Na’Conxypan hercege címmel péntektől látható a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) Gulácsy Lajos életmű-kiállítása, amely mintegy 200 művet, köztük 84 festményt felvonultatva tárja fel a tragikus sorsú festő művészetének mélységeit.
Gulácsy Lajosé az egyik legkedveltebb festői életmű Magyarországon, hasonló léptékű életműtárlata azonban mindeddig nem nyílt – mondta el a kiállítás sajtóbemutatóján az MNG főigazgatója. Baán László felidézte, hogy eredetileg 2022-re, Gulácsy halálának 150. évfordulójára tervezték a kiállítást, ám annak elkészülte a világjárvány miatt csúszott. Így azonban megvalósulhat a művészetkedvelők százéves álma, és egyszerre találkozhat a közönség Gulácsy, valamint a nagy kortárs, Csontváry Kosztka Tivadar életművével, hiszen a Szépművészeti Múzeumban jövő héten nyílik a nagyszabású Csontváry 170 kiállítás – jegyezte meg.
Bellák Gábor, a Gulácsy-életműtárlat egyik kurátora kiemelte, hogy a kiállításhoz kapcsolódó kutatások tisztázták például a festő utolsó jelentős művével, a Rococo Concertóval kapcsolatos, eddig tisztázatlan kérdéseket is. Gulácsy ugyanis legnagyobb méretű, eredetileg 180×300 centiméteres képét 1914-ben három részre vágta, ezek közül a két szélső darab maradt fenn Az ópiumszívó álma és Rózsalovag címmel, amelyek a kiállításban is együtt láthatók.
Az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központban elvégzett tudományos vizsgálatok igazolták a két kép összetartozását, és tisztázták a roncsolódások, későbbi átfestések mértékét is – közölte Bellák Gábor.
Plesznivy Edit, a tárlat másik kurátora kiemelte, hogy a Nemzeti Galériában a jól ismert remekművek mellett Gulácsy több újonnan azonosított alkotása látható, valamint olyan művek is, amelyek korábban soha nem szerepeltek kiállításon.
A festmények, rajzok, illusztrációk mellett Gulácsy-kéziratok, dokumentumok, a művészről készült fotók, illetve kortársai – mások mellett Márffy Ödön, Vaszary János vagy Amedeo Modigliani – néhány alkotása is helyet kapott.
Plesznivy Edit elmondása szerint a tárlat laza kronologikus rendben, tematikus és stiláris csomópontok mentén vizsgálja Gulácsy életművét. A nyitóegység például önarcképein keresztül mutatja be a festőt, aki vásznain gyakorta jelenítette meg magát reneszánsz, rokokó vagy egyéb történelmi öltözetekben.
Gulácsy legerősebb inspirációs forrását és utazásainak leggyakoribb célpontját Olaszország jelentette; Itália meghatározó szerepét külön szekció mutatja be, a kortársak és elődök olaszországi munkáiból is válogatva. Külön egységekben találkozhat a látogató a Dante-kultusz ihlette képekkel, valamint Gulácsy preraffaelita és rokokó hangulatú alkotásaival is.
Az életmű-kiállítással egy időben nyílik meg a Letűnt idők nyomában – Gulácsy Lajos, Fáy Dezső és Keleti Arthúr Itália igézetében című kísérlőtárlat. Mindkét kiállítás augusztus 27-ig látogatható.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
