A jövő héten startoló Cannes Lions a kommunikációs szakma Oscarja. Ott kell lenni. Legalább fejben, ha belépőre nem futja.
A borsos jegyárakért cserébe Jonathan Ive, David Droga, és Sir John Hegarty előadását hallgathatjuk. Anyáink valószínűleg simán fellöknék őket egy balatonparti lángososnál, mi azonban 1298 kilométert utazunk néhány kakaós csiga, és meleg ásványvíz társaságában, hogy elszívjuk az agyukat.
A fesztivál idén ismét rekordot döntött a 37,427 nevezésnek hála, így a szervezők is soha nem látott összeget kalapoztak össze. 26 millió dolláros bevételt könyvelhettek el, amihez
közel 11 millió forinttal járult hozzá a magyar reklámválogatott. Cserébe 68 hazai munka sorsát kísérhetjük figyelemmel.
Komolyan izgulnunk valószínűleg idén sem kell majd a francia riviérán. Kis hazánkba ugyanis a legritkább esetben tévednek oroszlánok. Itthon már azért is pezsgőt bontanak, ha shortlistre kerülnek Obelix hazájában.
Beszállni a játékba azonban költséges mulatság. Főleg a hazai piac helyzetét tekintve. Egy titánium és integrált oroszlán elejtéséhez nagyjából 410 ezer forintnak megfelelő eurót kell
kicsengetni. Ráadásul a zsűriben a szakma legnagyobbjai ülnek, úgyhogy baromi nehéz újat mutatni nekik. Egy középszerű munkát nevezni olyan, mintha kiszórnánk a pénzt az ügynökség ablakán. A nagyok számára azonban semmi sem drága, mert nyugaton az oroszlánok színe és száma fontos fokmérő.
Tavaly a McCann Melbourne terítéke volt a legnagyobb. Az ausztrál metrónak készített kampányuk átírta a fesztivál történelmét. A „Dumb ways to Die” alkotói öt Grand Prix (a legnagyobb elismerés, amivel reklámot díjazhatnak ezen a bolygón) társaságában térhettek haza. Korábban egyetlen videóklip reklámkampány sem jutott ilyen magaslatokba. A háromperces rajzfilm nem csak szakmai körökben lett elismert, közel 83 milliószor töltötték le a YouTube-ról. Ráadásul a kampányt követő időszakban – a beszámolók szerint – 20 százalékkal csökkent a vasúti közlekedéshez köthető balesetek száma.
Hogy kinek jut idén oroszlán? Nem kell jóstehetség a kérdés megválaszolásához, mert a recept nemigen változik. Melengesd meg az emberek szívét, csalj könnyeket a szemükbe, vagy nevettesd meg őket. Aztán költözz be a vágószobába, készíts nekik valami klassz dolgot, állítsd meg őket az utcán, és közben ne spórolj a zenén. Ha nem jut eszedbe más, egyszerűen csak tedd jobbá a világot. Ja, és ne felejtsük ki a cukiságokat sem, bennük is rejlik még erő.
Mindenki megtalálja a módját, hogyan profitálhat a fesztiválból. A program most is szuper, de lehet majd oroszlánokat és új kapcsolatokat is gyűjteni. Ami biztos, a francia riviéra eseményei garantáltan kirángatnak a napi rutinból, hogy visszatérve kis hazánkba más perspektívából tekintsünk saját munkánkra, és ügynökségünk működésére. Érdemes lesz tehát olvasgatni a témában, vagy ami jobb, sátrat verni a gall tengerparton.
Varga Tamás írása.
