Becslések szerint három évente megduplázódik az emberiség rendelkezésére álló digitális adatok mennyisége. Az adat az új olaj, de annál sokkal több, hiszen az adattudomány olyan globális problémák megoldásában is tevékenyen kiveszi a részét, mint a koronavírus járvány, vagy az éghajlatváltozás. Észrevétlenül vált a mindennapi életünk részévé a profi adatelemzés: így kapjuk meg a személyre szabott ajánlatokat a webáruházakban, a számunkra érdekes tartalmakat a zene- és streaming szolgáltatóktól, hogy a közösségi média „trükkjeiről” már ne is beszéljünk. Hogyan változtatja meg az életünket az adattudomány, és miért lesz a jövő ezermestere az adattudós? A Braining Hub szakértői előrejelzése.

Évente 1 milliárd dollárt keres azzal a streaming szolgáltató Netflix, hogy az adatelemzésnek köszönhetően személyre szabott tartalomkínálattal célozza előfizetőit. A Facebook felhasználói 30 milliárd fényképet, videót, szöveges posztot osztanak meg naponta. Az USA-ban már a cégek 92%-a fektet tudatosan az adattudomány (data science) területébe, és 7 millió betölthető pozíció várja az adatok szakértőit. Ez csupán néhány elképesztő szám az adatok világából, mégis jól mutatja, mekkora kincs lett napjainkra az a felfoghatatlan mennyiségű információ, amelyet mi magunk állítunk elő. Becslések szerint 2024-re 150 zettabájt (több mint 150 milliárd terrabájt) adat áll majd rendelkezésre globálisan, vagyis háromszor annyi, mint napjainkban. A big data óriási lehetőséget jelent az emberiség számára, és minden jel arra mutat, hogy még jobban felforgatja majd az életünket.

Közlekedés, klíma, COVID – adatokkal az emberiség jövőjéért

A szórakoztatóipar, a kereskedelem és a kommunikáció mellett az üzleti életben is egyre nagyobb szerepet kap az adattudomány, hiszen mind több vállalat használ data science-alapú döntéshozatali modelleket. A globális trendek ugyanakkor arra engednek következtetni, hogy a jövőben a big data nem csupán egy eszköz lesz, hanem maga a termék vagy szolgáltatás, az erre alapuló eszközök és előrejelzések pedig alapvetően változtatják meg mindennapjainkat. Mely területeken várható igazi adatforradalom és hogyan érint ez majd minket? A Braining Hub szakértői összeszedtek néhány előremutató megoldást:

Klímaváltozás, környezetvédelem

Habár egyre többen sürgetnek azonnali lépéseket a klímánk védelme érdekében, sokan még napjainkban is szkeptikusok a valós veszélyekkel kapcsolatban. A meteorológia és számos más tudományterület által felhalmozott adatok azonban lehetőséget teremtenek olyan modellek kidolgozására, melyek tényszerűen mutatják a szén-dioxid-kibocsátás jelenlegi mértékét, és pontos előrejelzésekkel segítenek meghatározni a klímakatasztrófa elkerüléséhez szükséges lépéseket.

Járványok – MI és modellezés

Napjaink egyik legnagyobb kihívása a koronavírus-pandémia leküzdése, a jövőben pedig várhatóan még gyakrabban kell majd felvennünk a harcot fel-felbukkanó kórokozókkal. Az elérhető adathalmazokat a gyakorlatban is hasznosító mesterséges intelligencia már most is segít a járványkezelésben, a potenciális fertőzöttek azonosításában, illetve a gyógyszer- és vakcinakutatásokban. A következő években a grafikus adatelemzés nyithat új távlatokat a vírusok legyőzésében: a vizuálisan ábrázolt adatrengeteg olyan összefüggéseket is láttatni enged, melyekre korábban nem is gondoltunk.

Önvezető járművek

Évekkel ezelőtt a sci-fi filmek kedvelt szereplői voltak az önvezető autók, a big data azonban ezt az álmot is elérhető közelségbe hozta: a jövő járműve egy érzékelő, tervező és cselekvő számítógép lesz, ami kerekeken gurul és mesterséges intelligencia-alapú szoftvereket használ. A közlekedési eszközök különböző mértékben veszik majd át a feladatokat az emberektől, például jónéhány modell már most is képes önállóan tolatni, parkolni. Az önvezető rendszerek nem csupán az autó saját szenzoraira támaszkodnak majd, de képesek lesznek a többi járműtől érkező információkat is felhasználni: egyes becslések szerint másodpercenként 1 GB adat keletkezik majd ilyen módon.

E-kereskedelem: adatok a felhőben

A rendelkezésre álló adathalmazok egyre kifinomultabb elemzése várhatóan még gyorsabb és személyre szabottabb online szolgáltatásokat és vásárlási élményt nyújt majd nekünk a digitális térben. Ennek a fejlődésnek csak az adatóriások kezelésének nehézségei szabhatnak határt, és itt lépnek a képbe a felhőalapú megoldások: a szolgáltatók egyre nagyobb mennyiségű információt költöztetnek majd virtuális szerverekre, sőt, beköszönt a „multi-cloud” korszak is, vagyis az üzleti igényeknek megfelelően privát és publikus felhőkben is tárolnak majd adatokat a cégek egyszerre.

Közbiztonság

A technológia számos területen segítheti a bűnmegelőzést: a nagy mintákon alapuló kriminalisztikai profilozás, a nyilvántartásokban elérhető adatok elemzése most is fontos szerepet kap a nyomozómunkában, azonban a big data és az egyre fejlettebb arcfelismerő rendszerek a jövőben még nagyobb szerepet játszhatnak abban, hogy gyorsan rendőrkézre kerüljenek a bűnelkövetők.

Az adatsuttogók már köztünk járnak

Számos területen és módon alakíthatják tehát a jövőben az életünket az adatok, és azok a szakemberek, akik képesek „szóra bírni” őket. A paletta elég széles: a Data Engineer az információk tárolásával, mozgatásával, illetve a kapcsolódó infrastruktúrával foglalkozik, a Data Scientist elsősorban az adatok átalakításán és optimalizálásán dolgozik, míg a Business Analyst feladata a kiértékelés és a döntéshozói kezekbe kerülő riportok elkészítése. Habár világszerte egyre nagyobb az érdeklődés az „adattudósok” iránt, Magyarországon a terület egyelőre gyerekcipőben jár. A Braining Hub őszi fejlesztői felméréséből kiderült, hogy a mesterséges intelligencia és az adattudomány egyelőre nem tartozik a legkeresettebb specializációk közé a hazai szakemberek körében.

„Az adattudomány területén jó tisztában lenni az AI és gépi tanulás alapjaival, jól ismerni a Python nyelvet, esetleg matematikai vagy mérnöki háttérrel rendelkezni, de a szakmai elvárások mellett számos egyéb készség is szükséges a kapcsolódó pozíciókban. Az erős analitikus képességek és üzleti érzék mellett a problémamegoldó szemlélet, a kíváncsiság és a motiváltság is fontos tulajdonságok. Ez az a terület, ahol – annak ellenére, hogy számokkal foglalkozik – tudni kell feszegetni a határokat és kilépni a komfortzónából. Éppen ezt az adatvezérelt látásmódot, azonnal hasznosítható piaci tudást és a legfrissebb nemzetközi trendeket hozzuk el a haladó szakembereknek a data science tréningünkkel – a határ itt tényleg a csillagos ég – mondja Laczkó Gábor, a Braining Hub IT oktatási centrum ügyvezetője.