Ha a jelenlegi ütemben bővül a világ vízfogyasztása, akkor 2050-ben a 2016-os szinthez képest 20-30 százalékkal több vizet fogunk felhasználni. Március 22-e a Víz Világnapja, ebből az alkalomból érdemes elgondolkodni azon, hogyan tudjuk fenntarthatóbbá és hatékonyabbá tenni vízgazdálkodásunkat.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete által összeállított „World Water Development Report 2019” szerint mintegy kétmilliárd ember él olyan országokban, amelyekben komoly problémát okoz a megfelelő színvonalú vízellátás. Ennél sokkal több, négymilliárd ember kénytelen évről-évre legalább egy hónapig megtapasztalni azt, hogy milyen, amikor nem jut elegendő vízhez.
A jelentés szerint 1980 óta évente nagyjából 1 százalékkal bővül az emberiség vízfogyasztása, és ha nem változik ez az ütem, akkor 2050-ben a 2016-oshoz képest 20-30 százalékkal több vízre lesz szükségünk ahhoz, hogy eltartsuk magunkat. Bár a Föld felszínének kétharmadát víz borítja és bolygónk teljes vízkészletét közel 1,4 milliárd köbkilométerre teszik, ennek nagyon kis része, mintegy 2,5 százaléka az édesvízkészlet. Ráadásul a megújuló – vagyis a folyókban lévő, illetve a csapadékkal érkező – édesvíz még kevesebb, becslések szerint a Föld teljes vízkészletének mindössze 0,003 százaléka.
A szakemberek szerint nem kell feltétlenül attól tartanunk, hogy elfogy a víz, viszont mindenképpen szükség lenne arra, hogy változtassunk szokásainkon. Elég csak arra gondolni, hogy egy csésze kávé előállításához mintegy 140 liter vizet használunk fel, míg egy kilogramm szarvasmarhahúshoz 16 ezer litert.
Eközben világszerte 844 millió ember nem jut hozzá még alapszintű ivóvíz-szolgáltatáshoz sem. Még többen, majdnem 900 millióan vannak azok, akik számára semmilyen szennyvízkezelési megoldás nem érhető el. Ez óriási egészségügyi kockázatot, járványveszélyt jelent, elég csak arra gondolni, hogy a jelenlegi koronavírus-járvány során is az egyik legfontosabb védekezési módszer a személyes higiénia biztosítása, a rendszeres kézmosás.
Ahogyan arra az ENSZ legújabb, március 22-én kiadott vízügyi jelentése is utal, a következő évtizedekben hatalmas beruházásokra lesz szükség a biztonságos vízellátás biztosításához. A becslések viszonylag széles skálán szóródnak, a World Water Council 2030-ig 6700 milliárd dolláros beruházási igénnyel számol, míg az OECD 2050-ig 22,7 ezer milliárd dollárossal.
„A víz kulcsfontosságú létezésünk szempontjából, ezért kiemelt figyelmet kell fordítani az ellátási biztonságra. A jelenleg már elérhető fejlett technológiák révén a víz- és szennyvízszolgáltató cégek jelentősen tudják növelni működési hatékonyságukat. A Schneider Electric az EcoStruxure speciálisan a vízipar számára kialakított architektúrájával komplett megoldást nyújt a terepi eszközöktől (pl.: intelligens szivattyús alkalmazásokra fejlesztett frekvenciaváltók) a vezérlésen és megjelenítésen át az intelligens döntéstámogató rendszerekig” – mondta el Géczy Áron, a Schneider Electric termékmenedzsere.
A vízszolgáltatási szektor a világ energiafelhasználásának mintegy 4 százalékáért felelős jelenleg. A becslések szerint az ágazat energiaigénye 2040-ig a 2016-os szint duplájára nő majd. Ugyanakkor a jelenleg is rendelkezésre álló technológiai megoldások hatalmas lehetőségeket kínálnak a hatékonyabb vízgazdálkodás megvalósítására, és a Nemzetközi Energia Ügynökség 2016-os elemzése szerint elvileg adott a lehetőség arra is, hogy 2040-ig akár 15 százalékkal csökkentse energiafelhasználását a vízügyi szektor. Ez azon túl, hogy komoly megtakarítást jelentene a szolgáltatócégeknek, aminek köszönhetően tovább javíthatnák az ellátás színvonálat, a klímavédelem szempontjából is fontos lépés lenne, hiszen csökkenteni lehetne az üvegházhatású-gázok kibocsátását.
