TV-piaci körkép 2020

Hírek Kiemelt

2020-ban a teljes népesség naponta átlagosan 4 óra 55 percet töltött a tévékészülékek előtt, 16 perccel többet, mint egy évvel korábban. Az egy főre jutó napi reklámnézési idő  32,5 perc volt, melynek során egy személy átlagosan 127 reklámfilmet látott.

 

2020-ban a teljes népesség naponta átlagosan 4 óra 55 percet töltött a tévékészülékek előtt, 16 perccel többet, mint az előző évben. 8 perccel nőtt a 18 év alattiak napi átlagos tévénézési ideje is 2019-hoz képest, és így 3 óra 03 percet töltöttek a képernyők előtt. A 18-49 évesek naponta 3 óra 49 percet tévéztek, ami 20 perccel több, mint egy évvel korábban, míg az 50 év felettiek naponta átlagosan 6 óra 49 percet töltöttek a képernyők előtt, ami 16 perccel több, mint az előző évben.

A teljes népesség és a 18 év feletti felnőtt lakosság tévénézési idejét 5 perccel egészítette ki az időeltolásos tévénézés. A 4-17 évesek körében ez az idő 3 perc volt, ami a tévénézésükhöz képest 1,8%-ot jelent.

A csatornatípusok szerint 2020-ban az általános szórakoztató csatornák közönségaránya 41% volt, melyhez a műsoridejük több mint felében sorozatokat sugárzó „sorozat csatornák” további 8,7%-kal járultak hozzá. A filmcsatornák 10,7%-ban, a hírcsatornák pedig 7,6%-ban részesedtek a tévénézési időből, melynek az így fennmaradó harmadán osztozott a többi tematikus csoport, vagyis az ismeretterjesztő (6,4%), életmód (3,4%), sport- (3,3%), gyerek- (6%) és zenecsatornák (1,7%), valamint a DVD/videó/videójáték illetve a külföldi csatornákat és egyéb képernyőhasználatot (DVD, Játék, VOD, Smart TV funkciók használata, stb.), továbbá az egyedileg nem beazonosított csatornák csoportját tömörítő „Egyéb” kategória.

Az otthoni internet-használat szerinti közönség-összetétel adatokból látható, hogy az otthon internetezők egyre nagyobb arányban vannak jelen a tévé közönségében (71%), mely összefügghet az internet hozzáféréssel rendelkező háztartások számának növekedésével is.

Tavaly a 4 év feletti teljes népességet alapul véve naponta átlagosan 6,4 millió embert ért el legalább egy percre a televízió, közülük 5,9 millióan láttak legalább egy hirdetést. Az egy főre jutó átlagos napi reklámnézési idő 32,5 percet tett ki, ez a teljes tévénézési idő körülbelül 11%-a volt. Egy átlagos néző naponta 127 reklámfilmmel találkozott tévénézés közben.

A Nielsen Közönségmérés adatai alapján az elmúlt öt évben folyamatosan és dinamikusan nőtt a televíziós reklámok megjelenésszáma. A vizsgált csatornák számának növekedése mellett 2020-ban a vizsgált magyar nyelvű csatornákon naponta átlagosan 36 432 reklámfilmet sugároztak, a megjelent tévéreklámok együttes száma majdnem elérte a 13,5 milliót: összesen 13 333 996 hirdetés került képernyőre az év során, amely 4,5%-kal kevesebb mint 2019-ben. A sugárzott reklámfilmek összesített hossza 85 677 órának, azaz 9,8 évnek felelt meg.

A hirdetések 71%-a 30 és 20 másodperces, további 19,7%-uk 15 másodperces volt, és egy reklámfilm átlagos hossza pedig 23 másodperc volt. A reklámblokkok 1,8%-a állt csupán egyetlen szpotból, 12,7%-uk 2-5 darabot, 42,7%-uk 6-10 darabot, míg 42,8%-uk ennél is több szpotot tartalmazott.

Az elmúlt esztendőben 540 hirdető 962 márkát hirdetett 6 566 féle különböző reklámfilmben, amelyek közül 5 507 volt teljesen új hirdetés, azaz olyan, amely először a 2020. év során került képernyőre. Az új hirdetések több mint egyharmada (38%-a) hétfői napon került először adásba. Egy hirdetést átlagosan 2 030-szor sugároztak, de a leggyakoribb hirdetés ennél jóval többször, 33 718 alkalommal volt látható a képernyőn.

A legtöbb hirdetés a „Gyógyhatású készítmények” szektorba tartozott (3 719 871 db), ezt követte a „Kereskedelem” (2 967 739 db) és az „Élelmiszer” (2 942 599 db). Ez a három szektor tette ki a megjelenések 66,9%-át. A leggyakrabban hirdetett termékosztály az „Élelmiszerkereskedelem” (769 572 db) volt, ezt követte az „Egyéb gyógyhatású készítmény” (725 749 db), és „Megfázás, influenza elleni termékek” (678 897 darab). A megjelenésszám szerinti top 10 termékosztály a teljes piac 43%-át fedte le.

SOCIAL MEDIA