A felnőtt magyar lakosság közel fele (41%) jelenleg aktív álláskereső, vagy az elmúlt két évben volt az; több mint kétharmaduk (38%) fizikai munkát végezne, amelyre az elmúlt évek során látványosan váltakozott a piacon a kereslet. 2019 elejétől kezdődően ugyanis egyre erősödött az igény az új szak-, betanított- és segédmunkások iránt, az intenzív toborzás nyomán pedig munkaerőhiány alakult ki ezen a területen; azonban ez a felállás idén mérséklődött, majd ősz elejére meg is fordult.
A Profession.hu felületén keresztül lezajlott folyamatokból látható, hogy 2024 harmadik negyedévében összesen 15,9%-kal több jelentkezés történt a fizikai munkásokat kereső hirdetésekre, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Ezzel párhuzamosan a nekik szóló álláshirdetések száma 2,4%-kal csökkent, így átlagosan egy meghirdetett pozícióra 13,5%-kal több munkakeresői jelentkezés jutott.
Szakterületenként nézve a kereslet és kínálat változásában az látható, hogy 2024 harmadik negyedévében a legjelentősebb kereslet új munkaerőre a bolti eladó, pénztáros, a betanított munka, valamint az anyagmozgatás, rakodás kategóriákban volt. A tavalyi év azonos időszakához képest a legnagyobb arányú növekedés a klímaszerelő esetében történt, ahol egy év leforgása alatt 115%-kal több hirdetést adtak fel.
Lokáció alapján főként Nógrád vármegyében szűkült a választási lehetőség az ilyen típusú állást keresők számára (ahol 32,8%-kal kevesebb hirdetést aktiváltak, mint tavaly ilyenkor), illetve Győr-Moson-Sopron (-18,5%) és Veszprém vármegyében (-17,6%). Voltak azonban olyan területek, ahol gyarapodott a nyitott pozíciók száma a kategórián belül: Tolna vármegyében ráadásul 16,2%-kal, Hajdú-Bihar (12,9%) és Szabolcs-Szatmár-Bereg (6,6%) vármegyében is.
Mit keresnek a fizikai munkát vállalók?
A magyarok jelentős többségének (83%) a fizetés mértéke a legfontosabb szempont egy állás választásakor. E tekintetben elmondható, hogy az aktív álláskereső szak-, betanított- és segédmunkások között, akik a tapasztalatuknak megfelelően jelentkeztek egy álláshirdetésre, az átlagos havi nettó bérigény 301 560 Ft, ami tavaly óta 8,47%-ot nőtt. A legjelentősebb bérigény-növekedés a konyhai munka alkategóriában történt (66,9%-os növekedéssel 452 000 Ft), amit az ápoló, egészségügyi szakmunka alkategória követ (42,65%-os növekedéssel 476 000 Ft), majd az egyéb fizikai munka (21,75%-os növekedéssel 342 000 Ft).
Az elvárt bérek mértéke szerinti sorrendben a kőműves áll a lista elején 512 000 forintos havi nettó fizetési igénnyel, amit a szakács követ (506 000 Ft), majd a festő, mázoló (498 000 Ft).
A fizetést követően a második helyen a munkavégzés helye szerepel a munkakeresők prioritásában. Ez a szempont a fizikai munkát végzőknél az országos átlagnál ritkábban teljesül: szinte minden második szakember (47%) ingázik az otthona és munkavégzésének helye között, ami leginkább a gyártás, termelés (59%) valamint a vendéglátás, hotel és idegenforgalom (52%) szektorokban dolgozó fizikai munkavállalókra jellemző.
