályafutás van már mögötted. Hogy kerültél jelenlegi pozíciódba az RTL-nél, ami alapvetően mégiscsak egy televízió?
Az RTL már rég nem csak egy televízió, a portfóliója ennél sokkal változatosabb, mondhatni páratlanul diverz a hazai média landscape-en. A vezető tv csatornák mellett nálunk háromféle VOD szolgáltatás és videós hírújság is van, tehát széles a választék a hirdetők számára. A digitális platformok rohamos fejlődésének köszönhetem én is, hogy csatlakoztam idén tavasszal az RTL csapatához. Alapvetően a digitális területtel kapcsolatos feladatok tartoznak hozzám, de nagyon örülök, hogy közvetlen kollégáim révén a legjobb TV-s szakemberek mellett dolgozhatok.
Bizonyára voltak előzetes elképzeléseid az új munkádról. Az elmúlt hat hónapban értek meglepetések?
Talán meglepő lesz, amit mondok, de bizonyos szinten nem igazán. A nagy kihívások, amiket tapasztalhatunk, azok vagy rossz piaci berögződések, vagy annak alaptulajdonságából fakadnak, így nem különbözik a korábbi munkahelyeimtől. Az RTL egy nyugat-európai gyökerű cég, ennek megfelelő magas cégkultúrával, ezzel kapcsolatban egyáltalán nem ért meglepetés. A konkrét pozíciómat tekintve már kicsit más a kép: talán nem a meglepetés a jó szó, de a kereskedelmi terület nekem új volt. Nyilvánvaló volt, hogy az első hónapok tanulással telnek majd, de szeretem az új területek nyújtotta kihívásokat, ezért fordultam annak idején a programmatic felé is.
Úgy tudom, adatszegmensek vizsgálatával foglalkozol. Honnan jönnek az adatok?
Valóban, a nyáron sokat dolgoztunk az RTL+ Light és RTL+ Active új adatstruktúráján. Teljesen új módszertannal és alapozókutatással frissítettük fel a szegmenseinket.
Mi az az eredmény, amit most már kommunikálni is lehet?
A tesztek alapján nagyobb és hatékonyabb szegmenseink lettek. Nagyon fontos eredmény, hogy most már 9 helyett 17 szegmenst tudunk kínálni, röviden tehát több és jobb adat áll az RTL-nél hirdetők rendelkezésére.
Az új adatszegmensekre építve megszülettek az új hirdetési lehetőségek, új hirdetési csomagok?
Eddig is voltak adatszegmenseink, ezek értékesítése és a kampányokhoz kapcsolása rutin feladat, így nem volt szükség új munkafolyamatokra a kiszolgáláshoz. Mi úgy gondolkodunk az adatról, hogy a kampányokhoz az egy rétegként csatolható, tehát az a törekvésünk, hogy mindenféle kampányhoz és formátumhoz hasznosítható legyen, legyen az videós hirdetés vagy display.
A középtávú üzleti és kereskedelmi igény az, hogy ezek a szegmensek átjárhatóak legyenek az RTL.hu-val, magyarán azt szeretnénk, hogy egy teljesen eltérő platformon, teljesen más tartalomfogyasztási szokások mellett hasonló vagy azonos módszertannal, tehát megegyező minőségben tudjunk adatlayert szolgáltatni a hirdetőinknek a videós hírportálunkon is.
Lehet ennek a munkának olyan eredménye, hogy itthon is megjelenik a televízióban a programmatic, amire külföldön már vannak példák?
A kettő nem ér össze. Mi jelenleg az RTL digitális platformjain dolgozunk, és ott törekszünk minél körültekintőbb adatgazdálkodásra. A programmatic TV Magyarországon még talán gyerekcipőben sem jár. Ennek okai a technológiai kötöttségekben és a piacméretben keresendők. Ettől függetlenül van lehetőségünk hozzáférni az anyavállalaton keresztül a holland, német vagy akár francia kollégák tudásához, és ismerjük a technológiákat is, amiket használnak.
