A rendezvény fő kezdeményezője és házigazdája, Kovács Dávid (Zwack) kiemelte: „Jó volt megosztani egymással szakmai dilemmáinkat egy kötetlen, reflexiót és kapcsolódást segítő formában. A beszélgetés során olyan gondolatokat fogalmaztunk meg, amelyek valóban elgondolkodtatták a résztvevőket.” Az esemény felvezető előadását Buvár Ágnes, az ELTE Ember-Környezet Tranzakció Intézet oktatója tartotta, majd egy kerekasztal-beszélgetés következett, amelyen – Kovács Dávid (Zwack) moderálása mellett – a szakma meghatározó szereplői osztották meg gondolataikat a témáról: Kovács András Péter (márka és marketingkommunikációs igazgató, Yettel), Kovács Gusztáv, Dr. (OTC marketing igazgató, TEVA), Liptay Gabriella (marketing és kommunikációs igazgató, KPMG), valamint Szinai Ádám (marketing és kommunikációs igazgató, CIB Bank).

A marketing felelőssége a többrétű változások korában

A szakemberek egyetértettek abban, hogy a marketing nemcsak egyfajta üzleti eszköz, hanem felelősségteljes szereplője is lehet a társadalmi folyamatoknak. Kovács András Péter hangsúlyozta: „Szakemberként és magánemberként is cselekvőkként kell fellépnünk, és nem csupán elszenvedni a változásokat. Együttműködésre van szükség, mert csak így teremthetünk stabil alapot a jövő marketinggyakorlatai számára.” Szinai Ádám a beszélgetés kapcsán kiemelte a valódi szakmai párbeszéd fontosságát: „Ez egy olyan beszélgetés volt, amely valóban bevonta a hallgatóságot, és segített közösen megvilágítani a marketing társadalmi szerepét.” Liptay Gabriella szerint a szakmai közösségek felelőssége is nő a gyorsan változó piaci és társadalmi környezetben: „Ez az esemény pedig markánsan rávilágított arra, hogy a tudásmegosztás elengedhetetlen a felelős marketinggyakorlat kialakításában.” Kovács Gusztáv hozzátette: „Az ilyen támogató, önreflektív környezet, illetve kezdeményezés kulcsfontosságú lehet abban, hogy stabilan álljunk az értékválasztásaink mellett.”

A párbeszéd folytatódik

A rendezvény egyértelmű üzenete, hogy a marketing társadalmi hatásáról szóló diskurzus elengedhetetlen. A Magyar Marketing Szövetség elhivatott abban, hogy teret adjon ezeknek a szakmai műhely-jellegű beszélgetéseknek, inspirálva a piac szereplőit az értékalapú marketinggyakorlatok továbbfejlesztésére – olvasható a szövetség közleményében.

Rendkívül fontos bemutatni azokat a projekteket, amelyek a művészeti és a vállalati szereplők közös értékeken alapuló gondolataiból születnek meg. Ezért hozta létre Balogh Máté 2019-ben az Art is Business Díjat, hogy kiderüljön, mely vállalatok, magánemberek és települések gondolkodtak komolyan a művészeti világgal való együttműködésről az adott évben. A 2023-as Art is Business Díjra 43 pályázat és jelölés érkezett, amelyek közül 5 kategóriában adtak át elismeréseket. Február 29-i Connections: Üzleti siker a művészetben – Kivételes művészeti projektek a vállalati szférában című eseményükre olyan korábbi pályázati jelölteket hívtak meg, akik művészeti projektjeikkel a tavalyi díjazottak mellett magas pontszámokat értek el a zsűrizési folyamat során, és úgy gondolják, muszáj róluk beszélni – írják.

A Connections események hagyományaihoz híven a művészeti pitch sorozat is folytatódik, aminek célja, hogy minél több kulturális értéket, azaz projektet/társulatot/intézményt/ügyet mutassanak be annak érdekében, hogy összekapcsolódások és együttműködések szökkenhessenek szárba. Ez alkalommal a művészeti pitchet a Fiatal Drámaírók Háza tartja, ami a legújabb drámaíró generáció befogadó műhelye és produkciós irodája.

Időpont: 2024. február 29. csütörtök 18.00 (vége: 20.30)

Helyszín: Képező – Művészeti Galéria (1024 Budapest, Keleti Károly utca 13/a)

Üzleti szempontból minden vállalat nagyon nehéz év elé néz. Az elmúlt időszak eseményei, a soha véget nem érő pandémia feladták a leckét a világ gazdaságának: a globális folyamatok akadozásának és az ellátási láncok lassulásának begyűrűző hatásaival minden egyes cégnek szembe kell nézni. Világunk gyökeresen megváltozott, társadalmunkban felborultak a normák, a szabályrendszerek, a szokások és a hagyományok is, bízunk benne ugyanakkor, hogy elérkezhetünk a kiegyensúlyozottabb mindennapokhoz, amik lehetőséget adnak egyensúlyt találni a személyesség és a digitalizáció, az ember és az AI, a home office és a bejárás, a lokális és a globális között. A 2022-es évben már nem a „hibrid működés”, az „új normális”, vagy még inkább a „Never Normal” fogalmak emlegetése és értelmezése lesz a fontos, hanem ezek tartalommal történő megtöltése – vélik a döntéshozók.

Felelősség és üzlet

Világosan látszik, hogy minden – magára valamit adó – márka nagyformátumú, erős hatással bíró momentumokat próbál megragadni, és ilyen témákhoz igyekszik magát kapcsolni. Talán itt az ideje letenni a voksot amellett, hogy csak olyan igényeket generáljunk, melyek kielégítése nem kockáztatja bolygónk jövőjét, még ha ez a pillanatnyi jövedelmezőséget akár csökkentheti is. Jól kitapintható az is, hogy a fiatalabb fogyasztók igényeire és a generációs, kulturális trendekre is reflektáló klíma, érzékenységi és morális kérdések előtérbe kerülnek (lsd. Inclusion & Diversity, Proactive Corporate Responsibility programok, klímakérdések, munkáltatói felelősség kérdéskörei), a gazdaság és az üzleti kérdések megítélése pedig ennél fogva egyre inkább össztársadalmi érték / érdek / hatás alapokon történik. Mindeközben a tudatos vásárlás újabb szintre fog lépni és még nagyobb szerepe lesz az érzelmi alapú marketing stratégiáknak – annak érdekében, hogy a visszafogottságból ki tudjuk billenteni a vásárlóinkat, valódi értéket kínálva számukra – fogalmaznak az elismert szakemberek.

Közös értékek és fogyasztói élmény

A pandémia egyik következménye, hogy a fogyasztók egyre tudatosabbak, és sokkal jobban megnézik, hogy mit és hol vásárolnak, a választásnál pedig előtérbe kerülnek a márkával közös értékek is. A márkák versenye egyre inkább az élmények színterén zajlik. Eljutottunk oda, hogy az emberek nem a kategórián belül hasonlítják össze a márkákat, hanem kategóriától függetlenül a legjobb általuk tapasztalt élményt várják el. Ahogy a koronavírustól szabadulunk majd, egyre jobban vágynak az emberek élményekre, fizikális tapasztalatokra, a járvány-fásultság pedig meghatározóvá, általánossá válik, a társadalom nagy része nem akar már ilyen tartalmakat magához venni – a fogyasztók tehát még inkább keresik majd azokat a hiteles márkákat, amelyek értik, hogy mire van valóban szükségük, és azt kapják tőlük, amit ígérnek. Az örökzöld ügyfélélménnyel párhuzamosan ugyanakkor felértékelődik az ügyfélbiztonság kérdésköre is – figyelmeztetnek a marketing és kommunikációs döntéshozók.

A munkavállalók élménye

A továbbra is bizonytalan környezet miatt az agilis működés 2022-ben is létkérdés marad, ami nagyon megterhelő a munkavállalók részéről, folyamatos feszültséget és túlterhelést jelenthet. Legalább annyira fontos tehát a munkavállalók élménye és jó érzése, mint a fogyasztóké, mindez pedig előtérbe helyezi a mentális egészséget és az empatikus környezet meglétét – hiszen munkavállalóink elégedettsége nélkül álmodni sem lehet megkülönböztető ügyfélélményről. Belső kommunikációval kell tehát segíteni a kollégák visszatérését az irodába, és támogatnunk kell az újabb változásgörbén való útjukat – teszik hozzá az elismert szakmai vezetők.

Technológia és személyesség

A digitalizációs folyamatok mellett továbbra sem szabad szem elől téveszteni az ügyfélélményt, a „kijelző” előtt ülő potenciális ügyfelet. Fontos fókuszálni erre többek között azért is, mert a mai online térben a márkák nem csak a saját iparáguk szereplőivel versenyeznek az ügyfélélmény terén. A fogyasztók ugyanis jellemzően nem tesznek különbséget iparáganként / szektoronként; ha egy sales folyamat, vagy valamely szolgáltatás igénybevétele kényelmes és számukra megfelelő volt, akkor ahhoz mérik a következő ilyen benyomást, ahhoz viszonyítanak, hiába más a szolgáltatás és adott esetben az iparág is – hangsúlyozzák a Marketing Döntéshozók Klubjának tagjai.

Arccal a „purpose” felé

A kitűnni vágyást kiegészíti a hitelesség, bizalomépítés, a küldetés-vezérelte működés/márkaépítés és az érvényesség, mint újabb, erősödő dimenziók. Minden eddiginél fontosabb, hogy a márkák valós, az üzleti stratégiához illesztett Brand Essence-szel, Brand Purpose-szel rendelkezzenek, az a márka marad vagy lehet sikeres, amely átgondolt ökoszisztémával rendelkezik, és következetesen erre építve létezik, kommunikál. Minél széttagoltabb a kommunikáció, annál fontosabb, hogy biztos alapokra építsünk. Mindez ugyanakkor azt jelenti, hogy a szakmának erősítenie kell ezen a téren és nem hagyni, hogy a trendek, divatok vagy a taktikai feladatok eltérítsék, és szem elől veszítse a lényeget – hívják fel a figyelmet a szakmai véleményvezérek.

Lehetőségek a médiában

2022-ben hatalmas szakmai kihívást jelent majd az egyre szűkösebb hirdetési inventory hatékony beosztása, és ennek következtében felértékelődik a kezdeményezőkészség. A márkáknak újra kell gondolniuk a közösségi média jelenlétet, csatornáinak szerepét, meglévő médiakapcsolatait és új partnerségekre és megoldásokra kell törekedni. Idén tehát a hatékonyság minden eddiginél fontosabb lesz, ebből következik, hogy az adat, vagyis a 1st party data is még inkább felértékelődik, hiszen a leghatékonyabban úgy költhetjük el marketing büdzsénket, ha a megfelelő üzenetet a tökéletes célcsoport számára juttatjuk el a megfelelő időpillanatban. Ugyan a videós kontentek és podcastok még jobban előretörnek, mindez azonban utat nyithat egy minőségi konszolidáció felé is. Mindeközben az audio, mint tartalomfogyasztási platform (analóg és digitális rádió, podcast) térnyerése és határainak elmosódása még erőteljesebben fokozódik majd, és a casual gaming a korábbinál szélesebb és idősebb célközönségeket is képernyő elé fog ültetni. Marketingesként ugyanakkor megkerülhetetlen, hogy ne csak a digitalizált, adatalapú szoftverekre hagyatkozzunk, hanem tegyük hozzá a differenciált és széleskörű szakmai tudást, a kultúrát, a kontextust, a szakmai megérzéseinket, vagy akár a szubjektivitásunkat is a döntéseinkhez – bátorítanak a vezető marketingesek.

Törődés és példamutatás

Az elmúlt másfél-két év gyökeresen alakította át a vállalatok működését, az emberek elvárásait, és a digitalizációhoz fűződő viszonyunkat. 2022-ben az a márka tud majd fejlődni, aki egyrészt folyamatosan tudja motiválni és egyben tartani munkatársai közösségét az online / offline hibrid világban is, másrészt pedig biztonságot, kiszámíthatóságot és törődést nyújt munkatársainak és ügyfeleinek egyaránt – mindehhez ugyanakkor vállalati és márka szinten is teljes elköteleződésre van szükség. Emellett, vagy még inkább ezen felül, pedig a meg nem oldott társadalmi kihívások területén is felelős tettekre van szükség, hiszen márkaként is meg kell értenünk és meg kell élnünk a fenntarthatóság számos aspektusát, és vállalatunkhoz és márkánkhoz illeszkedő módon példát kell mutassunk, mindez ráadásul nem pusztán fogyasztói elvárás, hanem emberi és társadalmi felelősségünk is egyben – vélik a Marketing Döntéshozók Klubjának tagjai.

A trendeket olyan meghatározó hazai marketing és kommunikációs döntéshozók fogalmazták meg, mint Bene Nikoletta (Virtuózok TV-produkció), Horváth Magyary
Voljc Nóra (K&H), Hota-Falus Viktória (Nestlé), Jákó Eszter (MVM), Kovács András Péter (Telekom), Liptay Gabriella (KPMG), Mérő Ádám (The Coca-Cola Company), Németh Károly (SPAR), Tengerdi Laura (CXPA Hungary), Turgonyi Szabolcs (MKB), valamint van der Wildt Nikolett (Szentkirályi Magyarország).

A Magyar Marketing Szövetség Marketing Döntéshozók Klubja által idén immár hatodik alkalommal közzétett marketing és kommunikációs trendeket bemutató részletes anyagot innen tölthetik le.

Fotó: Diggity Marketing/unsplash.com

Gulyás János, az újabb ciklusra megválasztott MRSZ elnök kiemelte: ”Hálás vagyok a Reklámszövetség tagságának az ismételten megszavazott bizalomért és gratulálok a Magyar Reklámszövetség hétfőn megválasztott elnökségi és felügyelő bizottsági tagjainak, akikkel az elkövetkezendő három évben együtt folytathatjuk a reklámszakma érdekképviseletéért tett erőfeszítéseinket. Kiemelten köszönetet mondok tagjainknak, hiszen aki tehette, a válságos 2020-2021-es évek ellenére kitartóan velünk maradt, együttműködött és segítette munkánkat pl. adatok szolgáltatásával, konzultációkkal, azért, hogy az iparági szereplőkkel összefogva közösen segítsük egymást információkkal, tapasztalatokkal, best practice-kel. Ki szeretném emelni a tásszövetségeket, kutató-, tanácsadó-, szakmai konferenciákat szervező tagjainkat, partnereinket, akik ebben az időszakban még szorosabb összefogásban dolgoztak velünk közösen a szakma támogatásáért.”

Az elmúlt 3 évet a reklámadó felfüggesztése és a COVID-krízis jellemezte

Az MRSZ elnöke az elmúlt időszak (2019-2021) beszámolójában kifejtette:

„Amikor először, 2018. december 14-én megválasztottak a szövetség vezetőjének, szabályozás, adó ügyekben forrongó évek voltak a szövetség és a teljes szakma háta mögött. Örülök, hogy a korábbi évek megfeszített munkája részben beérett – aminek elnökségi és ügyvezetőségi tagként korábban is aktív részese voltam -, hiszen 2019-ben felfüggesztették a reklámipari ’sarcot’ (0% lett az adókulcs.) és a Kormány aktívan bevont bennünket a kreatívipari stratégia megalkotásába.

Ugyanakkor egy nemvárt világválsággal kellett szembesülnünk 2020-ban, így hirtelen mindannyiunk számára ismert szóvá vált a COVID-krízis, ami gyökeresen átalakította tágabb értelemben mindannyiunk életét és a kommunikációs iparág működésében is jelentős nehézségeket és változásokat hozott. A koronavírus eltérő módon, de minden iparági szereplőt érintett és kihívás elé állította a szakmát. (A megújult MRSZ Média- és Kommunikációs torták 2020-as számai szerint egy kivétellel minden szegmens 2,9%-80% közötti visszaesést könyvelhetett el). Az MRSZ érdekképviseletének fókusza ezért 2020-ban a válság következményeinek enyhítésére irányult, számos eredménnyel segítve a legnehezebb helyzetben lévő szegmenseket (pl. A média tartalmak előállítói, közzétevői is bekerültek az időlegesen közteher-csökkentettek körébe; a közterületi reklámozók 2020.09.15-ig esedékesen befizetendő féléves építményadó megfizetésére vonatkozó kötelezettséget törölték.) Emellett a kommunikációs iparágat a helyzetértékeléshez és tervezéshez segítséget nyújtó adatokkal, kutatásokkal (MRSZ Barométer) segítettük. Sajnos számos tervezett programunk a vírushelyzet miatt 2020-2021-ben háttérbe szorult, amelyek megvalósítása még várat magára (pl. MRSZ Zöld Bolygó Program).

Jelentős kihívások várnak a reklámiparra az elkövetkezendő 3 évben is

Gulyás János, az MRSZ elnöke a jövőre nézve hozzátette: „A következő 3 év is jelentős kihívások elé állít bennünket, hiszen látható, hogy a vírus velünk marad hosszútávon; ezenkívül 2022-ben választások elé nézünk és számos, most ideiglenesen ’csendes’ szabályozási kérdéssel is foglalkoznunk kell (pl. Reklámadó 2022. dec. 31-ig van felfüggesztve; óriásplakátok elbontásának kitolt határideje 2023. dec. 31.). A vírushelyzet okozta iparági kihívások mellett az ’alap’ problémákkal is foglalkoznunk kell: az idén elkészült a ’Globális platformok hatása a magyar kommunikációs iparra’ tanulmány, ami sok mindenre rávilágított. Ez utóbbi kapcsán a jövőben szakmai párbeszédet szorgalmazunk, ami segíthet abban, hogy a hazai szereplők megtalálják a válaszokat a globális platformok előretörése által jelentett kihívásokra. Összegezve 2022-2024 között: egyértelműen a reklámadó kérdése; a közterületi szabályozás egyik határidős sarokpontja; az online globális vs. hazai platformok közötti érdekegyeztetés; a televíziós piac helyzete, az adatkezelés/adatbiztonság/adatönrendelkezés kérdése, valamint az önszabályozás/reklámetika fejlesztése és a COVID-helyzet miatt további előre nem tervezhető rendkívüli szabályozások várnak ránk.”

A Magyar Reklámszövetség megválasztott elnöksége[2]:

Gulyás János (Wavemaker Hungary Kft.) elnök

Megbízó szektor:

• Baráth Péter – egyéni tag
• Beke Zsuzsa – Richter Gedeon Nyrt.
• Juhász Péter Tibor – Vodafone Magyarország Zrt.
• Mérő Ádám – Coca-Cola Magyarország Kft.
• Pantl Péter – Mol Nyrt.
• Szabó Béla – Magyar Telekom Nyrt.

Média szektor:

• Bíró Pál – Google Information Technology Services Limited (Hungary)
• Guttengéber Csaba – Atmedia Kft.
• Hivatal Péter – egyéni tag
• Kardos Gábor – Magyar Jeti Zrt.
• Kovács Tibor – Ringier Axel Springer Magyarország Kft.
• Vidus Gabriella – M-RTL Televízió Zrt.

Szolgáltató szektor:

• Incze Kinga – White Media Kft.
• Liptay Gabriella – KPMG Hungária Kft.
• Mező László – MediaCom Magyarország Kft.
• Novák Péter – Dentsu Hungary Kft.
• Pőcze Balázs – Mito Creative Zrt.
• Urbán Zsolt – 1080p Solution Kft.

Tagozati választott képviselők:

• Fecske Zoltán – Publimont Kft. (OOH Tagozat képviseletében)
• Nemes Ákos – Dr. Nemes Ákos Ügyvédi Iroda (Jogi Tagozat képviseletében)
• Samu Tímea – JcDecaux Hungary Zrt. (OOH Tagozat képviseletében)

Elnökség további tagozati képviselői[3]:

• Hantosi Bálint – Outdoor Media Audit Kft. (OOH Tagozat elnöke)
• Sopov István, Sales Contact Kft. (IAB Hungary elnöke)

Az MRSZ Felügyelő Bizottságának megválasztott tagjai[4]:

• Megyer Örs – Tiszteletbeli Örökös Tag
• Mezriczky László – Ispiro Consulting Kft.
• Somlói Zsolt – Mindshare Médiaügynökség Kft.

További információ:

[1] A hirdető-, a szolgáltató- és a média szektor képviselői közül a Közgyűlés által legtöbb szavazatot kapott 1-1-1 személy tölti be az alelnöki tisztséget. Az érintetteknek nyilatkozniuk kell, hogy vállalják-e vagy sem az alelnöki feladatokat. Amennyiben nem, úgy a szektorában a következő legtöbb szavazatottal rendelkező elnökségi tag láthatja el az alelnöki tisztséget.

[2] Az MRSZ Elnöksége a szövetség ügyintéző-képviselő szerve, amely a Közgyűlésnek tartozik felelősséggel. A 24 fős Elnökség választott tagjai: az Elnök; a hirdető-, a szolgáltató- és a médiaszektor 6-6-6 képviselője, a tagozatok képviselői közül az a 3, akit a Közgyűlés megválaszt. Valamint automatikusa tag a 10 főnél nagyobb tagot számláló tagozatok mindenkori vezetője, így az IAB Hungary és az OOH Tagozat elnökei.

[3] Az Elnökségnek automatikusan (választás nélkül tagja) a kiemelt tagozatként működő IAB Hungary mindenkori elnöke, és a 10 tagnál nagyobb taglétszámmal bíró tagozatok vezetői, jelen esetbe az OOH (Közterület) Tagozat elnöke is.

[4] Az MRSZ Felügyelő Bizottsága három tagból áll, amely tagjai közül maga választ elnököt. A Felügyelő Bizottság elnöke és további tagjai az egyesületben más tisztséget nem viselhetnek.

Az Egyenlítő Alapítvány közreműködésével létrejött kerekasztal-beszélgetés első számú kérdése az volt: mit kell tennünk azért, hogy több nő kerüljön vezető beosztásba? Ezt azonban megelőzi egy másik kérdés: miért van erre szükség, miért jó ez a cégeknek üzletileg? Szalóky Tóth Judit, a beszélgetés moderátora már a bevezetőjében utalt arra, rengeteg kutatás bizonyítja, hogy üzletileg is eredményesebbek azok a vállalatok, amelyek sokszínűek: jobban megértik a külső és belső célcsoportjukat, hatékonyabbak a termékfejlesztésben, eredményesebbek az innovációban.

De ha ezt mind tudjuk, miért tartunk még mindig ott, ahol tartunk? Az Európai Unióban 34% a női vezetők részaránya, és egyetlen tagországban sem éri el az 50%-ot. Lettországban a legjobb a helyzet, ahol ez 44%. A nők hátránya fizetésben 14%, és bizonyos területeken, mint az informatika, a természettudományok, a mérnöki hivatás, még mindig nagyon kevés nő dolgozik. A pandémia a munkaerőpiacon is rombolt, a nők körében 20%-kal több azok aránya, akik elvesztették az állásukat.

Liptay Gabriella az Egyenlítő Alapítvány kapcsán elmondta, van előrelépés a tíz évvel ezelőtti induláshoz képest, „ez a téma sok helyen már nem téma”, azaz megtalálta a helyét a gondolkodásban. Tevékenységünk nem mozgalmi jellegű, hanem olyan tematikák mentén zajlik, amelyek az üzleti területi beágyazódást, a vállalati márkaépítő közegbe való kapcsolódást segítik.

Horváth Krisztina azt a kérdést tette fel, miért ilyen lassú a változás, ugyanis nem öncélú aspirációról van szó. Számára CFO-ként a profitabilitás a kiindulópont, márpedig ahol a vezetésben, felsővezetésben a nők is képviseltetik magukat, ott az pénzben kifejezhető előnyöket jelent. Ma már nem csak a világban, hanem itthon vannak jó példák. Az ilyen példákat meg kell mutatni, mert akkor a többi nő is elhiszi, hogy képes lehet rá. Létezik egy társadalmilag meghatározott kisebbségi komplexus, amiről sokat beszélünk, de nem eleget. Amibe nem teszünk energiát, abból nem lesz semmi.

Óhidi Zsuzsanna szerint az ember minden életkorban máshol találja meg a kihívást: egy fiatal lánynak a karrier építésének kezdetén mások a problémái, feladatai mint egy olyan nőnek, aki jó ideje építi a karrierjét, ugyanakkor csaknem minden fázisban gondot okoz, ha nem látnak elég jó példát, nincs elég önbizalmuk vagy a családjuk nem támogatja az ambícióikat. Ha pedig valaki túl sikeres, azt férfiasnak, törtetőnek nevezik, sokszor éppen a nőtársak ítéleteivel kell küzdelmeket vívni. Éppen ezért egy médiacég különösen felelős azért, hogy elég teret adjon a sikertörténeteknek.

Tóth Ágnes a felsőoktatás kapcsán elmondta, több nő szerez diplomát, mint ahány férfi. A nők és a férfiak sok szempontból különbözőek: a nők azonos jogokat akarnak, de akarnak egyformák lenni. Eltérő a férfi és női agy felépítése, a testalkat, az izomzat, nem véletlen, hogy a sportban külön versenyeznek a nemek. Egyéni különbségek vannak, de a férfiak átlaga gyorsabban fut, mint a nők átlaga. A nőknek és a férfiaknak ugyanazon a pályán nem ugyanazzal az eszközrendszerrel kell dolgozniuk. Vezetőként nem nyerni kell, hanem eredményt elérni. Vannak olyan soft skillek, eszközök, amelyekben a nők jobbak, például alkalmasabbak a win-win helyzetek kialakítására.

Lantos Judit felsővezetői coach-ként hasonló problémákkal találkozik. Az egyenlőség nem egyformaságot jelent. A két nem különbségei megmutatkoznak a problémamegoldásban is. A férfiak szeretnek irányítani, a nők kommunikációban inkább érzelemközpontúak. A sikeres tevékenységhez az IQ és az EQ egyaránt fontos, akkor járunk jól, ha a kettőt összeegyeztetjük, külön-külön egyik sem elég. Egy amerikai tanulmány szerint az az optimális, ha a felsővezetésben legalább 30% a női vezetők aránya.  Egy nő számára nagyon fontos, hogy ki merjen állni magáért, jó célokat tűzzön ki maga elé, de kell a jó társadalmi környezet is, hogy a férfiak támogatóak legyenek a munkahelyen és otthon is.

A beszélgetés végén a pandémia témája került a fókuszba: mi változott a járvány és a bezártság idején, a home office körülményei között, és van-e pozitív hozadéka, következménye ennek az alapvetően negatív időszaknak? Az utóbbira a hibrid üzemmód térnyerése volt a mindenki által tartósnak nevezett pozitív eredmény, a munka mellett több idő jut magánéletre, a családra, kevesebb az időrabló meeting, ami van, az célirányosabb, elterjedt az IT-eszközök használata.

Óhidi Zsuzsa végül Madeleine Albright gondolatát idézte, amit mindenki elfogadott zárszónak: „Külön hely van fenntartva a pokolban azoknak a nőknek, akik nem segítik a nőtársaik boldogulását.”

A konferenciát Lakatos Zsófia nyitotta meg, aki elhozta nekünk Rómából László Ervin professzor úr videoüzenetét. A világhírű tudós, a Budapest Klub alapítója kifejtette, miért nem lehet visszatérni a régi életünkhöz.

Az emberiség története egyre gyorsuló változások sorozata. Az emberi életút biológiai szempontból szintén folyamatos változás. De mi a helyzet a pszichológiai oldallal? Ezt a kérdéskört dr. Purebl György világította meg.

Klímaváltozás, szűkös természeti erőforrások, Fenntartható Fejlődési Célok és CSR a legfrissebb nemzetközi és hazai felmérések tükrében, Feitel Balázs előadásában.

Vajon lecserélhető-e a “növekedni” kifejezés? Ha igen, akkor a fogyasztókra mennyiben számíthatunk ezen az úton? – tette fel a kérdést Kun Miklós.

A reklámozás során mind gyakrabban találkozunk a környezetvédelemmel kapcsolatos, ún. zöld állításokkal. Mi zöld, és mi az, ami csak zöldre festés? Mit tesz a GVH, ha valótlant állítunk? A „greenwashing” kérdéséről Fazekas Ildikó és Rigó Csaba Balázs tartott előadást.

Meg tud valósulni a körforgásos gazdaság egy FMCG vállalat működése során? A marketingkommunikációs ígéreteken túl, tudnak-e a mai márkák ténylegesen zöldülni? Az extrémen dráguló alapanyagárak mellett, végre el tudunk kezdeni értékként tekinteni a hulladékra, mint másodlagos nyersanyagra? Lengyel Krisztina bemutatta, hogy működik mindez az Unilever mindennapi gyakorlatában.

Egy világ van, és az digitális – jelentette ki Szabó Béla, majd ennek kapcsán feltette a kérdést: vajon féljünk vagy inkább megijedjünk?

Mit tanulhatunk a fenntartható márkák kommunikációjából? Hogyan tudják hitelesen megjeleníteni társadalmi, környezeti és gazdasági üzeneteiket a marketingkampányaikban? Papp-Váry Árpád és Lukács Rita példák segítségével mutatta be, hogy hogyan lehet érthetően kommunikálni a fenntarthatóságról úgy, hogy az építse a márkát.

Mit kell tennünk azért, hogy több nő kerüljön vezető beosztásba? És miért jó nekünk, ha több női vezető van? A kérdésről Horváth Krisztina, dr. Lantos Judit, Liptay Gabriella, Óhidi Zsuzsanna és Tóth Ágnes fejtette ki a gondolatait, Szalóky Tóth Judit kérdéseire válaszolva.

Három órányi kemény program után kicsit megpihentünk, és örültünk annak, hogy ismét személyesen találkozhatunk!

Holnap jövünk a délutáni program képes felidézésével, aztán kezdődik a szöveges beszámolók sora. Aki nem volt ott velünk, lapozza fel a programot, hogy tudja, milyen témákra számíthat a következő napokban.