Az embereknek egyénileg is sok a feladatuk, de a globális problémákat nem egyéni stratégiákkal lehet megoldani. Az egyre súlyosabb környezeti problémák, a globális felmelegedés elsődlegesen a száz leginkább szennyező vállalat tevékenységére vezethetőek vissza, ezek a cégek okozzák azt közel 80 százalékban.

A kormányoktól is aktívabb szerepvállalást várunk, de azokat nehezebb befolyásolni, mint nagyvállalatokat. Ez utóbbiak már hosszú ideje tesznek különböző vállalásokat, folytatnak CSR-tevékenységet, de az már kevés. Az Ipsos a konferencia előtti napokban vizsgálta meg a következő állítás fogadtatását Magyarországon: „Hiszek benne, hogy a nagyvállalatok őszintén tenni akarnak a környezetünk, társadalmunk védelméért és a fenntarthatóságért.” A megkérdezettek egyötöde egyetértett az állítással, azaz a négyötödük nem. A vidéki, kevésbé iskolázott közönség az átlagnál jobban elhiszi, a budapesti, diplomás közönség körében már csak minden tizedik – azaz azok kételkednek a leginkább, akik elvileg csinálják.

Milyen vállalattípushoz milyen tevékenység illik? A fogyasztók az élelmiszeripartól, a kereskedelemtől, az autó- és olajipartól, a turizmustól elsősorban a környezet és a természeti erőforrások védelmét várják. A szépség- és gyógyszeripartól, dohány- és alkoholipartól elsősorban a társadalom egészségének védelmét tartják fontosnak, a médiától a demokratikus értékek védelmét, a telco cégektől a nyílt és őszinte kommunikációt, a pénzügyi szférától pedig az etikus üzleti magatartást és a korrupcióellenes működést. Az előbbiek az elsődleges elvárások, de ezek után gyakorlatilag minden vállalattípus estében felmerült a környezet- és klímavédelem iránt igény.

A klímaváltozás és a környezetszennyezés 2018 táján lett a legfontosabb elvárás a vállalatokkal szemben, abban az évben következett be a trendváltás pillanata, egyre több ember vallotta azt, hogy aggódik az emberiség jövője miatt. Ma már a megkérdezettek kétharmada vallja ezt, közöttük is elsősorban az idősebbek nyilatkoznak így, akik nem is személyükben, inkább gyermekek, unokáik jövője szempontjából érintettek.

Növekedett a fogyasztók hajlandósága is, hogy másképp viselkedjenek, éljenek. Több mint 50 %-uk mondta, hogy kerüli a sok csomagolással rendelkező termékek vásárlását, ha teheti, megjavíttatja az elromlott eszközeit, közel 50 % deklarálta, hogy takarékoskodik az energiával, szelektíven gyűjti a hulladékot, vagy a tömegközlekedést használja az autózás helyett.

Ahhoz, hogy egy társadalmi felelősségvállalási program eredményes legyen, a „három h-t” tartsuk szem előtt: legyen hasznos, hiteles és hatékony.

Márkaépítés 2021 – Tudunk-e másképp élni?

A konferenciát Lakatos Zsófia nyitotta meg, aki elhozta nekünk Rómából László Ervin professzor úr videoüzenetét. A világhírű tudós, a Budapest Klub alapítója kifejtette, miért nem lehet visszatérni a régi életünkhöz.

Az emberiség története egyre gyorsuló változások sorozata. Az emberi életút biológiai szempontból szintén folyamatos változás. De mi a helyzet a pszichológiai oldallal? Ezt a kérdéskört dr. Purebl György világította meg.

Klímaváltozás, szűkös természeti erőforrások, Fenntartható Fejlődési Célok és CSR a legfrissebb nemzetközi és hazai felmérések tükrében, Feitel Balázs előadásában.

Vajon lecserélhető-e a “növekedni” kifejezés? Ha igen, akkor a fogyasztókra mennyiben számíthatunk ezen az úton? – tette fel a kérdést Kun Miklós.

A reklámozás során mind gyakrabban találkozunk a környezetvédelemmel kapcsolatos, ún. zöld állításokkal. Mi zöld, és mi az, ami csak zöldre festés? Mit tesz a GVH, ha valótlant állítunk? A „greenwashing” kérdéséről Fazekas Ildikó és Rigó Csaba Balázs tartott előadást.

Meg tud valósulni a körforgásos gazdaság egy FMCG vállalat működése során? A marketingkommunikációs ígéreteken túl, tudnak-e a mai márkák ténylegesen zöldülni? Az extrémen dráguló alapanyagárak mellett, végre el tudunk kezdeni értékként tekinteni a hulladékra, mint másodlagos nyersanyagra? Lengyel Krisztina bemutatta, hogy működik mindez az Unilever mindennapi gyakorlatában.

Egy világ van, és az digitális – jelentette ki Szabó Béla, majd ennek kapcsán feltette a kérdést: vajon féljünk vagy inkább megijedjünk?

Mit tanulhatunk a fenntartható márkák kommunikációjából? Hogyan tudják hitelesen megjeleníteni társadalmi, környezeti és gazdasági üzeneteiket a marketingkampányaikban? Papp-Váry Árpád és Lukács Rita példák segítségével mutatta be, hogy hogyan lehet érthetően kommunikálni a fenntarthatóságról úgy, hogy az építse a márkát.

Mit kell tennünk azért, hogy több nő kerüljön vezető beosztásba? És miért jó nekünk, ha több női vezető van? A kérdésről Horváth Krisztina, dr. Lantos Judit, Liptay Gabriella, Óhidi Zsuzsanna és Tóth Ágnes fejtette ki a gondolatait, Szalóky Tóth Judit kérdéseire válaszolva.

Három órányi kemény program után kicsit megpihentünk, és örültünk annak, hogy ismét személyesen találkozhatunk!

Holnap jövünk a délutáni program képes felidézésével, aztán kezdődik a szöveges beszámolók sora. Aki nem volt ott velünk, lapozza fel a programot, hogy tudja, milyen témákra számíthat a következő napokban.

Az új ügyvezető 17 éves tapasztalattal rendelkezik a magyar piackutatási piacon, melyet a Millward Brownnál, a Nielsennél és a TNS-nél különböző vezetői pozíciókban, illetve első számú vezetőként szerzett.

Feitel Balázs feladata az Ipsos ügyfeleinek segítése lesz azok marketingdöntéseinek meghozatalában, valamint a csoport új szolgáltatásainak bevezetése a hazai piacra, melyben a közép-európai központ segíti majd.

A szakember 2009 és 2014 között a Millward Brown kutatócég hazai irodáját vezette, és most egy másik iparági veterán helyét veszi át: Géczi Tamás 2010 és 2015 márciusa között vezette az Ipsost, ő jelenleg saját kutatócégét irányítja. Az átmeneti időszakban a magyar Ipsos-irodát a régiós klaszter vezetője, Radek Jaluvka menedzselte.

Bodó Zoltán váltja Feitel Balázst a Millward Brown Hungary élén. „A Millward Brown a márka és kommunikációkutatások, valamint a kutatásra építő tanácsadás specialistája. Sokat kérdező, de pragmatikus ügynökség vagyunk, olyan elemzéseket szeretünk letenni az asztalra, amelyek valódi tanulságokkal szolgálnak az üzlet számára és nem a fiókban landolnak. Ehhez pedig nem csak kutatásokat kell nyújtanunk a szónak a hagyományos értelmében, hanem üzleti megoldásokat is. Ebben szeretném a saját hirdetői, ügynökségi és tanácsadói tapasztalataimmal is támogatni a piac szereplőit a sikeres márka- és üzletépítésben” – nyilatkozta kinevezésekor.

A szakember korábban megfordult a Philip Morris Internationalnél, ahol az uniós piacokért felelt piackutatási és stratégiai tervezési területen. Több mint hat évig a Coca-Colánál dolgozott hasonló területen, előbb magyarországi, majd közép-európai szinten. Több piackutatási cégnél is megfordult: a Nielsennél a 90-es évek végétől dolgozott, majd évekig vezette a Synovate Magyarországot.

Elődje, Feitel Balázs 2003 óta dolgozott a Millward Brownnál, 2009 óta ügyvezetőként. A jövőben saját vállalkozásában fog dolgozni, a marketingtanácsadáshoz képest más területen, ugyanakkor a bevezetés alatt marketing- és kutatási tanácsadással is foglalkozik – közölték.