A feltételezett visszaélések nyomán külön ajánlások készültek Magyarországnak, Lengyelországnak, Görögországnak, Ciprusnak és Spanyolországnak.
A Pegasus és az azzal egyenértékű megfigyelő kémszoftverek használat vizsgáló parlamenti bizottság munkájára alapozva a képviselők megállapították, hogy a kémprogramok jogellenes használata magát a demokráciát veszélyezteti. Hiteles vizsgálatokra, a szabályozás módosítására, illetve a visszaélések ellen hozott, meglévő szabályok jobb betartatására lenne szükség. Az erről szóló állásfoglalást a képviselők 411 szavazattal, 97 ellenében és 37 tartózkodás mellett fogadták el csütörtökön.
Ajánlások Magyarország, Lengyelország, Görögország, Ciprus és Spanyolország számára
A képviselők felszólították Magyarországot és Lengyelországot, hogy teljesítsék az Emberi Jogok Európai Bíróságának az ítéleteiben foglaltakat, továbbá állítsák vissza a bírói függetlenséget és a felügyeleti szervek működését. A két országnak arról is gondoskodnia kell, hogy csak független és külön bírói végzés birtokában kerüljön sor kémszoftverek telepítésére, hiteles vizsgálatok induljanak a visszaélések felderítésére, és érdemi jogorvoslati lehetőségek álljanak a sértettek rendelkezésére.
A Parlament arra kérte Görögországot, hogy „sürgősen állítsa helyre és erősítse meg az intézményi és jogi biztosítékokat”, vonja vissza a kémszoftverekre kiadott összes olyan exportengedélyt, amely nem felel meg az uniós exportellenőrzési szabályoknak, valamint tartsa tiszteletben a Görög Kommunikációbiztonsági és Adatvédelmi Hatóság függetlenségét.
A megfigyelési technológiák exportnagyhatalmának számító Ciprustól szintén azt várják el a képviselők, hogy vonja vissza az uniós szabályokba ütköző kiviteli engedélyeket. A spanyol hatóságokat felkérték, hogy „teljes körű, tisztességes és hatékony” vizsgálattal tárják fel mindenekelőtt azt a 47 esetet, amelyekben továbbra sem egyértelmű, ki engedélyezte a kémszoftver telepítését. Arról is gondoskodniuk kell, hogy az érintetteknek valóban legyen lehetőségük jogorvoslattal élni.
Egyértelmű szabályok a visszaélések megelőzésére
A jogellenes gyakorlat azonnali beszüntetése érdekében a képviselők azt szorgalmazzák, hogy csak azok a tagországok vethessenek be kémszoftvereket, amelyekben minden kétséget kizáróan lefolytatták a vizsgálatokat az állítólagos visszaélések felderítésére, amelyekben a nemzeti szabályok összhangban állnak a Velencei Bizottság ajánlásaival és az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatával, és amelyek érvényre tudják juttatni az exportellenőrzési szabályokat.
A bűnüldözésben a Parlament uniós szinten szabályozná a kémszoftverek használatát azzal a kikötéssel, hogy csak kivételes esetekben, előzetesen meghatározott célra és korlátozott ideig lehessen élni ezzel az eszközzel. A képviselők szerint az ügyvédi titoktartási kötelezettség alá tartozó adatokat, illetve a politikusok, orvosok és a média adatait védeni kell, és kizárólag akkor szabad kémszoftverrel hozzájuk férni, ha bizonyított a bűncselekmény. Azt szeretnék elérni továbbá, hogy a célszemélyeket, illetve a velük együtt megfigyelt más, nem célszemélyeket kötelező legyen értesíteni a tevékenységről, azt követően pedig legyen független felügyelet. Véleményük szerint a tagállamokban jogilag egységesen kellene értelmezni, hogy mely esetekben lehet nemzetbiztonsági okokra hivatkozva kémszoftvereket használni.
Uniós techlabor és a sebezhetőségi kutatás támogatása
A jogellenes megfigyelések felderítésére a képviselők uniós techlabor létrehozását javasolják, amely független kutatóintézetként nyomozási hatáskört kapna, és technológiailag támogatná többek között az eszközök átvilágítását és a kriminalisztikai munkát.
A megfigyelések külpolitikai vetülete
A Parlament szerint „komoly jelek” utalnak arra, hogy Marokkó és Ruanda kormányai magas rangú uniós személyiségeket, köztük államfőket figyeltek meg kémszoftverrel. A reformjavaslat emiatt a kémprogramok exportengedélyeinek mélyreható vizsgálatát, valamint az uniós exportellenőrzési szabályok határozottabb végrehajtását sürgeti. A képviselők szerint a kémprogramokkal kapcsolatban közös stratégiára van szüksége az EU-nak és az USA-nak, továbbá tárgyalásokat kell kezdeni Izraellel és más harmadik országokkal a forgalmazási és exportszabályokról, illetve meg kell akadályozni, hogy az uniós fejlesztési segélyeket kémszoftverek beszerzésére és használatára fordítsák.
A szavazást követően a vizsgálóbizottság elnöke, Jeroen Lenaers (EPP, Hollandia) elmondta: “A kémszoftverek hatékony eszközként szolgálhatnak a bűnüldözésben, de ha a kormányok visszaélnek velük, akkor óriási fenyegetést jelenthetnek a jogállamiságra és az alapvető jogokra. Betiltásuk helyett azt kell biztosítanunk, hogy a tagállamok betartsanak bizonyos elvárásokat, mint a bírósági engedélyhez kötött használat és a független felügyelet, valamint hogy csak a szükséges mértékben és az uniós jogot tiszteletben tartva vessék be azokat. Most a többi uniós intézményen a sor, hogy folytassák a munkát, mi pedig ellenőrizni fogjuk ajánlásaink megvalósulását.”
Sophia In ‘t Veld jelentéstevő (Renew, Hollandia) hozzátette: “A demokrácia az elszámoltathatóságról szól. A kémszoftverek részét képezik a demokráciát aláásó autoriter politikusok eszköztárának, és itt, Európában, a küszöbünkön, a demokrácia őrzői ellen vetik be azokat. Elvárom, hogy a Bizottság és a Tanács számoljon be róla nekünk, még a nyári ülésszünet előtt, hogyan tervezik megvalósítani az ajánlásainkat. Biztosítani fogjuk, hogy megvalósuljanak az ajánlások, a munka itt kezdődik.”
Fotó: Chris Yang/unsplash.com
