Az online kereskedelembe bekapcsolódó kis- és középvállalkozások, startupok működésük elején általában szembesülnek azzal a problémával, hogy az amúgy is szűkös induló tőkéből hogyan gazdálkodják ki a jogszabályok által megkövetelt jogi dokumentumok, mint például általános szerződési feltételek (ÁSZF) elkészítését.

Az egyik legkézenfekvőbb és legolcsóbbnak tűnő megoldásnak ilyenkor mindig az ígérkezik, ha körülnéznek az interneten, hogy más hasonló termékkörű webshop vagy online szolgáltató honlapján mit találnak. Ezt követően megkezdődik a munka, a szükséges általános szerződési feltételek, adatvédelmi szabályzatok, impresszumok, cookie kezelési szabályzatok összeállítása, általában más weboldalakon talált források felhasználásával, összeollózásával vagy éppen a konkurencia szabályzatainak egy az egyben történő átvételével „a konkurencia biztosan jót írt, ha neki megfelel, akkor nekünk is jó lesz” elv alapján.

De biztosan rendben van a neten talált ÁSZF-ek, jogi szabályzatok átvétele, másolása? És biztosan ez a jó megoldás? Erről nyilatkozott dr. Horváth Katalin, a Sár és Társai Ügyvédi Iroda partner ügyvédje.

A szerződések, szabályzatok lehetnek-e szerzői jogilag védettek?

Egy webáruház, honlap általános szerződési feltételeinek, bankkártyás fizetési, vásárlási tájékoztatójának, adatkezelési szabályzatának, cookie kezelési szabályzatának elkészítése tekintélyes szellemi munkát igényel. Ezen jogi dokumentumok elkészítéséhez alapos és széles körű jogi ismeretek szükségesek, nem egyszerűen a jogszabályok, paragrafusok bemásolásáról van szó, hanem azok adaptálásáról a lehető legpontosabb jogi megfogalmazásban annak érdekben, hogy a legnagyobb fokú védelmet nyújtsák a webáruház üzemeltetőjének. Az ilyen szellemi tevékenység eredményeként létrejövő jogi dokumentumok, szabályzatok, szerződések vajon szerzői jogi védelem alá tartoznak-e? Követ-e el szerzői jogsértést az a webshop, aki a konkurenciától veszi át szó szerint ezeket a szabályzatokat?

A kérdést az dönti el, hogy ezek a szerződések, szabályzatok megfelelnek-e a szerzői jogi védelem alapvető kritériumának, vagyis egyéni, eredeti jelleggel bírnak-e. A szerzői jogi törvény alapján ugyanis a szerzői jogi védelem egyetlen feltétele, hogy a mű a szerző szellemi tevékenységéből fakadóan egyéni, eredeti jellegű legyen. Rögzíti ugyanakkor a jogszabály, hogy a védelem nem függ esztétikai, minőségi, mennyiségi jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől, vagyis az esztétikailag ronda, vagy szakmailag, tartalmilag hibás, helytelen alkotást is megilletheti a szerzői jogi védelem, ha egyéni, eredeti jellegű.

Szerződések, szabályzatok esetében az egyéni, eredeti jelleget elsősorban két irányban kereshetjük.

Az innovatív jogi megoldást nem védi a szerzői jog

Az első irány szerint a szerződés, szabályzat egy olyan új helyzetre, jogintézményre, ügylet típusra reagál vagy tartalmaz jogi megoldást, szabályozást, amely addig nem létezett, vagy létezett ugyan, de ilyen aspektusban, összefüggésben nem foglalkoztak vele – vagyis egy új megközelítést, új variációt tartalmaz. Ilyen például az innovatív új megoldások, vegyes, atipikus szerződéses viszonyok, külföldi jogból átvett új ügylettípusok szabályozása, de a nyolcvanas évek végén ilyen volt például a korlátolt felelősségű társaságok, gazdasági társaságok alapítása, belső szabályzataik elkészítése is. Nem volt rá minta, a szerződések, szabályozó dokumentumok tartalmát innovációval, a nulláról kellett kialakítani. Az ilyen innovatív, újszerű jogi megoldások szabályzatokba, szerződésbe foglalása azonban nem lehet tárgya a szerzői jogi oltalomnak, mivel ugyan jelentős szellemi teljesítményt igényelnek, azonban nem rendelkeznek tartalmukban egyéni, eredeti jelleggel. A szerzői jog ugyanis nem a szabályzat tartalmát, az abban foglalt jogi megoldást védi, hanem annak kifejezését, ha az egyéni, eredeti jellegű. „Az ÁSZF-ekben kidolgozott, bonyolult jogi megoldások, vagyis a szabályzatok jogi tartalma tehát, hiába igényelnek nagy idő és szellemi ráfordítást, önmagukban ötletnek, elvnek, elgondolásnak, eljárásnak, módszernek minősülnek, és így kiesnek a szerzői jogi védelem alól, a szerzői jogi törvény alapján nem részesülhetnek védelemben. Ugyanezt mondta ki a Szerzői Jogi Szakértő Testület is számos, szervezeti és működési szabályzatról, üzleti dokumentációról, szerződésről szóló szakvéleményében (7/91, 10/91, 15/93 és 38/95. számú szakvélemények)” mondta el dr. Horváth Katalin.

Mitől lenne egyedi egy ÁSZF?

A szerzői jogi védelem másik lehetséges iránya a szabályzatok, szerződések nyelvezetének finomsága, stílusa, a használt kifejezések, mondatszerkezetek, szóösszetételek, azaz a megfogalmazás tartalomtól független egyéni, eredeti jellege. A szerzői jogi védelem abban az általánosnak nem mondható esetben illetheti meg a nyelvezete, megfogalmazása alapján a szabályzatokat, ÁSZF-eket, ha azok nyilvánvalóan és jól érzékelhetően eltérnek, különböznek a hagyományosan alkalmazott szerződési jogi nyelvezettől. Az egyéni, elbeszélő, elmesélő, humoros stílusban íródott szabályzatok, ÁSZF-ek tartozhatnak esetleg ebbe a körbe, erre azonban példát Magyarországon valószínűleg nem találunk, a vállalkozások a jogi dokumentumaikban már csak a kellő komolyság biztosítása érdekében is ragaszkodnak a tényszerű, tárgyilagos jogi nyelvezethez és stílushoz. Kivételek azonban mindig vannak, mint például az USA-ban az AFLAC (American Family Life Assurance Company of Columbus) nevű életbiztosítási vállalkozás, amely elbeszélő, elmesélő stílusban készítette el a biztosítási szabályzatait annak érdekében, hogy azok az ügyfelek számára könnyen olvashatók és értelmezhetők legyenek. Egy másik vállalkozás, az Assurant Inc.átvette ezeket a szabályzatokat az egyedi stílusukkal együtt, az amerikai bíróság pedig az ügyben kimondta, hogy a szabályzatok szövegén, megfogalmazásán azok egyéni, eredeti elmesélő stílusa miatt fennáll a szerzői jogi védelem, amelyet a szabályzatok szövegét engedély nélkül átvevő vállalkozás megsértett. Ezen nagyon ritka eseteket leszámítva azonban egy átlagos, jogász vagy hozzáértő szakértő (vagy esetleg laikus) által írt szabályzat vagy ÁSZF nem rendelkezik olyan szófordulatokkal, mondatszerkezettel, kifejezésekkel, humorral, amelyek a megfogalmazás, kifejezésmód egyéni, eredeti jellegét biztosítanák, így azt mondhatjuk, hogy szinte biztosan nem minősülnek szerzői műnek. Ebből eredően pedig az ilyen nem védett szabályzatok, ÁSZF-ek lemásolása, átvétele sem tekinthető szerzői jogsértésnek.

A szerzői jogi védelem megbénítaná az üzletet

Ha végiggondoljuk, hogy mit okozna egy esetleges szerzői jogi védelem, akkor belátható, hogy sem a jogalkotónak, sem a joggyakorlatnak nem lehet a célja a nyilvánosan elérhető és kötelezően a honlapon megjelenítendő ÁSZF-ek, szabályzatok szerzői jogi védelme. Szerzői jogi oltalom esetén ugyanis első kérdésként rögtön felmerülne, hogy ki a szerző? Az ügyvédi iroda, aki a szabályzatot elkészítette? Vagy az ügyvédi irodában dolgozó ügyvéd, ügyvédjelölt, jogász maga? Vagy talán a jogi munkát megrendelő vállalkozás, aki azt kiteszi a honlapjára? A szerzői jogi törvény alapján, ha szerzői mű egy ilyen ÁSZF vagy szabályzat, akkor annak elsősorban az a szerzője, aki azt megalkotta. Tehát az ügyvédi irodában dolgozó jogász, vagy a vállalkozás valamelyik alkalmazottja, akitől, ha munkaviszonyban áll, az ügyvédi iroda, illetve vállalkozás a törvény alapján megszerezte az összes szerzői jogot, ha pedig külső tanácsadó, alvállalkozó vagy munkaviszonyban nem álló partner ügyvéd készítette azokat, akkor ők minősülnek szerzőnek, akitől pedig az ügyvédi iroda vagy megszerezte írásbeli szerződéssel a szerzői jogokat, vagy ezt elmulasztotta. Az ügyfél a szerzői jogokat legfeljebb az ügyvédi irodával, a vállalkozás partnere, tagja készített szabályzat esetén a taggal kötött írásbeli felhasználási szerződéssel szerezhetné meg. Ilyen írott szerződés nélkül még arra sem lenne feljogosítva az ügyfél, hogy a megkapott és kifizetett szabályzatokat közzétegye a honlapján – annak ellenére, hogy ezt más jogszabály neki előírja -, vagy hogy azt kinyomtassa, lemásolja, számítógépen, szerveren tárolja. A szerzői jogi védelem ilyen szerződés nélkül továbbá azzal a következménnyel járna, hogy az ÁSZF, szabályzat bármilyen módosítására maga az ügyfél nem lenne jogosult, és azzal más ügyvédet sem bízhatna meg, mert ahhoz is az eredetileg a szabályzatot, ÁSZF-et elkészítő jogász, ügyvédi iroda vagy esetleg a vállalkozótól azóta már kilépett tag, partner kifejezett írásbeli engedélye kellene. Mindez pedig jelentősen megnehezítené, adott esetben ellehetetlenítené az ÁSZF-ek, szabályzatok folyamatosan jogszabályoknak megfelelően történő módosítását, és végső soron a jogszerű működést.

Visszaüthet-e később mások szabályzatainak a használata?

Természetesen azért, mert nem szerzői jogsértés mások szerzői jogilag nem védett szabályzatainak, ÁSZF-jének átvétele, lemásolása, nem jelenti azt, hogy ez a jogilag biztonságos és követendő megoldás. Mások szabályzatainak átvétele jelentős jogi és üzleti kockázatokkal jár:

egyáltalán nem biztos, hogy amit a konkurencia vagy más vállalkozás használ, az megfelel a jogszabályoknak;
hiába végez két vállalkozás hasonló tevékenységet, nincs két egyformán működő vállalkozás, webáruház, a vásárlási, fizetési folyamatok, a működés, a termékkör, a szállítási, elállási feltételek jelentősen eltérhetnek, amelyet a szabályzatoknak, szerződéseknek is pontosan követniük kell;
ami kívánatos szabály egy másik webshopban, nem biztos, hogy előnyös a miénkben is, lehet, hogy kifejezetten hátrányos rendelkezéseket húzunk magunkra, ha a konkurencia dokumentumait használjuk,
az sem zárható ki, hogy a versenytárs szabályzatai felületesek, hiányosak voltak, jogi csapdák, hézagok vannak benne,
benne maradhatnak az előző vállalkozásról adatok, információk, amelyek kínosak ránk nézve és rontják az üzleti reputációt (például a konkurencia térkép adatai, címe, elérhetősége, cégneve, stb.).

A fenti jogi kockázatok részben igazak azokra a szabályzatokra, ÁSZF-ekre is, amelyeket sablonként, mintaként vásárolnak meg a webáruház tulajdonosok erre szakosodott szolgáltatóktól, maguk töltögetnek ki, és nem egyedileg az adott webshopra készültek. „Ezek a kockázatok, hibák, hiányosságok végül nagyobb kárt, veszteséget, bírságokat, jogi eljárásokat és jogi költségeket okozhatnak, mint amennyibe az egyedi, az adott webáruházra szabott szabályzat megfelelő szakemberrel való elkészíttetése került volna eredetileg. Mindezek elkerülése érdekében mindenképpen javasolt a webshopra testreszabott, egyedi szabályzatokat készíttetni szakemberrel, hiszen nincs két egyforma webáruház, ezért azok szabályzatai sem lehetnek tökéletesen egyformák” – zárta dr. Horváth Katalin, a Sár és Társai Ügyvédi Iroda partner ügyvédje.