Stabilan 1600 dollár fölé emelkedett az arany unciánkénti árfolyama a napokban, újabb hétéves rekordot döntve. Egy év alatt 21 százalékot nőtt az árfolyam. Az év innovatív terméke díjjal kitüntetett BlockBen szakértőjének elemzéséből kiderül: az emelkedésben az amerikai-iráni konfliktus, a koronavírus világgazdaságra gyakorolt hatása vagy az USA novemberi elnökválasztása miatti bizonytalanság is szerepet játszik. A jegybankok 50 éve nem látott felvásárlásokba kezdtek.
Mivel az arany továbbra is hagyományos menekülőeszköznek számít, árfolyamában töretlen és jelentős növekedés tapasztalható az elmúlt hónapokban. Az árfolyam 2013 tavasza óta a legmagasabb szintre emelkedett, a napokban elérte az unciánkénti 1617 dollárt. A mindenkori rekord 2011. augusztus 22-én született, 1891 dollárral.
„„Mind a világpiaci, mind a világpolitikai fundamentumok adottak, hogy emelkedjen az árfolyam. Az év elején az iráni-amerikai konfliktus miatti befektetői bizonytalanság, napjainkban pedig a koronavírus világgazdaságra gyakorolt bizonytalan hatása a legfőbb hajtóerő a tradicionálisan stabil eszköznek tekintett arany felé” – fogalmaz a kilátásokról Krocsek Attila, a BlockBen üzletfejlesztési igazgatója. A magyar tulajdonú cég 2018-ban kapta meg az év innovatív terméke díjat a szingapúri Crypto Currency Expón, tavaly pedig BlockBenPay nevű innovatív fizetési megoldása bekerült a FinTechShow 10 legizgalmasabb digitális pénzügyi újdonsága közé. Krocsek Attila hozzáteszi: az Amerikai Egyesült Államok novemberi elnökválasztásáig várhatóan meghatározó is marad a bizonytalanság a nemzetközi környezetben.
Szembetűnő az is, hogy a nagy jegybankok hatalmas felvásárlásokba kezdtek. „Nettó vevők voltak a jegybankok az aranypiacon, tehát több aranyat vásároltak, mint amennyit eladtak: tavaly 650 tonnával több arany került a jegybanki trezorokba. Ez az elmúlt 50 év második legnagyobb értéke” – magyarázza a szakértő. A Magyar Nemzeti Bank is növelte az aranykészletét, mintegy 31,5 tonnára.
2019-ben összességében 21 százalékot emelkedett az arany árfolyama. Miközben – derül ki Arany Világtanács jelentéséből – a tavalyi kereslet az arany iránt 1 százalékkal csökkent. A csökkenés fő oka a lakossági kereslet jelentős visszaesése, viszont emellett drasztikusan nőtt a digitális aranytermékekbe (ETF-ekbe) áramló tőke, így a két folyamat majdnem kiegyenlítette egymást. A lakossági kereslet visszaesésének 80 százalékáért Kína és India a felelős.
