Globális üzenet helyi tartalommal töltve

Sokak szerint a Coca-Cola elengedhetetlen része a karácsony varázsának, hiszen a márka nemcsak az ünnep ízét, hanem szellemét is felfrissíti, ráadásul ott, ahol igazán szükség van rá, leginkább közösségeinkben.  A Coca-Cola ezért idén is célul tűzte ki, hogy emlékeztesse az embereket: az ünnep igazi értéke a kapcsolódásban rejlik, ehhez viszont elengedhetetlen, hogy megálljuk egy pillanatra. A hazai kampány a márka globális üzenetét helyi tartalommal és közösségi együttműködésekkel erősíti, ezzel is hangsúlyozva, hogy a karácsony igazi hősei azok, akik másokért dolgoznak, adakoznak, és közösséget építenek.

Coca-Cola ünnepi megállók országszerte

A vállalat és a Budapest Bike Maffia november 24-től egészen december 21-ig várja a fogyasztókat a Coca-Cola Ünnepi Megállóin. Budapesten három helyszínen (Aréna Pláza, Árkád, WestEnd), a győri Árkádban és a debreceni Fórum bevásárlóközpontokban lehet szusszanni egyet a kitelepüléseken. Az adakozópontokon bárki megállhat egy pillanatra, hogy kilépjen a rohanásból és átélje a karácsony igazi örömét, valamint csatlakozhasson egy jó ügyhöz.

A kezdeményezés a Budapest Bike Maffiával együttműködésben valósul meg, akik évek óta dolgoznak azon, hogy segítsék a rászorulókat és hidat építsenek a közösségek között. A látogatók a helyszínen dekorálható karácsonyfadíszeket vásárolhatnak, amelyekbe jókívánságokat rejthetnek, majd azokat hazavihetik, hogy meglepjék a szeretteiket. A díszekből befolyt összeg 100%-a a Budapest Bike Maffia munkáját támogatja. A helyszíneken termékkóstoló, játékok, fotópont és influenszer-találkozók biztosítják, hogy az adományozás mellett valóban legyen lehetőség egy kis megállásra, feltöltődésre is.

Közös múltú összefogás

Ahogy Szalóky Tóth Judit, a Coca-Cola Magyarország vállalati kapcsolatokért, fenntarthatóságért és kommunikációért felelős igazgatója fogalmaz: „Azok felé szeretnénk fordítani a figyelmet, akik a karácsony igazi hősei: a háttérben dolgozó, közösséget építő és támogató emberek felé. Ők azok, akiknek köszönetet szeretnénk mondani. Örömünkre szolgál, hogy ebben a Budapest Bike Maffiával együttműködhetünk”.

A kampány részeként a fogyasztóknak több felületen is lehetősége van adakozni: az Ünnepi Megállókon túl a Coca-Cola weboldalán, a Coke Appon keresztül, vagy a Budapest Bike Maffia felületén.

„Egy pillanatnyi felfrissülésre és jól megérdemelt pihenésre hívjuk mindazokat, akik fáradhatatlanul dolgoznak a háttérben, hogy megteremtsék az ünnep varázsát. Az utóbbi évek kampányaira építve az idei összefogásunk is megtestesíti elkötelezettségünket az emberi kapcsolatok elmélyítése és a felemelő pillanatok megteremtése iránt” – mondta el Malgorzata Drag, a Coca-Cola Magyarország marketingigazgatója. 

Havasi Zoltán, a Budapest Bike Maffia alapítója szerint a karácsonyi időszak sokaknak az ajándékozásról szól, de az önkéntesekből álló csapatuk számára arról is, hogy ne feledkezzünk meg azokról, akik egyedül töltik az ünnepeket. A Coca-Cola-val közösen szeretnék megmutatni, hogy ha sok apró segítség jön össze, az nagy változást tud elindítani a környezetünkben.

Fülbemászó karácsony

Miller Dávid édesapjával, Miller Zoltánnal énekelte fel az egykori fülbemászó „Ünnepelj ma velünk” című karácsonyi dalt. A produkcióhoz egy Budapesten forgatott klip is készült Büki Balázs rendezésében. A reklámfilmben viszontlátjuk a Budapest Bike Maffia jótékony biciklisét, de betekinthetünk egy család karácsonyi készülődésébe is, ahol végül az egymásra fordított figyelem és törődés teszi még szívhez szólóbbá az ünnepi estét.

„Ez a dal nemcsak a karácsony hangulatát idézi meg, hanem arra is emlékeztet, hogy milyen jó érzés adni. A közös éneklés, a jótékony cél és a közösségi élmény mind azt üzenik: az igazi ünnep akkor kezdődik, amikor megosztjuk az örömünket másokkal” – mondja Miller Dávid. Édesapja szerint már csak azért is nagyon különleges számukra ez a dal, mert korábban sosem volt még hasonló közös produkciójuk.

Büki Balázs rendező szerint a videóklippel olyan történetet szerettek volna elmesélni, amely hitelesen mutatja be a hétköznapi hősöket, azokat, akik adnak az idejükből, az energiájukból, a szívükből. A videóklip követi a Coca-Cola hagyományát a megható karácsonyi kisfilmek terén, amik legtöbbje a társainkkal történő kapcsolódást, a közösségeket és a pillanat egymással való megosztását hangsúlyozza.

„Örülök, hogy a platformunk adta lehetőségeket egy ilyen kreatív módon sikerült a jó ügy szolgálatába állítanunk. Ez azért sikerülhetett ilyen gyorsan és könnyen, mert mindannyian ugyanazt valljuk: számunkra a közösségi összefogás alapérték” – mondja Garay Péter, a foodora ügyvezetője, aki csapatával örömmel csatlakozott a Coca-Cola kampányához és tette lehetővé, hogy a Budapest Bike Maffia láthatósága a saját felületeiken is megvalósuljon. A kampány ideje alatt pedig a rendelések követésekor a már említett dalba is belehallgathatnak a fogyasztók.

A Sziget Fesztivál, amelynek szervezői a minőségi szórakozáson kívül a fenntarthatóság iránt is elkötelezettek, idén is otthont adott a Coca-Cola Magyarország immár hagyományos, környezettudatos szemléletformáló sajtóbeszélgetésének. Az idei eseményen a csomagolási innovációk, a visszaváltási rendszer eddigi eredményei, a kapcsolódó kormányzati szerepvállalás és célkitűzések, valamint a lakosság fenntarthatósági attitűdje kerültek terítékre, kiemelve a közös felelősség és a kollektív cselekvés fontosságát.

Bikfalvi Istvánné, a Magyar Ásványvíz, Gyümölcsé és Üdítőital Szövetség főtitkára szerint „A kimagasló visszaváltási és újrahasznosítási arányok mögött a gyártók, a kereskedelmi szereplők, a hulladékkezelési szakemberek és a fogyasztók közös erőfeszítései állnak, amelyeket a szabályozó hatóságokkal és a kormányzattal való szoros együttműködés tett lehetővé. A Magyar Ásványvíz, Gyümölcsé és Üdítőital Szövetség tagvállalatai büszkék arra, hogy aktívan hozzájárulnak ezekhez a sikerekhez, és elkötelezettek amellett, hogy a hazai eredmények összhangban legyenek az Európai Unió fenntarthatósági célkitűzéseivel.”

A hazai lakosság gyorsan megszokta a visszaváltási rendszert

Runtág Tivadar, a MOHU operatív igazgatója ismertette a rendszer eddigi eredményeit. A tavalyi bevezetés óta a hazai lakosság több mint 2,5 milliárd darab visszaváltási díjas terméket vitt vissza a RePont automatákba vagy kézi átvételi pontokra. Az idei nyár rekordokat hozott a visszaváltás terén: egyes napokon a visszaváltott italcsomagolások száma meghaladta a 15 milliót. A mostani 80 százalékos visszaváltási arány európai viszonylatban is kiváló eredmény, és várhatóan 2026-ra állandósul  majd a  90 százalék feletti érték. A korábbi, házhoz menő szelektív gyűjtési rendszerben az italcsomagolások visszagyűjtési aránya mindössze 30-35 százalék körüli volt.

„A visszaváltási rendszerért felelős MOHU zárt logisztikai rendszert működtet, így az összegyűjtött csomagolás garantáltan újrahasznosításra kerül, nem jut a szemétégetőbe vagy lerakóba. Büszkék vagyunk az eddigi eredményekre, és azt látjuk, hogy a hazai lakosság különösen nyitottan és együttműködően fogadta ezt a nem kis változást. A közös erőfeszítéseknek köszönhetően néhány hónap leforgása alatt hatalmas lépést tettünk egy fenntarthatóbb jövő megteremtése felé” – mondta el Runtág Tivadar.

„A DRS-rendszer, azaz az italcsomagolások kötelező visszaváltási díjas rendszerének bevezetése fontos mérföldkő volt a kormányzat Klíma- és Természetvédelmi Akciótervében, egy, a körforgásos gazdaság felé tett újabb fontos lépés, amely nemcsak környezetvédelmi célokat szolgál, hanem az iparfejlesztés és az erőforrások hatékonyabb felhasználása szempontjából is kiemelt jelentőségű. Az eddigi eredmények, így a visszaváltási arány gyors növekedése azt mutatják, hogy megfelelő infrastruktúra, szemléletformálás és ösztönzés mellett a hazai fogyasztók is szívügyüknek tekinti a környezetvédelmet. Ez egyértelműen jelzi, hogy jó úton haladunk a zöld átállásban. A kormányzat számára kulcsfontosságú a lakosság szemléletformálása, a hazai ipar energia- és nyersanyagtakarékos gazdálkodása, valamint a gyártókkal és hulladékgazdálkodási szereplőkkel való szoros együttműködés is, hiszen ezek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy hosszú távon fenntartható és versenyképes rendszert építsünk” – mondta Gondola Csaba, az Energiaügyi Minisztérium körforgásos gazdaságért és klímapolitikáért felelős államtitkára. 

Szalóky Tóth Judit, a Coca-Cola Magyarország vállalati kapcsolatokért, kommunikációért és fenntarthatóságért felelős igazgatója hozzátette: “Az újrahasznosíthatóság és újrafelhasználás érdekében együttműködünk partnereinkkel, valamint a kormányzat szereplőivel is. Fogyasztóinknak szintén kulcsfontosságú szerep jut a csomagolóanyagokat érintő stratégiánkban, ugyanis az ő aktív részvételükre, is szükség van ahhoz, hogy ezek a csomagolások visszajussanak az újrahasznosítást és újrafelhasználást elősegítő rendszerekbe.”

„A zöldipar is aktív szerepet vállal a fenntartható csomagolások fejlesztésében, használatában, alkalmazásában, illetve – például a hulladékhasznosító iparon keresztül – a körforgásos alapanyag előállításában, hiszen a fenntarthatóság elérése közös felelősségünk. A jogalkotók, szakemberek, gyártók, kereskedők, a visszaváltási rendszer működtetője és a fogyasztók együttműködése, valamint az edukációs erőfeszítések elengedhetetlenek ahhoz, hogy előrelépést érjünk el a hulladékgazdálkodásban, a társadalom szemléletformálásában és hosszú távon a fenntarthatóság terén. A közös munka jelenleg is zajlik, és az eddigi eredmények azt mutatják, hogy csak összefogással érhetünk el valódi változást” – mondta Kertész-Káldosi Zsuzsanna, a Környezetvédelmi Gyártók és Szolgáltatók Szövetségének szakmai igazgatója.

Még több újrahasznosítás jön a Sziget Fesztiválon is

A Green Sziget Center évről-évre izgalmas programokon keresztül mutatja be nemcsak saját fenntarthatósági gyakorlatait, de szemléletformáló üzeneteket is igyekszik eljuttatni a látogatóhoz. Dominus Ákos, a Sziget Fesztivál fenntarthatósági menedzsere elmondta: a fesztiválon a legnagyobb mennyiségű hulladékot a PET palackok és az aludobozok jelentik, amelyet azonban magas arányban tudnak visszagyűjteni.

„A Sziget Fesztiválon minden évben újabb elemekkel bővítjük fenntarthatósági programunkat, és ebbe partnereinket, támogatóinkat is törekszünk bevonni. Az olyan szponzorok, mint a Coca-Cola szintén hozzájárulnak ahhoz, hogy a közös erőfeszítéseknek köszönhetően csökkentsük a fesztivál ökológiai lábnyomát” – mondta el Dominus Ákos.

Jelentős a szemléletváltozás a magyar lakosság körében 

Sági Ferenc, az NRC kutatási igazgatója átfogó képet adott a visszaváltási rendszer elfogadottságáról. Felméréseik szerint a lakosság nagyobb része ismeri és használja a visszaváltási rendszert.

„A visszaváltási rendszer nem csupán egy új szolgáltatás, hanem egyre inkább befolyásolja a fogyasztói döntéseket, például a boltválasztást, sőt, az oda járás gyakoriságát is – utóbbi kapcsán a válaszadók 42%-a említette, hogy gyakrabban megy el egy adott üzletbe vásárolni, mert működik benne REpont. A lakosság tehát egyre tudatosabb, és a REpont rendszerhez hasonló motiváló rendszerek kulcsfontosságúak a pozitív viselkedésváltozás elérésében és a körforgásos gazdaság felé való elmozdulásban” – mondta Sági Ferenc.

Beszélgetésünk témája az a példaértékű együttműködés, amit a Coca-Cola és a Budapest Bike Maffia tavaly megvalósított. Először megbeszéljük, hogyan kezdődött a BBM története, miért érezte úgy az alapító, hogy tennie kell valamit az elesettekért. Miért tartja fontosnak, hogy az aktivitásaikhoz nagyvállalatok is csatlakozzanak?

A Coca-Cola szerepe kapcsán felmerül a „community impact” fogalma. A társadalmi felelősségvállalás olyan szemlélet, amely alapján több marginalizált csoport is figyelmet kaphat. A karácsonyi kampány során az utcán vagy átmeneti otthonokban élőkre fókuszált a cég. A Budapest Parkban tartott rendezvény egy nagyobb karácsonyi kampány része volt, ami egy jó ügyre hívta fel sokak figyelmét

Ezen túlmenően beszélünk arról is, milyen hosszú távú célok vezérlik a Coca-Cola Magyarország társadalmi szerepvállalását, és arra is időt szakítunk, hogy kicsit előre nézzünk, az idén ősszel-télen várható aktivitásokra.

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

A konfereciát Berényi Konrád, a nap házigazdája nyitotta meg.

A szemünk előtt kibontakozó technológia-vezérelt világ legalább annyi problémát generál, mint amennyit megold. Az ember az elmúlt tíz-húszezer évben nem arra lett kondicionálva, hogy minden állandó változásban van körülötte. Dr. Purebl György pszichiáter, egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója.

GDPR, DMA, DSA, DGA, DataAct, PSI/OD, AIA, AILD – megannyi lélekromboló rövidítés, még több szabály, amit ismerni kell. Kit védenek ezek a szabályok és kit támogatnak? Mi a céljuk és mit érnek el? S mi van a háttérben? Üzlet vagy magánszféra? Esetleg üzlet és magánszféra? Dr. Báldy Péter, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Jogi Továbbképző Intézetének igazgatóhelyettese.

A mostani polikrizisekkel teli, állandóan változó és megújuló világunkban az energia kulcskérdéssé vált. Európában az Energiaátmenet az egyik fő fókusz és az elektrifikáció, a technológiák fejlődésével az energia igény egyre nő, ezt folyamatosan biztosítani kell, a fenntarthatósági kihívások miatt meg egyre zöldebb megoldásokra van szükség. Károlyi Zsuzsanna Márka és marketing vezető, E.ON Hungária.

Nem elég a jól működőt maxolni, hanem folyamatosan fejlődni kell. Tervezés, újratervezés. Esettanulmány a Telekom színfalai mögül. Szabó Béla Brandcomms Director, Magyar Telekom.

Azt màr látjuk, mire képes most egy prompt a reklámiparban. Azt csak sejtjük, hogy mire lesz mèg képes… de arról most senki sem beszél, hogy mitôl lesz jó a prompt. Kun Miklós stratégiai igazgató, EssenceMediacom.

Kommunikáció az innovációról, innováció a kommunikációban. Öt kommunikációs és marketingvezető szempontjai.

Ha valaki szeretné tudni, hol találja a konferencia prezentációit, megmutatjuk. Szakács László, Márkamonitor.

A sűrű délelőtti program után jöhetett az ebéd és a desszert.

… meg egy jó korty a Coca-Cola kínálatából.

Habár a Tisza teljes hulladékmentesítéséhez több időre lesz szükség, a magyarországi és a kárpátaljai szakaszon is jelentős eredményeket ért el a négy éve futó projekt. Legfőbb eredményei olyan innovációk, amelyek mind azt a célt szolgálják, hogy megelőzzük a hulladék folyókba kerülését, többet tudjunk meg a hulladék folyókon megtett útjáról, illetve arról, hogy miként lehet a folyami hulladéknak új életet és értéket adni.

A petkalózok arról ismertek, hogy nincs számukra lehetetlen és ha elsőre nem is sikerül valami, addig próbálkoznak, amíg a kutatásoknak, fejlesztéseknek eredménye nem lesz.  

“A folyami hulladékgyűjtő mozgalom alapítása óta eltelt tizenegy év alatt megtanultuk, hogy a befektetett munka hatékonysága megsokszorozódik, ha megfelelő partnerek állnak a jó ügy mellé. A Hulladékmentes Tisza projekt során nemcsak a Coca-Cola Magyarországgal és az Országos Vízügyi Főigazgatósággal dolgozunk szorosan együtt, hanem számos hulladékgazdálkodással, újrahasznosítással, gyártással, kutatás-fejlesztéssel foglalkozó szervezettel és céggel is együttműködünk, határainkon innen és túl” – mondta el Gyalai-Korpos Miklós, a PET Kupa innovációkért felelős koordinátora.

“Valódi összefogás eredményeként születhettek meg a Tisza megtisztítását támogató Folyómentő termékek és a Folyómentő Központ, a PET Kupa kiskörei hulladékválogató és -feldolgozó bázisa, amely egyúttal ismeretterjesztő központ is” – tette hozzá a szakember.

Ismerd meg a hulladék útját!

 A PET Kupa a megelőzésen, az ártéri hulladék összegyűjtésén, szelektálásán és feldolgozásán túl a folyami műanyagszennyezés kutatására is kiemelt figyelmet fordít. Hiszen, ha ismerjük a szennyezés viselkedését, a folyótisztító akcióknak is nagyobb esélyük van a sikerre! A szakemberek arra voltak kíváncsiak, hogy mekkora sebességgel haladnak a palackok az áradó folyókon, mekkora távolságot képesek megtenni adott idő alatt, hol, miért és mennyi ideig akadnak el. Két éven át változatos technológiák alkalmazásával folyt a palackjelölés. A technikai kihívások leküzdését követően, a Waterscope Zrt. fejlesztéseinek hála ma már folyamatosan és megbízhatóan gyűlhetnek az adatok. A PET-palackban elhelyezett eszköz GPS műholdas összeköttetéssel működik: minden 15. percben bekapcsolja a GPS-t és méri a földrajzi koordinátákat. Amennyiben 200 méternél nagyobb az elmozdulás, akkor a palack új helye a követőrendszer térképén is megjelenik. A legjelentősebb fejlesztés az eszköz energiamenedzsmentjében rejlik, amely biztosítja a váratlan helyzetek energiatakarékos kezelését.

2022 januárjában az egyik GPS-szel ellátott speciális palack egy hét alatt körülbelül 300 kilométer megtétele után végül a Kiskörei Vízlépcsőnél torpant meg. Világviszonylatban is jelentős eredmény, hogy ilyen hosszú távon sikerült nyomon követni a folyón mozgó műanyag szennyezés mozgását. Az, hogy a palack nem jutott át, igazolja, hogy a Kiskörei Vízlépcső valódi védvonalként óvja a folyó alsó szakaszait a szennyezéstől. Az áradások alkalmával akár 600 köbméter feletti, kb. 6000 tonnányi hulladékot is képes feltartóztatni.

Kiskörei Folyómentő Központ

A vízügy közreműködésének köszönhetően a Kiskörei Vízlépcső szomszédságában kiépült a PET Kupa első Folyómentő Központja, egy olyan közösségi tér és munkavégzésre alkalmas terület, ahol a hulladékkezelő és -válogató infrastruktúrának hála, rendszeressé válhatott a hulladék gondos szétválogatása, újrahasznosításra való előkészítése. A kitermelt hulladék több mint fele hasznosul itt újra. Nyílt napok és csapatépítő programok alkalmával a kiskörei bázis a hulladékkezelési gyakorlatok izgalmas tudásközpontjává válik, ahol a petkalózok a gyakorlatban is megmutatják az érdeklődőknek, hogyan lesz a hulladékból ismét értékes termék.

Tiszai hulladékból vízi jármű: a Plasztikkajakok első generációja

 Régi vágya teljesült a petkalózoknak a folyómentő kajak-flotta létrejöttével. Egy kajak elkészítéséhez kb. 300 kg hulladékot kell összeszedni a folyóból és árteréből, amiből az alapos és szakszerű szelektálásának hála körülbelül 20 kg kajak-alapanyagnak alkalmas HDPE típusú műanyag nyerhető ki. Több száz órányi kísérletezés, módszertan fejlesztés és önkéntes munka volt, míg a szorgos kezek összegyűjtötték, átválogatták, mosták, majd ledarálták a hulladékot, amit aztán a nádudvari Polyduct Nyrt. porított, hogy végül egy német cégnek köszönhetően kaphasson kajak formát. Valóban csak külalakjában hasonlított egy kajakra, mert ez az első prototípus még nem volt úszásképes.

 A következő, homogénebb anyagú kajak sem volt még az igazi, végül a harmadik próbálkozás vezetett eredményre, immáron magyar partnerek – a Holofon Zrt. és a HD-Rotatech Kft. – bevonásával készültek el azok a túrakajakok, amelyek a folyómentő munkát is támogatni fogják. A kajakok – sok más folyami műanyagból készült termékhez hasonlóan – már kaphatóak a PET Kupa webshopjában.  

Technológiai újítások közösségi funkciókkal a tiszta ivóvízért

 A tisztálkodási és közösségi funkciókat is ellátó Ivóvíz Cserebere Pont (angol nevén SWAP – safe water access point) legfontosabb célja, hogy megfelelő minőségű ivóvizet biztosítson a folyókból olyan helyeken, ahol ezt a közműszolgáltatás nem teszi lehetővé. Az újjávarázsolt használt konténer lelkét adó berendezés, a Budapest Hydro Kft. által fejlesztett víztisztító készülék, amely ivóvíz tisztaságú vizet képes szolgáltatni természetes élővizekből, folyókból. A folyók tisztaságának megóvása érdekében az Ivóvíz Cserebere Pont műanyag- és újrahasznosítható hulladék átvételi pontként fog üzemelni, aminek nagy jelentősége van az olyan térségekben, ahol a szelektív hulladékgyűjtés és szemétszállítás nem érhető el. Ukrajnában, a Tisza forrásánál rengeteg műanyag hulladék kerül a folyó vizébe a közműszolgáltatások hiánya miatt. Erre a kihívásra ad választ az Ivóvíz Cserebere Pont, emellett szemléletformáló szerepe sem elhanyagolható, hiszen felhívja a figyelmet vizeink szennyezettségére.

A konténer kialakításában és berendezésében a Kling Kft., a Storque és az IKEA is segítséget nyújtott. Az Ivóvíz Cserebere Pont 2024 márciusáig Budapesten, a Dürer Kert udvarán tekinthető meg (előzetes egyeztetést követően).

Önkéntesek bevonásával tisztult a folyó

 A Coca-Cola Magyarország saját munkavállalóinak bevonásával is hozzájárult a program sikeréhez, akik a PET Kupa önkénteseivel kiegészülve tisztították a folyót a Tisza-tó térségében.

„A Coca-Cola elkötelezett egy hulladékmentes világ megvalósítása iránt, ezért öröm számunkra, hogy a The Coca-Cola Foundationön, a vállalatunk globális alapítványán keresztül már évek óta, 2019-től részt vehetünk ebben az átgondolt, látványos eredményeket elérő programban   Az anyagi támogatáson túl a Coca-Cola Magyarország munkatársai önkéntes munkájukkal is segítették az akciók sikerét.  Kollégáink eddig nyolc alkalommal csatlakoztak a folyómentéshez, összesen mintegy 11 tonna hulladéktól szabadítva meg a Tiszát” – mondta el Szalóky Tóth Judit, a Coca-Cola Magyarország vállalati kapcsolatok, kommunikációs és fenntarthatósági vezetője.

A program eredményeit menet közben kisfilmekkel is megörökítette a PET Kupa (korábban Természetfilm.hu) Egyesület, hogy a folyóért zajló, sokszor emberfeletti munkát megmutassák a nagyközönségnek. A Hulladékmentes Tisza program eredményeinek összegzéseként készül el hamarosan legújabb filmjük, A folyómentő kajak, amely a Plasztikkakajak fejlesztésén keresztül mutatja be a környezetvédelmi kihívást és a hulladék praktikus újrahasznosítását. A filmet nemsokára a nagyközönség is megtekintheti.

Szelektív hulladékgyűjtőkkel, szemétszedő csapattal is csökkenti idén a Sziget Fesztivál ökolábnyomát a Coca-Cola Magyarország, de a vállalat által az idén három zenei eseményen kiállított COKE STUDIO is részben újrahasznosított elemekből áll. Az italcsomagolások újrahasznosítása és a szelektív gyűjtésre épülő körforgásos gazdaság gyakorlatának megvalósítása a vállalat globális célkitűzései közé tartozik.

A Coca-Cola évről-évre jelen van számos hazai zenei rendezvényen, így a Sziget Fesztiválon is, ahol a vállalat egyebek mellett a Sziget fenntarthatóságért felelős csapatával együttműködve a szelektív hulladékgyűjtést is támogatja. A fesztivál teljes időtartama alatt egy 60 fős csapat gyűjti a szelektív hulladékot, ezen kívül a legforgalmasabb helyeken a Sziget szervezőivel együttműködve Coca-Cola 5 db nagyméretű, 4 köbméteres szelektív hulladékgyűjtő konténert, illetve a Green Sziget Pontokon szelektív hulladékgyűjtő edényeket is elhelyezett. A tavalyi eredmények biztatóak: Coca-Cola szemétszedő csapata akkor 12 tonna szemetet – kb. 340 m³ szelektív hulladékot – gyűjtött össze, most ennek a megháromszorozása a cél.

A The Coca-Cola Company 2018-ban indította el globális Hulladékmentes Világ programját, amelyben központi helyet foglalnak el az erre irányuló törekvések. A vállalat célja, hogy 2025-ig minden elsődleges italcsomagolása 100 százalékban újrahasznosítható legyen. Ez Magyarországon már megvalósult, hiszen az itthon használt elsődleges italcsomagolások, a PET, az üveg és az aluminium palackok 100 százalékban újrahasznosíthatóak. A Coca-Cola a Hulladékmentes Világ programjában további célként fogalmazta meg, hogy 2030-ra az italpalackok 100 százalékának megfelelő mennyiségű hulladék visszagyűjtéséhez járul hozzá, palackjainak és aludobozainak előállításához pedig 2030-ra már 50 százalékban újrahasznosított alapanyagokat használ fel.

Magyarországon nemzetközi összehasonlításban kiemelkedően sokan vannak azok, akik ökotudatos módon élnek, és kifejezetten odafigyelnek a hulladékcsökkentésre a mindennapokban (legutóbbi kutatási eredmények alapján Magyarországon 37 százalék az ökotudatosak aránya, míg globálisan ez mindössze 22 százalék), ugyanakkor a jelenleg a fogyasztók legnagyobb része úgy gondolja, hogy bár ők is képesek tenni a környezetszennyezés csökkentésért (15%), de a pozitív eredmények érdekében a gyártók (35%), illetve a kormány (48%) gyakorolhatják a legnagyobb hatást.*

„Olyan jövőt szeretnénk építeni, ahol a csomagolóanyagok új életet kaphatnak.  Aktívan együttműködünk szervezetekkel, partnerekkel és közösségekkel, hogy közös felelősségvállalással kezeljük a csomagolási hulladékokat, és szélesebb körű megoldásokkal jobbá tegyük a világot a jövő generációi számára. Fenntartható csomagolási stratégiánk célja, hogy rendszerszintű változást hozzunk, és elérhető közelségbe kerüljön a körforgásos gazdaság – a palackok és a dobozok tervezésétől kezdve a gyártáson át az újrahasznosíthatóságig. Nagy örömünkre szolgál, hogy immár több éve együttműködhetünk a Sziget Fesztivállal. ahol a fesztiválozók, a Sziget szervezői, és a Coca-Cola mint vállalati partner közösen vesznek részt a hulladék szelektív összegyűjtésében és a körforgásba való visszajuttatásában” – mondta el Szalóky Tóth Judit, a Coca-Cola Magyarország vállalati kapcsolatok, kommunikációs és fenntarthatósági vezetője.

„Nagy szerencsénk, hogy a Coca-Colában olyan partnerre találtunk, aki teljes mellszélességgel támogat minket abban, hogy a hazai visszagyűjtési arányt meghaladó módon tudjuk a hasznos anyagokat vissza gyűjteni. A reményeink szerint így akár az 50%-ot is el tudjuk érni. A Sziget Zrt., immáron a Green Deal Circular Festivals európai egyezmény aláírójaként próbál a fesztiválon termelődő hulladék teljes spektrumában beavatkozásokat tenni a körforgásos átállás érdekében. Egyedi megoldásokat keressünk, hogy hogyan lehetne biztosítani, hogy sem lerakóra, sem égetésre ne kerüljenek a fesztiválon felhasznált nyersanyagok” – mondta el Dominus Ákos, a Sziget fenntarthatóságért felelős menedzsere.

A Coca-Cola idén nemcsak hulladékgyűjtő akcióival vállal szerepet a Sziget fesztiválon, de a vállalat által szponzorált zenei programok esetében is figyelt a környezettudatosságra, így például a több fesztiválon is felállított COKE STUDIO részben újrahasznosított elemekből áll, valamint a fesztiválokon a legtöbb Coca-Cola terméket 100%-ban újrafeldolgozható palackban vagy aludobozban, valamint újrafelhasználható poharakban árusítják.

* A felmérést a GfK végezte egy 25 piacra kiterjedő nemzetközi kutatás részeként. A felmérés Magyarországon 2021 júliusában készült online és offline panelon, 3,378 háztartás bevonásával.

Szalóky Tóth Judit teljes pályafutását az FMCG szektorban töltötte, dolgozott az Unilevernél, a Zwacknál, de a legtöbben valószínűleg a Nielsen ügyvezetőjeként ismerték. Rengeteg egyéb helyen is lehet vele találkozni, dolgozik az Egyenlítő Alapítvány és számos szakmai szervezet vezetőségében.

A műsor vezérfonala a fenntarthatóság, ennek jegyében először a csomagolóanyagokról beszélünk, megismerjük a Coca-Cola Hulladékmentes Világ programját. Beszélünk a műanyagok visszagyűjtéséről, újrahasznosításáról, és a nemrég bevezetett rögzített kupakról is.

Másik fontos beszédtémánk a vízgazdálkodás, a vízzel összefüggő kérdések. Ilyen a WWF Élő folyók programja, ezen belül az Élő Duna, valamint a Tisza PET Kupa, amelyen évek óta nagy csapattal vesznek részt.

A nyár kapcsán pedig szóba kerülnek a kitelepülések, promóciók, fesztiválok, és persze a fenntarthatósággal kapcsolatos aktivitások a fesztiválokon.

Hangoljatok este 8-kor a Jazzy rádióra!

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

„A nyugat-európai és közép-kelet-európai üzleti régiók összevonása után új szervezeti egységgel és két új tapasztalt vezetővel erősít a The Coca-Cola Company magyarországi leányvállalata – írtuk 2021 júliusában. – Varga-Nagy Eszter, aki korábban az IKEA magyarországi kommunikációjában töltött be jelentős szerepet több mint egy évtizedig, kommunikációs vezetőként csatlakozott júniusban a Coca-Colához, míg Szalóky Tóth Judit több mint húsz év hazai és nemzetközi vezetői pozíciókban szerzett FMCG iparági tapasztalattal július közepétől a Coca-Cola vállalati kapcsolatok vezetője lesz.”

Másfél év elteltével változik a felállás. Varga-Nagy Eszter január végén távozott a cégtől, a két feladatkört pedig összevonták, ehhez társul – a Szalóky Tóth Judit Linkedin-oldalán látható bejegyzés szerint – a fenntarthatósággal kapcsolatos feladatok irányítása is.

Varga-Nagy Eszter új munkahelyéről egyelőre nincs információnk.

Az Egyenlítő Alapítvány közreműködésével létrejött kerekasztal-beszélgetés első számú kérdése az volt: mit kell tennünk azért, hogy több nő kerüljön vezető beosztásba? Ezt azonban megelőzi egy másik kérdés: miért van erre szükség, miért jó ez a cégeknek üzletileg? Szalóky Tóth Judit, a beszélgetés moderátora már a bevezetőjében utalt arra, rengeteg kutatás bizonyítja, hogy üzletileg is eredményesebbek azok a vállalatok, amelyek sokszínűek: jobban megértik a külső és belső célcsoportjukat, hatékonyabbak a termékfejlesztésben, eredményesebbek az innovációban.

De ha ezt mind tudjuk, miért tartunk még mindig ott, ahol tartunk? Az Európai Unióban 34% a női vezetők részaránya, és egyetlen tagországban sem éri el az 50%-ot. Lettországban a legjobb a helyzet, ahol ez 44%. A nők hátránya fizetésben 14%, és bizonyos területeken, mint az informatika, a természettudományok, a mérnöki hivatás, még mindig nagyon kevés nő dolgozik. A pandémia a munkaerőpiacon is rombolt, a nők körében 20%-kal több azok aránya, akik elvesztették az állásukat.

Liptay Gabriella az Egyenlítő Alapítvány kapcsán elmondta, van előrelépés a tíz évvel ezelőtti induláshoz képest, „ez a téma sok helyen már nem téma”, azaz megtalálta a helyét a gondolkodásban. Tevékenységünk nem mozgalmi jellegű, hanem olyan tematikák mentén zajlik, amelyek az üzleti területi beágyazódást, a vállalati márkaépítő közegbe való kapcsolódást segítik.

Horváth Krisztina azt a kérdést tette fel, miért ilyen lassú a változás, ugyanis nem öncélú aspirációról van szó. Számára CFO-ként a profitabilitás a kiindulópont, márpedig ahol a vezetésben, felsővezetésben a nők is képviseltetik magukat, ott az pénzben kifejezhető előnyöket jelent. Ma már nem csak a világban, hanem itthon vannak jó példák. Az ilyen példákat meg kell mutatni, mert akkor a többi nő is elhiszi, hogy képes lehet rá. Létezik egy társadalmilag meghatározott kisebbségi komplexus, amiről sokat beszélünk, de nem eleget. Amibe nem teszünk energiát, abból nem lesz semmi.

Óhidi Zsuzsanna szerint az ember minden életkorban máshol találja meg a kihívást: egy fiatal lánynak a karrier építésének kezdetén mások a problémái, feladatai mint egy olyan nőnek, aki jó ideje építi a karrierjét, ugyanakkor csaknem minden fázisban gondot okoz, ha nem látnak elég jó példát, nincs elég önbizalmuk vagy a családjuk nem támogatja az ambícióikat. Ha pedig valaki túl sikeres, azt férfiasnak, törtetőnek nevezik, sokszor éppen a nőtársak ítéleteivel kell küzdelmeket vívni. Éppen ezért egy médiacég különösen felelős azért, hogy elég teret adjon a sikertörténeteknek.

Tóth Ágnes a felsőoktatás kapcsán elmondta, több nő szerez diplomát, mint ahány férfi. A nők és a férfiak sok szempontból különbözőek: a nők azonos jogokat akarnak, de akarnak egyformák lenni. Eltérő a férfi és női agy felépítése, a testalkat, az izomzat, nem véletlen, hogy a sportban külön versenyeznek a nemek. Egyéni különbségek vannak, de a férfiak átlaga gyorsabban fut, mint a nők átlaga. A nőknek és a férfiaknak ugyanazon a pályán nem ugyanazzal az eszközrendszerrel kell dolgozniuk. Vezetőként nem nyerni kell, hanem eredményt elérni. Vannak olyan soft skillek, eszközök, amelyekben a nők jobbak, például alkalmasabbak a win-win helyzetek kialakítására.

Lantos Judit felsővezetői coach-ként hasonló problémákkal találkozik. Az egyenlőség nem egyformaságot jelent. A két nem különbségei megmutatkoznak a problémamegoldásban is. A férfiak szeretnek irányítani, a nők kommunikációban inkább érzelemközpontúak. A sikeres tevékenységhez az IQ és az EQ egyaránt fontos, akkor járunk jól, ha a kettőt összeegyeztetjük, külön-külön egyik sem elég. Egy amerikai tanulmány szerint az az optimális, ha a felsővezetésben legalább 30% a női vezetők aránya.  Egy nő számára nagyon fontos, hogy ki merjen állni magáért, jó célokat tűzzön ki maga elé, de kell a jó társadalmi környezet is, hogy a férfiak támogatóak legyenek a munkahelyen és otthon is.

A beszélgetés végén a pandémia témája került a fókuszba: mi változott a járvány és a bezártság idején, a home office körülményei között, és van-e pozitív hozadéka, következménye ennek az alapvetően negatív időszaknak? Az utóbbira a hibrid üzemmód térnyerése volt a mindenki által tartósnak nevezett pozitív eredmény, a munka mellett több idő jut magánéletre, a családra, kevesebb az időrabló meeting, ami van, az célirányosabb, elterjedt az IT-eszközök használata.

Óhidi Zsuzsa végül Madeleine Albright gondolatát idézte, amit mindenki elfogadott zárszónak: „Külön hely van fenntartva a pokolban azoknak a nőknek, akik nem segítik a nőtársaik boldogulását.”

A konferenciát Lakatos Zsófia nyitotta meg, aki elhozta nekünk Rómából László Ervin professzor úr videoüzenetét. A világhírű tudós, a Budapest Klub alapítója kifejtette, miért nem lehet visszatérni a régi életünkhöz.

Az emberiség története egyre gyorsuló változások sorozata. Az emberi életút biológiai szempontból szintén folyamatos változás. De mi a helyzet a pszichológiai oldallal? Ezt a kérdéskört dr. Purebl György világította meg.

Klímaváltozás, szűkös természeti erőforrások, Fenntartható Fejlődési Célok és CSR a legfrissebb nemzetközi és hazai felmérések tükrében, Feitel Balázs előadásában.

Vajon lecserélhető-e a “növekedni” kifejezés? Ha igen, akkor a fogyasztókra mennyiben számíthatunk ezen az úton? – tette fel a kérdést Kun Miklós.

A reklámozás során mind gyakrabban találkozunk a környezetvédelemmel kapcsolatos, ún. zöld állításokkal. Mi zöld, és mi az, ami csak zöldre festés? Mit tesz a GVH, ha valótlant állítunk? A „greenwashing” kérdéséről Fazekas Ildikó és Rigó Csaba Balázs tartott előadást.

Meg tud valósulni a körforgásos gazdaság egy FMCG vállalat működése során? A marketingkommunikációs ígéreteken túl, tudnak-e a mai márkák ténylegesen zöldülni? Az extrémen dráguló alapanyagárak mellett, végre el tudunk kezdeni értékként tekinteni a hulladékra, mint másodlagos nyersanyagra? Lengyel Krisztina bemutatta, hogy működik mindez az Unilever mindennapi gyakorlatában.

Egy világ van, és az digitális – jelentette ki Szabó Béla, majd ennek kapcsán feltette a kérdést: vajon féljünk vagy inkább megijedjünk?

Mit tanulhatunk a fenntartható márkák kommunikációjából? Hogyan tudják hitelesen megjeleníteni társadalmi, környezeti és gazdasági üzeneteiket a marketingkampányaikban? Papp-Váry Árpád és Lukács Rita példák segítségével mutatta be, hogy hogyan lehet érthetően kommunikálni a fenntarthatóságról úgy, hogy az építse a márkát.

Mit kell tennünk azért, hogy több nő kerüljön vezető beosztásba? És miért jó nekünk, ha több női vezető van? A kérdésről Horváth Krisztina, dr. Lantos Judit, Liptay Gabriella, Óhidi Zsuzsanna és Tóth Ágnes fejtette ki a gondolatait, Szalóky Tóth Judit kérdéseire válaszolva.

Három órányi kemény program után kicsit megpihentünk, és örültünk annak, hogy ismét személyesen találkozhatunk!

Holnap jövünk a délutáni program képes felidézésével, aztán kezdődik a szöveges beszámolók sora. Aki nem volt ott velünk, lapozza fel a programot, hogy tudja, milyen témákra számíthat a következő napokban.