Bár sokáig csak háttérszereplőknek tartották őket a férfiak uralta világban, néhány királynő óriási hatalomra tett szert a történelemben. Egy dokumentumsorozat, a Királynők, akik megváltoztatták a világot hat ilyen uralkodónőt helyez új megvilágításba: feltárja, mi hajtotta őket, hogyan erősítették meg a hatalmukat és közben persze azt a kort is bemutatja, amelyben ők voltak a vezérek. A friss, hatrészes sorozat hazánkban december 12-én 21:00-kor startol el a Viasat Historynak köszönhetően. Lássunk eme hat királynőről egy-egy izgalmas érdekességet!
I. Erzsébetnek, a szűz királynőnek több mint 3000 darabból álló ruhatára volt. Az 1500-as években bő 45 évig uralkodó angol királynő évente nagyjából 10 000 fontot költött ruházatra, ami elképesztő vagyonnal ért fel, a kincstárnok szerint viszont „őfelsége ruházata királyi, nem túl drága és nem is hivalkodó” volt. Erzsébet rajongott az akkoriban újdonságnak számító selyemharisnyáért, minden héten vett egy párat magának, ami ugyan egy kisebb parasztgazdaság haszonbérletébe került, de használat után azokat egy-egy udvarhölgyének adományozta.
I. Anna, brit királynő sokat hozzátett ahhoz, hogy az angolok megkedveljék a teát. A Stuart-ház utolsó uralkodójaként Annának sikerült Angliát és Skóciát egyesíteni. Sok egyéb erénye mellett neki köszönhető az angolok körében máig tartó teakultusz is. A kor szokásaival szemben Anna ugyanis nem ale típusú sört ivott reggelire, hanem teát, ezzel pedig gyorsan terjedő divathullámot indított el, főleg a nők körében, akik a kávéházakkal ellentétben a teázókba beléphettek.
Viktória királynő napi 2500 szót vetett papírra. Az 1800-as években bő 60 évig uralkodó Viktória királynőre már életében nemzeti szimbólumként tekintettek. Szigorú erkölcsi elveket vallott, összesen 9 gyermeket nemzett és 34 unokája volt, akik mind nemesi családba házasodtak be – így lett Viktória Európa nagyanyja. De másban is termékenység jellemezte: naponta átlagosan 2500 szót jegyzett fel, haláláig 122 kötetes naplót vezetett. Ezek egy részét a levelezéseivel együtt kiadták később, így derült ki, hogy a jóságos mátriárka valójában óriási hatással volt a politikai életre.
Hatsepszut egyiptomi királynő műszakállat hordott, hogy elfogadják vezetőként. 3500 évvel ezelőtt Hatsepszut (szobra a nyitóképen) egy olyan korban került trónra, amikor még férfiak uralták Egyiptomot. Férje, II. Thotmesz halála után egy darabig régensként uralkodott, majd kikiáltotta magát királynak. Ehhez megfelelő külsőt vett fel: meztelen felsőtesttel járt-kelt és műszakállat ragasztott. 22 évig tartó uralkodása alatt béke honolt Egyiptomban, és ugyan halálakor egy fáraóhoz méltó temetésben részesült, utódja néhány évtizeddel később elkezdte őt kitörölni a múltból. Nem kicsinyes bosszúból, hanem mert az akkori világszemléletbe nem fért bele, hogy Egyiptomnak női uralkodója is lehetett.
Aquitániai Eleonóra még a keresztes hadjáratokban is részt vett. A 12. században élt Eleonóra Nyugat-Európa egyik leggazdagabb nagyura leszármazottjaként már tinédzserként igen nagy vagyonra és befolyásra tett szert. A rendkívül művelt és autonóm nő kétszer is volt királyné – egyszer francia, egyszer pedig angol –, és annyira nem szeretett meghúzódni a háttérben, hogy első férjét, VII. Lajost még a keresztes hadjárataira is elkísérte udvarhölgyeivel és 300 lovagjával. A legendák szerint amazonnak öltözött és Mária Magdolna nyughelyén indult el a hadjáratra, hogy a nők fontosságát hangsúlyozza a háborúkban.
Boudica, a kelták királynője majdnem megfutamította a Római Birodalmat. A rómaiak 43-ban rohanták meg Britanniát, és térdre kényszerítették a kelta birodalmat. De egy lázadó királynő visszavágott, miután embereit elhurcolták, őt nyilvánosan megkorbácsolták, lányait pedig megerőszakolták. Ő volt Boudica, aki hadsereget toborzott, lerohanta Colchestert, a rómaiak brit központját, majd Londont is, és közel 80 000 emberrel végzett. Nero császár vissza is hívta a római erőket, de közben sikerült legyőzni Boudicát, aki inkább megmérgezte magát, mintsem fogságba essen.
