A Big Picture 2026 konferencia előtt meghatározó televíziós vezetőkkel készítettünk kisinterjúkat, amelyek először a Márkamonitor 2025/3-4. számában jelentek meg. A beszélgetéseket online is hozzáférhetővé tesszük. Mai interjúalanyunk Szabó Balázs chief streaming officer, RTL Magyarország.

Márkamonitor Eddig két székben ültél: Luxemburgban az RTL-kábelcsatornák programigazgatójaként és tartalombeszerzési igazgatójaként tevékenykedtél, Budapesten tartalommenedzsmenttel foglalkoztál, július óta pedig, ahogy a közleményetek fogalmaz, te vagy a felelős „az RTL+ streamingszolgáltatás minden előfizetési szintjének tartalmi kínálatáért, az üzleti ajánlatokért, az ügyfélélményért és a technológiai fejlesztésekért”. Ez egy harmadik sapka, vagy inkább hangsúlyeltolódás a korábbi feladataid között?

Szabó Balázs A streaming ma már az RTL Magyarország jövőjének központi területe. Ez több, mint egy új feladat: a tartalom, a technológia és az üzleti logika összehangolása, ami meghatározza, hogyan alakul a következő évek médiapiaca. Korábban is hoztam tartalmi döntéseket, de mostantól egyben kell látnom az egész ökoszisztémát: az előfizetési modellektől kezdve a technológiai fejlesztéseken át egészen az ügyfélélményig. Ez a komplexitás teszi igazán izgalmassá a szerepet.

MM Tavaly októberig Grósz Judit irányította az RTL digitális portfóliójának fejlesztését, benne a streaming területét is. Miket tartasz az előző időszak legfontosabb eredményeinek, és mit kellett újragondolni?

SZB Judit erős alapot hagyott hátra, amiért sokat köszönhetünk neki. Az RTL+ indulása, a digitális portfólió kiépítése komoly munka volt, és biztos talajról indulhattunk tovább. 2022 után azonban az RTL rákapcsolt, és hatalmas fejlesztéseket vitt végig: megszereztük a Bajnokok Ligája közvetítési jogait, ami az új tartalmi stratégiánk fontos pillére lett, új előfizetési szinteket vezettünk be, és az árazást is újragondoltuk, ami új marketing- és technológiai megközelítést is igényelt. A belső működésünket szintén ehhez kellett igazítani: a streaming ma már nem kiegészítő termék, hanem önálló üzleti láb.

MM A médiaszolgáltatók nagy versenyben vannak a fogyasztók figyelméért, médiafogyasztásra szánt idejéért. Aki streamingtartalmat fogyaszt, az nem néz ugyanakkor lineáris műsort is. A streaming gyengíti a lineárist, vagy lehet közöttük szinergiákat építeni?

SZB A tartalom dönt. A néző választja meg, hogy mikor és hogyan fogyasztja: lineárisan vagy streamingben. Az Árulók új évadát például nézheti hétköznap este a tévében, vagy előfizetőként streamingen akár előrébb is járhat. Ez nem egymás rovására működik, hanem rugalmasságot ad, és sok esetben erősíti is a tartalom sikerét. Ha egy program jól teljesít streamingben, az visszahat a lineáris nézettségére is, többen beszélnek róla, nagyobb a társadalmi jelenléte, és fordítva is igaz: egy erős tévés premier segíti a streamingfogyasztást.

A lineáris csatornák közösségi élményt teremtenek: hírek, a show-műsorok, amiket együtt nézünk. A streaming pedig szabadságot ad: időben, eszközben és fogyasztási módokban. A kettő együtt nem kioltja, hanem kiegészíti egymást. Ez adja az RTL erejét: ugyanaz a tartalom több platformon, eltérő felhasználói igényekhez igazítva. Így tudjuk növelni a teljes elérést és a hatást, és ez az, ami üzletileg is értéket teremt.

MM Milyen pozícióban van ma az RTL a magyar piacon jelen lévő – hazai és globális – streamingszolgáltatók között, és milyen pozíciót szeretnétek elérni hosszabb távon?

SZB Az RTL ma a legerősebb hazai streamingszolgáltató, és ha a globális szereplőket is nézzük, a top 3-ban vagyunk. Ez részben a BL, részben a saját gyártású tartalmaink sikerének köszönhető. A Bróker Marcsi például nemcsak jó nézettséget hozott, hanem beszédtémává vált az egész országban.

A Nyerő Páros, Az Árulók vagy az X-Faktor mind bizonyítja, hogy ha van erős tartalom, az egyszerre tud működni lineárisan és streamingen is. A nézők egy része együtt szeret szurkolni a kanapén a családdal, mások meg szeretnek előrébb járni egy epizóddal vagy akkor nézni, amikor épp ráérnek. Ez a rugalmasság ma már alapelvárás, és jó látni, hogy a műsoraink így is megtalálják a közönséget.

Hosszabb távon az RTL+-szal nemcsak jelen akarunk lenni a piacon, hanem szeretnénk, ha ez lenne az a platform, ahova a magyar nézők elsőként fordulnak, ha minőségi, helyi történeteket keresnek. Mi ebben hiszünk – olyan tartalmakban, amelyek egyszerre szórakoztatnak és beszédtémát adnak, és amelyekről tudjuk, hogy itt, helyben működnek a legjobban.

MM Tavaly ősszel indult el a Bajnokok Ligája új, megreformált rendszere, a több meccset és még több izgalmat hozó alapszakasszal. Milyennek értékeled az első BL-szezonotokat, és kellett-e komolyabb változtatásokat véghez vinni a 2025–26-os idényre?

SZB Sikeres volt az első szezon, de mindig van hova fejlődni. A nézők nemcsak a mérkőzéseket kapták meg, hanem új élményeket is, például az új szezonban a StatZone-t, ahol élő statisztikákat választhatnak meccs közben. Ez óriási újítás, ami megmutatta, hogyan lehet a sportfogyasztást interaktívabbá tenni. A második szezonra a tervezett fejlesztéseket hoztuk be, nem a hibák kijavítása volt a cél, hanem az élmény további gazdagítása.

MM A nézőnek nemcsak az ideje, de a pénze is véges. Az RTL+ Premium jelenlegi, áremelés utáni előfizetési díja még mindig alacsonyabb a nemzetközi piaci áraknál. Van még ebben jelentős tartalék?

SZB Az árazás nálunk nem pusztán bevételi kérdés, hanem tudatos piaci stratégia. Azért vezettük be a reklámos verziót, hogy a prémium tartalmak szélesebb körben elérhetők legyenek, miközben a hirdetők is megtalálják a számukra releváns közönséget. Ez nemcsak hozzáférést biztosít a nézőknek, hanem üzleti szempontból is stabilitást ad: a fogyasztó dönthet arról, hogy alacsonyabb díjért reklámos csomagot vagy magasabb díjért reklámmentes szolgáltatást választ. Az ASVOD-modell önmagában is jelentős bevételi potenciált hordoz, hiszen a lokális, minőségi tartalmak fogyasztása mellett a hirdetési piacnak is új lehetőségeket kínál. Ez a két lábon állás: előfizetés és hirdetés teszi igazán fenntarthatóvá és rugalmasabbá a stratégiát. A lokális tartalom tehát a fő érték, az árazás és a hirdetési bevételek pedig ehhez illeszkedve teremtenek hosszú távú stabilitást.

MM Hogy fogadták a nézők a prémium előfizetés reklámos verzióját?

SZB Nagyon jól. A reklámos csomag nem visszalépés, hanem új piacnyitás: több előfizető, szélesebb hirdetői kör. A nézők számára ez egy kompromisszum, amit szívesen vállalnak, ha így kedvezőbb áron jutnak hozzá az RTL+ teljes tartalmi kínálatához.

MM A BL nagyon értékes tartalom, de a streaming ennél sokkal több. Elindult a Bróker Marcsi, és egyre több lineáris tartalom már hamarabb elérhető a streamingcsatornán. Milyen fejlesztések, újdonságok vannak a csőben?

SZB Ez az egyik legizgalmasabb része a munkámnak. Az RTL+-on jönnek a nagy saját gyártások: a Bróker Marcsi, az Exek csatája és Az Árulók. Ezek a műsorok beszédtémává válnak, és pontos visszajelzést adnak a nézői preferenciákról. Ebből is tanulva tervezzük a jövőt: hogy milyen fikciós tartalmakat indítsunk, milyen formátumokat adaptáljunk. A hosszú távú stratégia az, hogy az RTL+ a legértékesebb lokális tartalmak otthona legyen.

MM Húsz évvel ezelőtt is értékesített már az RTL reklámidőt – más csatornákét is, ma pedig két nagy sales house fedi le a teljes piacot. A tartalomértékesítés területén nem merült fel valamilyen integráció, közös platform kialakítása?

SZB A tartalomértékesítés jövője az adatokon múlik: minél pontosabban értjük, mit szeret a néző, annál jobb üzleti modelleket építhetünk. Nyitottak vagyunk a közös gondolkodásra más piaci szereplőkkel is. Már most is volt példa arra, hogy RTL-tartalom más platformon jelent meg, és más gyártók műsorai is bekerültek hozzánk. A nemzetközi piacra is értékesítünk. A nonszpotmegoldások, a CTV és a dinamikus kreatív hirdetések új távlatokat nyitnak. Az RTL Magyarország célja változatlan: elérni minden generációt, ott és úgy, ahol és ahogy nézni akarják a tartalmakat – közös élményeket teremtve lineárisan, szabadságot adva streamingben, és prémium hirdetési környezetet kínálva CTV-n.