A Gazdasági Versenyhivatal („GVH”) szeptember 27-i sajtóközleménye szerint újabb, közel százmilliós fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki az egyre szigorúbbá váló hivatal. Ezúttal az Ékszer TV nevű műsort gyártó vállalkozással szemben csapott le a hatóság, mivel a tévéműsor – a koronavírus világjárvány első hulláma által keltett ijedtséget kihasználva – megtévesztette és jogszerűtlen eszközökkel sürgette a nézőket annak érdekében, hogy minél gyorsabban és nagyobb tételben vásároljanak egészségügyi termékeket (maszkot, fertőtlenítőt, vitamint). A GVH korábban már figyelmeztette a reklámozókat, hogy különös figyelmet fog fordítani a koronavírus járvány alatt a fogyasztókat megtévesztő praktikákra. Dr. Kocsis Márton, a CERHA HEMPEL Dezső és Társai Ügyvédi Iroda versenyjogi csoportjának vezetője alább bemutatja, hogy mik azok a „no-go” marketing praktikák, amelyeket sosem szabad alkalmazni, ha a cégek el akarják kerülni a százmilliós bírságokat.
Csak most, csak nálunk, csak ennyiért! Vagy mégsem?
A valótlan árkedvezményekre hivatkozni eddig is tilos volt, 2022 májusától azonban – egységesen az egész EU-ban – még szigorúbb szabályok fognak vonatkozni az „árcsökkentés” kommunikációjára a fogyasztók felé. Amit a jelen ügyben az eljárás alá vont vállalkozás csinált, azt azonban már eddig is „üldözte” a fogyasztóvédelmi területen mind szigorúbbá váló GVH: az Ékszer TV adásában pl. egy ún. „kéztisztító csomag” eredeti áraként 60 000 forintot tüntettek fel, a GVH vizsgálata azonban feltárta, hogy a valóságban ennyiért sosem értékesítették ezeket a termékeket.
Miért gond ez, hiszen a fogyasztó nem fizetett többet a termékért, mint amennyit a kedvezmény feltüntetése nélkül is fizetett volna – kérdezhetik sokan. Dr. Kocsis Márton felhívja rá a figyelmet: egy magas, de valótlan árkedvezmény, amit egy fiktív kiinduló ár segítségével lehet bemutatni, olyan ügyleti döntésre (valójában nem kívánt vásárlásra) késztetheti a fogyasztót, amit a valótlan kedvezmény (tehát a hamis „eredeti ár”) hiányában talán nem hozott volna meg. A fogyasztóvédelmi jog ezért szigorúan tiltja az ilyen gyakorlatokat. Az ügyvéd tanácsa tehát ez: mindig csak olyan árakat szabad a reklámokban, hirdetésekben feltüntetni, amiket valóban alkalmaztunk is már a múltban.
Siess, mert elfogy! Valóban?
A GVH azt is megállapította, hogy az Ékszer TV című műsor gyártója ún. agresszív kereskedelmi gyakorlatot valósított meg, amikor valótlan állításokkal sürgette a fogyasztóit, mielőbb vásároljanak, minél előbb (akár helyettesítő termékek felkutatását megelőzően) döntsenek az általa kínált termékek mellett. A műsorban elhangzott a GVH közlemény szerint például az is, hogy „Hiánycikk Európában, mi is a lehetetlennel küzdünk.” Ez az állítás utóbbi valótlannak bizonyult: a GVH vizsgálata felderítette – Kocsis Márton feltételezése szerint a beszerzési árak elemzése és a beszállítók megkeresése útján – hogy a marasztalt vállalkozás valójában a teljes járványhullám alatt azonos feltételekkel tudta beszerezni a termékeket, amiket ennek ellenére folyamatosan „utolsó darabokként” hirdetett.
Az agresszív kereskedelmi gyakorlatok az uniós fogyasztóvédelmi jog alapján szinte a legsúlyosabb jogsértéseknek minősülnek – mutat rá a CERHA HEMPEL versenyjogi csoportvezetője. Emlékeztetőül: többek között ilyen agresszív kereskedelmi gyakorlat miatt kapott 2,5 milliárd forintos bírságot a Booking.com a GVH-tól. A szállásfoglaló óriás ugyanis olyan módon hirdette szobáit, ami a fogyasztók sürgetésével („siess, utolsó darab ezen az áron!”) torzította az ügyleti döntésüket.
Mire érdemes figyelni tehát?
A jogász kiemeli, hogy mind az árkedvezmények, mind a készletinformáció fogyasztók felé történő kommunikációja megvalósítható jogszerű módon is. Arra kell ügyelni, hogy mind az állítások valóságtartalma (tehát milyen korábbi árat alkalmazott a vállalkozás a reklámot megelőzően, illetve milyen készletekkel rendelkezik), mind az üzenetek megjelenítése, kreatívja (vizualizáció, hang és fényhatások, betűszín és méret stb.) megfeleljen a hatályos fogyasztóvédelmi jogi előírásoknak. E körben célszerű szakértő segítségét igénybe venni, ugyanis az lényegesen kisebb költséggel jár, mint egy utólagos GVH vizsgálat és esetleges bírság.
Érdekesség, hogy a GVH annak ellenére szüntette meg az Ékszer TV műsorának otthont adó ATV ellen az eljárást, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok tilalmáról szóló törvény alapján a „kereskedelmi kommunikáció megjelenítési módjával összefüggő okból eredő jogsértésért az is felel, aki a kereskedelmi kommunikációt az arra alkalmas eszközök segítségével megismerhetővé teszi, valamint aki önálló gazdasági tevékenysége körében a kereskedelmi kommunikációt megalkotja vagy ezzel összefüggésben egyéb szolgáltatást nyújt.” A műsorszolgáltató vállalkozások, illetve marketing ügynökségek a szigorú felelősségi szabályok alól csak akkor mentesülhetnek, ha tudják igazolni, hogy mindenben a megbízó (reklámozó, gyártó, kereskedő stb.) utasításai szerint jártak el. Érdemes tehát a reklámszakmában ott is jogi segítséget kérni, ahol mi magunk csak mint reklámipari szolgáltató járunk el.
Ugyan a GVH döntésének indokolása a nyilvánosság számára még nem érhető el, abból nyilván további tanulságok is kiolvashatóak lesznek majd a reklámozó vállalkozások számára, zárta a CERHA HEMPEL versenyjogi csoportvezetője.
