A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat szeptember 26-án és 27-én 12. alkalommal rendezte meg „A média és az internet hatása a gyermekekre és fiatalokra” című konferenciáját, a Magyar Tudományos Akadémián.
A konferenciát Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat alapító elnöke nyitotta meg és vezette le. Köszöntő beszédében kiemelte, örömteli, hogy a tudás palotájában ilyen sok szakember gyűlt össze az oktatás, a média, a tudomány, az IT-szektor, a kormányzat és a civil szféra területeiről, és még hackereket is sikerült megnyernünk.
Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke “Belső világunk és az információrobbanás hatásai a memóriafolyamatokra” címmel tartott előadást. Felhívta a figyelmet arra, milyen neurológiai problémákhoz vezet a gyermekek céltalan szörfözése az interneten. llyenkor ugyanis fokozatosan elvész a motiváció, az érzelmi viszonyulás, viszont teleíródnak az agy átmeneti tároló rekeszei olyan információkkal, amelyekből egyetlen eredeti, új gondolat sem fog támadni. Azt tanácsolja a szülőknek, tudatosan keressenek olyan elfoglaltságot gyermekük számára, amely gazdagítja a belső világukat, és érdekesebb mint a világháló.
Krasznay Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense, az NKE Kiberbiztonsági Kutatóintézetének vezetője a deepfake-jelenségről szólt előadásában. Kifejtette, a mesterséges intelligencia témakörébe tartozó technológiák évek óta komoly kihívás elé állítják a kiberbiztonsági szakembereket. Ezen belül a deepfake az egyik olyan megvalósítás, amelynek szerepéről és veszélyeiről számos tanulmány született, de érdemi technológiai védelem még nem terjedt el ellene széles körben. Eközben a kiberbűnözés, a kiberhadviselés, a kiberkémkedés és a hacktivizmus területén sorra látnak napvilágot olyan hírek, melyek arra utalnak, hogy a támadó oldal aktívan használja ezt a megoldást. Különös hangsúlyt ad a témának az orosz-ukrán háború, ahol rögtön az összecsapások elején mindkét fél élt a deepfake-kel. Ez a technológia villámgyorsan fejlődik, ezért fontos, hogy minél szélesebb körben ismertté váljon. Krasznay Csaba vezette le a kerekasztal-beszélgetést a hackerekkel, amely az internethasználatot a másik oldalról mutatta meg.
Klausz Melinda, a kozossegi-media.com ügyvezetője elmondta, hogy egy ‘átlagos’ tini naponta 9 órát aktív az online térben, ebből egyre több időt töltenek a TikTokon és a legújabb közösségimédia-felületen, a BeRealen vagy éppen a Poparazzin. Bár ez utóbbi, eredetileg vidám, táncos videókat bemutató platform, mára igencsak veszélyes, sőt életveszélyes tartalmakat is bemutat, és sokszor erre ösztönző challengeket is tartalmaz, nagyon sok szülő nincs tisztában ezzel. Az új felületek már nem csupán arra biztatnak, hogy magunkról készítsünk tartalmakat, hanem a barátainkról is, így gyakran adatvédelmi kérdéseket is felvetnek. A TikTok ráadásul minden korábbinál gyorsabban ráhangolódik a felhasználó igényeire, így nem csupán beszippantja és addiktív módon függővé teszi a gyerekeket, hanem a kínai államnak szolgáltatott adatok által könnyen kiismerhető, manipulálható és akár zsarolhatóvá is válhat a felhasználó.
Szabó Péter, a Microsoft Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója prezentációjában azt járta körül, hogyan lehetnek biztonságban a gyerekek a világhálón. Sok praktikus internet-biztonsági tanács létezik, amelyeket érdemes betartani. Alapvető például, hogy erős jelszót használjunk, ne osszunk meg olyan tartalmakat, amelyekből bárki rájöhet arra, hogy hol lakunk. Ne mondjunk olyan véleményt, amely a végén gyűlöletbeszéddé alakulhatna. Ne piszkáljuk egymást a neten. Ezen kívül kiemelte a szülők és az oktatók szerepét. A gyerekekkel ki kell alakítani egy olyan légkört, amibe hajlandóak bevonni minket.
Bojti Andrea klinikai gyermek- és ifjúságpszichológus előadásában rámutatott: egy friss magyar kutatás szerint a mai középiskolások mintegy 20 százaléka kütyüfüggő. Ez napi hat óra netezést jelent. Ezért lényeges, hogy fokozatosan vezessük be a gyerekeket az internet világába, kezdve ott, hogy pici korában mennyi mesét néz, és szabjuk meg a kereteket. A szakember úgy véli, hogy a bizalom kialakítása a családon belül kulcsfontosságú, azért, hogy a gyermek ne meneküljön az online térbe. Szülőként akkor lehet jól jelen lenni a gyerekek digitális világában, ha a fokozatos partnerséget tartják szem előtt.
Bereczki Enikő ifjúsági- és generációs szakértő, mentálhigiénés prevenciós specialista “A rejtélyes Z generáció – Együttműködés a mai tizen- és huszonévesekkel” című előadásában arról beszélt, hogy a mai Z generáció (1996 és 2009 között születtek) tagjait számos olyan hatás éri, melyek erőteljesen formálják a nemzedék karakterisztikáit. Ilyen például a világjárvány, a szomszédos háború és az annak hátterében megjelenő gazdasági válság, a folyamatos online kitettség, az influenszerek hatása és az ehhez kapcsolódó holdudvar-hatás. A megváltozott társadalmi, és a nevelésben megjelenő szokások miatt ma már elengedhetetlenül fontos a bizalomépítés és a nyitás a Z generáció felé, ahhoz, hogy az idősebb korosztály tagjai is befolyással legyenek az életükre. A szülők, a pedagógusok és a munkáltatók is lehetnek influenszerek (befolyással bíró személyek), ha az előítéleteket félreteszik, és mentori attitűddel nyújtanak iránymutatást.
A zárszóban Edvi Péter kihangsúlyozta, hogy valamennyi előadó, résztvevő és a szervezők is egyetértettek abban, mennyire fontos a gyerekek, tanárok és szülők oktatása a biztonságos internethasználatra. Erről a NAT-ban is több információ szerepelhetne. Azt is megállapították, hogy az internettel kapcsolatos törvények szabályozása többször túlzó, elévült, ezeket a mai követelményeknek megfelelően módosítani kellene.
