Még ha nem is óriási, de legalább vagyoni elégtételt kaphatnak azoknak a polgári pereknek az érintettjei, melyeknél az eljárás elhúzódik – mutat rá a Kapolyi Ügyvédi Iroda arra az új jogszabályra, mely jövő januárban lép életbe. Bár a négyszáz forintos napi összeg ismeretében félő, hogy az új törvény gyakorlati hatása csekély lesz, az új szabályozás annak fényében üdvözlendő, hogy nem újkeletű probléma a polgári perekben az eljárások elhúzódása, amelyek gyorsítását az új polgári perrendtartás keretein belül már az eljárási kódex modernizálása is támogatta, igaz, egyelőre nem teljesen egyértelmű sikerrel.

Jövő januárban lép életbe az az új törvény, amely szankció kilátásba helyezésével próbálja meg rábírni a bíróságokat a még hatékonyabb munkára, és így előmozdítani a polgári perek gyorsabb lefolyását, illetve elhúzódó polgári per esetén a peres félnek igyekszik lehetőséget adni arra, hogy könnyebben érvényesíthesse igényét anyagi kompenzációra. Dr. Antal József, a Kapolyi Ügyvédi Iroda partnere szerint ez azért fontos lépés, mert a perek elhúzódása a peres félnek érdeksérelmet okozhat, aki ezért jogorvoslattal élne, illetve anyagi kompenzációt szeretne.

Eddig ilyen esetben az érintettek leginkább csak az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordulhattak jogorvoslatért, ami rendszerszinten nem oldja meg a problémát. Ezt próbálja orvosolni az a június végén elfogadott törvény, amelynek hatálya kifejezetten csak a polgári peres eljárásra terjed ki (ideértve a fizetési meghagyásos eljárást is, ha abból per lesz), és lényege, hogy amennyiben egy polgári per teljes tartama, vagy akár csak valamely eljárási szakaszának tartama meghaladja azt az időszakot, amelyet a jogalkotó az észszerű időtartam felső határának meghatároz, akkor a peres fél vagyoni elégtételre lesz jogosult.

A Kapolyi Ügyvédi Iroda szakértője ezzel kapcsolatban két dologra is felhívja a figyelmet: az egyik, hogy leginkább megismételt eljárások és perújítások esetében várható, hogy az ügymenet túllépi az egyébként elég nagyvonalúan meghatározott, maximumként elfogadható eljárási időtartamot. A másik, hogy az új törvény konkrétan kimondja, mennyi egy polgári per észszerű időtartama, amelynek túllépése esetén vagyoni elégtétel igényelhető. A teljes időtartamra nézve a főszabály hatvan hónap (öt év), az egyes eljárási szakaszok esetében pedig a következő:

elsőfok – harminc hónap;
fizetési meghagyással indult elsőfok – harminchat hónap;
másodfok – tizennyolc hónap;
valamint felülvizsgálat – tizenkét hónap.

A vagyoni elégtétel mértékét összegszerűen egy külön kormányrendelet határozza meg, amely szerint (legalábbis „induláskor”) fixen napi négyszáz forint lesz a vagyoni elégtétel összege – vagyis egy teljes késedelmes évért 146 ezer forint járhat legfeljebb. Dr. Antal József arra is rámutat, hogy lényeges kérdés, ezzel az összeggel mennyire sikerült jól „belőni” a vagyoni elégtétel megfelelő szintjét. Ha ugyanis túl alacsonyra, akkor sem igazi elégtétel nem lesz, sem a bíróságokat nem fogja ténylegesen a nagyobb hatékonyság irányába szorítani. A négyszáz forintos napi összeg ismeretében félő, hogy az új törvény gyakorlati hatása csekély lesz. Persze a törvény sikere több tényezőn is múlik. Az is kérdés, hogy például egy sorozatosan túl lassú bírónak kell-e következményekkel számolnia. Mert ha nem, és ehhez adódóan még esetleg az elégtétel összege is túl alacsonyan lett meghatározva, akkor az egésznek nem sok értelme lesz a gyakorlatban.

A 2022. január 1-jén hatályba lépő törvény szerinti elégtétel mellett, vagy helyett egyébként továbbra sem lesz akadálya a szóba jöhető egyéb jogcímeken (sérelemdíj, bírósági jogkörben okozott kár) további anyagi igény támasztásának, ha annak feltételei fennállnak az adott esetben. Illetve továbbra is lehet majd igénnyel fordulni az Emberi Jogok Európai Bíróságához egy polgári per túlzott lassúsága esetén, de a törvény kezelni kívánja azt is, hogy az észszerű időtartam ugyanazon túllépésén ne lehessen egyszerre mind a két módon (itthon az új törvény alapján és az EJEB előtti eljárásban) is „pénzt keresni”.