Betegek leszünk az oltástól, de élethosszig tartó védettséget ad, és egy szezonban csak egyszer lehet elkapni a betegséget – ezek a leggyakoribb tévhitek az influenzával kapcsolatban. Dr. Schandl László, a Duna Medical Center belgyógyász főorvosa elmondja, miért kell komolyan venni minden évben az influenzaszezont.
Hogyan terjed?
Az influenza egy vírus által okozott fertőző betegség, cseppfertőzéssel vagy közvetlen érintkezés útján terjed, ezért a mindennapi higiénia nagy szerepet kap a megelőzésében. A zsebkendőhasználat, gyakori kézmosás mellett figyeljünk arra, hogy ne használjunk mással közös törölközőt, takarítsunk gyakrabban, és fontos, hogy naponta szellőztessünk ki. Az influenzaszezonban is együnk rendesen, igyunk elég folyadékot. Ha a munkánk során sok emberrel találkozunk, érdemes kesztyűt és szájmaszkot is használni, ez különösen az egészségügyi dolgozók esetében elengedhetetlen.
Kiket érinthet?
Természetesen mindenki, mivel az influenzát bárki elkaphatja, életkortól és nemtől függetlenül. Különösen veszélyeztetettek a gyerekek, a kórházi ápolást igénylők, várandós kismamák, krónikus betegségben szenvedők (asztmások, cukorbetegek, elhízottak). A dohányzás a légutak védekező képességét csökkenti, ezért a dohányosok körében nagyobb az esélye az influenza szövődményeként fellépő bakteriális tüdőgyulladás, illetve orrmelléküreg gyulladás kialakulásának.
Nátha vagy influenza?
Az influenza hirtelen csap le, magas láz, levertség, izomfájdalmak, száraz köhögés jellemzik, és hiányoznak a nátha hurutos tünetei, vagyis az orrfolyás, orrdugulás, tüsszögés vagy a kötőhártya gyulladás. Ha már elkaptuk az influenzát, akkor mindenképpen maradjunk otthon, ágyban és fogyasszunk nagyon sok folyadékot, csillapítsuk a lázunkat. Gyakori tévhit még, hogy az influenza antibiotikummal kezelhető. A betegséget vírus és nem baktérium okozza, vírus esetében pedig az antibiotikum hatástalan.
Nem nagy dolog az influenza…?!
De bizony az. Gyakorisága és súlyossága miatt az influenza legveszélyesebb szövődménye a pneumococcus okozta tüdőgyulladás. A betegség tünete a hidegrázás, magas láz, nehézlégzés, légvételkor jelentkező mellkasi fájdalom, szapora légzésszám, szapora pulzus, súlyos esetben véres légúti váladék. A szövődmények kialakulásának kockázata legnagyobb a krónikus szív-és érrendszeri, tüdő- és vesebetegségek, valamint az anyagcsere-betegségek esetében. A középkorú és idős korosztálynál, ahol gyakoribbak a fent említett betegségek, értelemszerűen nagyobb a veszélye a szövődményeknek.
Érdemes-e még oltani?
Az influenzát egy szezonban nem csak egyszer lehet elkapni, és bár idén már belecsúsztunk a járványba, de a következőt kikerülhetjük még. Az oltás két héten belül biztosít védettséget és 6 hónapos kortól már beadható. Különösen érdemes 60 éves kor felett kérni az influenzaoltás beadását, mivel az életkor emelkedésével gyengül az immunrendszerünk. Ha valaki krónikus szív-és érrendszeri betegségben vagy COPD-ben szenved, fokozottan veszélyeztetett, de tanárok, buszsofőrök is ki vannak téve fertőzésnek, hiszen nap mint nap sok emberrel érintkeznek munkájuk során. Nem kaphat oltást félévesnél fiatalabb gyermek, lázas betegek vagy aki tojásallergiában szenved.
Igaz, hogy az oltástól is lehetünk betegek?
Az oltást követő tünetek (bőrpír és duzzanat a szúrás helyén, izomfájdalmak, hidegrázás) pár nap alatt elmúlnak. Oltás általi influenzafertőzés azonban nem lehetséges, mert az oltás olyan elhalt vírustöredékekből áll, melyek már nem okoznak megbetegedést.
