A konferenciát Lakatos Zsófia nyitotta meg, aki elhozta nekünk Rómából László Ervin professzor úr videoüzenetét. A világhírű tudós, a Budapest Klub alapítója kifejtette, miért nem lehet visszatérni a régi életünkhöz.

Az emberiség története egyre gyorsuló változások sorozata. Az emberi életút biológiai szempontból szintén folyamatos változás. De mi a helyzet a pszichológiai oldallal? Ezt a kérdéskört dr. Purebl György világította meg.

Klímaváltozás, szűkös természeti erőforrások, Fenntartható Fejlődési Célok és CSR a legfrissebb nemzetközi és hazai felmérések tükrében, Feitel Balázs előadásában.

Vajon lecserélhető-e a “növekedni” kifejezés? Ha igen, akkor a fogyasztókra mennyiben számíthatunk ezen az úton? – tette fel a kérdést Kun Miklós.

A reklámozás során mind gyakrabban találkozunk a környezetvédelemmel kapcsolatos, ún. zöld állításokkal. Mi zöld, és mi az, ami csak zöldre festés? Mit tesz a GVH, ha valótlant állítunk? A „greenwashing” kérdéséről Fazekas Ildikó és Rigó Csaba Balázs tartott előadást.

Meg tud valósulni a körforgásos gazdaság egy FMCG vállalat működése során? A marketingkommunikációs ígéreteken túl, tudnak-e a mai márkák ténylegesen zöldülni? Az extrémen dráguló alapanyagárak mellett, végre el tudunk kezdeni értékként tekinteni a hulladékra, mint másodlagos nyersanyagra? Lengyel Krisztina bemutatta, hogy működik mindez az Unilever mindennapi gyakorlatában.

Egy világ van, és az digitális – jelentette ki Szabó Béla, majd ennek kapcsán feltette a kérdést: vajon féljünk vagy inkább megijedjünk?

Mit tanulhatunk a fenntartható márkák kommunikációjából? Hogyan tudják hitelesen megjeleníteni társadalmi, környezeti és gazdasági üzeneteiket a marketingkampányaikban? Papp-Váry Árpád és Lukács Rita példák segítségével mutatta be, hogy hogyan lehet érthetően kommunikálni a fenntarthatóságról úgy, hogy az építse a márkát.

Mit kell tennünk azért, hogy több nő kerüljön vezető beosztásba? És miért jó nekünk, ha több női vezető van? A kérdésről Horváth Krisztina, dr. Lantos Judit, Liptay Gabriella, Óhidi Zsuzsanna és Tóth Ágnes fejtette ki a gondolatait, Szalóky Tóth Judit kérdéseire válaszolva.

Három órányi kemény program után kicsit megpihentünk, és örültünk annak, hogy ismét személyesen találkozhatunk!

Holnap jövünk a délutáni program képes felidézésével, aztán kezdődik a szöveges beszámolók sora. Aki nem volt ott velünk, lapozza fel a programot, hogy tudja, milyen témákra számíthat a következő napokban.

A beszélgetés kiindulópontja a klíma- és környezetvédelem, amelyre az Unilever kiemelt figyelmet fordít. Ne feledjük, a cég már 2010-ben olyan komplex fenntarthatósági tervet tett közzé, mint az ENSZ tagállamai által 2015-ben elfogadott SDG, azaz a Sustainable Development Goals. Az Unilever tavaly alapítványt hozott létre Climate and Nature Fund néven, amely 1 milliárd eurót költhet a vállalat célkitűzéseinek megvalósítására. Kulcsszavak: zéró emisszió, dekarbonizáció, megújuló energia.

Ugyancsak fontos kérdések kerültek előtérbe az Unilever által termelt élelmiszerek területén: tápanyagban gazdagabb és kisebb környezetterhelésű élelmiszereket gyártanak, amelyekbe egyre nagyobb arányban kerülnek növényi alapú helyettesítő komponensek a hús helyett. Termékeik jellemző trendje a kevesebb kalória, kevesebb só, kevesebb cukor felhasználása. Ennek érdekében átfogó programot is indítottak Future Foods, és fellépnek az élelmiszer-pazarlás ellen.

Mi a szép? Az Unilever bevezette a „positive beauty” fogalmát, a szépség- és testápolási termékek csomagolásáról és reklámjaiból eltűnt „normál” kifejezés. Hogyan fogadta ezt a közönség, mit és hogyan kampányol ezentúl a cég? Röviden kitértünk az állatokon végzett kísérletek tilalmára és az erdők védelmére is.

Végül, de nem utolsó sorban beszélünk a közeljövő hazai eseményeiről is, az Unilever hamarosan új gyáregységet avat, amitől még zöldebb lesz a termékpalettájuk.

A műsor online is hallgatható a jazzy.hu oldalon. A korábbi adások podcast formában meghallgathatóak a Márkamonitoron.

Hangoljatok este 7-kor a 90.9 Jazzy rádióra!

A műsort teljes egészében az Unilever fenntarthatósági törekvéseinek szenteljük. A vállalat már az ENSZ 2015-ben elfogadott SDG (Sustainable Development Goals) keretrendszerének létrejötte előtt fél évtizeddel meghirdette az „Unilever Fenntarthatósági Terv 2010-2020” programot. A műsorban megbeszéljük, hogyan teljesültek annak a célkitűzései, és megnézzük azt is, milyen célokat hirdettek meg az új klíma- és környezetvédelmi programjukban. Nem mellékesen: e program megvalósítása érdekében a nagyvállalat márkái együttesen egymilliárd eurót fektetnek be az újonnan létrehozott, klíma- és természetvédelmi alapba (Climate & Nature Fund).

Még egyszer: egymilliárd eurót. Az Unilever nem gesztenyével gurigázik…

Klímaválság, biodiverzitás, vízhiány, karbonlábnyom. Termőföld, farmerek. Regeneratív Mezőgazdasági Kódex. Csak néhány hívószó a mai beszélgetésből, amelyből az is kiderül, hogy alakul a női vezetők aránya az Unilevernél.

Hangoljatok este 7-kor a 90.9 Jazzy rádióra!