Átlagosan 1-16 százalékkal csökkentik a városi autópályák a társas kapcsolatok számát azok között, akik az út két oldalán élnek – állapítja meg egy friss, a Budapesti Corvinus Egyetem részvételével lezajlott nemzetközi kutatás.
A forgalmas utak és a társadalmi kapcsolatok csökkenése közötti kapcsolatot a városfejlesztési kutatások már az 1960-as évek óta széles körben ismerik, de eddig soha nem mérték empirikusan. Az ITU Copenhagen, a bécsi Complexity Science Hub, a Budapesti Corvinus Egyetem és a University of Amsterdam kutatói most számszerűsítették ezt a hatást, az eredményeket március elején publikálták a Proceedings of the National Academy of Science (PNAS) folyóiratban.
A kutatócsoport 1 millió Twitter-felhasználó 2013-as, becsült lakóhely-adatait és online kapcsolatait elemezte az Egyesült Államok 50 legnagyobb városának városi autópálya-hálózatával összevetve. Ez alapján, egy az autópályák elhelyezkedésére nem érzékeny random kapcsolathálózatot készítettek, mellyel összehasonlítva mérhetővé vált az autópályák befolyása a társas kapcsolatokra, egy elválasztási pontszámon (barrier score) keresztül.
Az eredmények szerint a városi autópályák minden egyes amerikai városban csökkentették a társadalmi kapcsolatok számát, átlagosan 1-16 százalékkal. Ez a hatás különösen erős 5 kilométeren belül, és összhangban áll olyan múltbeli amerikai állami törekvésekkel, amikor az autópályákat kifejezetten arra építették, hogy közösségeket szigeteljenek el, különösen a feketéket. A társas kapcsolatok legnagyobb csökkenését Clevelandben és Orlandóban tapasztalták, míg legkevésbé Portlandben és New Yorkban zavarják az autópályák a társas életet.
„A várakozásaink szerint a városi autópályák elválasztó hatása nemcsak az Egyesült Államokban, de más országokban, így Magyarországon is kimutatható lesz, ehhez azonban további kutatások szükségesek” – mondta Juhász Sándor, a Budapesti Corvinus Egyetem CIAS Kutatóintézetének tudományos munkatársa, a tanulmány egyik szerzője.
A kutatócsoportnak köszönhetően most először kvantitatív bizonyítékok állnak a rendelkezésre arról, hogy a közlekedési infrastruktúra kialakítása szétzilálhatja a szociális hálózatokat és szegregálhatja a városrészeket. Ennek fényében a döntéshozóknak érdemes olyan infrastrukturális döntéseket hozni, amelyek figyelembe veszik a társadalmi szövetre tett hatást és újra összekapcsolhatják a városi közösségeket.
A kutatást a Carlsberg Alapítvány COCOONS projektje, az EU Horizont Projekt JUST STREETS és az EU Marie Skłodowska-Curie Posztdoktori Programja finanszírozta.
