Május óta a kávérajongók nagy örömére a vendéglátóipari egységekben, otthon és a munkahelyeken is elérhető már a Costa Coffee. Ameddig azonban az ültetvénytől a csészénkig jut a kávé, számos fenntarthatósági követelménynek kell megfelelnie. Azon túl, hogy minden huszadik kávébabból kevesebb, mint 1 felel meg a Costa Coffee magas minőségi előírásainak, világszerte az összes kávéhoz kizárólag Esőerdő Szövetség minősítéssel rendelkező kávészemeket használnak. Mit is jelent ez a minősítés, ki kaphatja meg és kinek előnyös?
A Costa Coffee kiváló minőségét garantálja, hogy a Costa testvérek 112 különböző verziót kipróbálva hozták létre a ma már ikonikusnak számító Mocha Italiát. A gyártási folyamat fontos része a folyamatos kóstolás, hiszen csak így lehetnek biztosak abban, hogy kizárólag tökéletes minőségű pörkölt kávé került a csomagokba. A Costa azonban nem csak emiatt különleges, hanem azért is, mert a vállalat számára a minőség mellett elsődleges szempont a fenntarthatóság. Ezért világszerte minden Costa kávé készítéséhez kizárólag Esőerdő Szövetség (Rainforest Alliance – RFA) minősítéssel rendelkező kávészemeket használnak. A csomagolóanyagok kiválasztása esetén is fontos szempont, hogy csak szervezet által minősített anyagokat használjanak fel, hogy ezzel is elkerüljék a környezet károsítását.
Mit jelent az RFA és mitől különleges?
Az 1986-ban alapított Rainforest Alliance célul tűzte ki a trópusi erdők megőrzését. A minősítést kizárólag olyan gazdaságok, farmok kapják – jelen esetben a Costa Coffee alapanyagául használt kávét termelő ültetvények – amelyek az esőerdők védelme szempontjából a nagyon szigorú kritériumrendszernek is megfelelnek. A tanúsítás célja az esőerdők, a környékén élő állatok és emberek védelme, a kávé, tea és egyéb növények fenntartható termelésének biztosítása. A szabvány kiemelt figyelmet fordít a termelőtől a fogyasztóig tartó nyomon követhetőségre, a jól dokumentált irányítási rendszerre, és az Esőerdő Szövetség védjegy felhasználási szabályainak szigorú betartására.
A Costa Coffee 2008 óta együtt dolgozik az RFA-val – ők voltak az Egyesült Királyságban az első olyan kávémárka és -lánc, amely 100 százalékosan az RFA által hitelesített farmokról szerzi be a kávét. A világ kávéinak mindössze 5%-a felel meg ezeknek az elvárásoknak, de a Costa Coffee számára ez nem alku tárgya.
Jó az ott élőknek
Az RFA minősítésű farmok jobb és biztonságosabb munkahelyeknek számítanak. A nagy ültetvényeken foglalkoztatottak gyakran a legkiszolgáltatottabbak az ágazatban, ezért ezen gazdaságok tanúsítása munkavállalók ezreit védi és szolgálja.
Az érintett mezőgazdasági termelők alapos képzést kapnak arról, hogy hogyan lehet a földet, a vizet és az energiát minél hatékonyabb módon használni, hogy a fontos erőforrásokkal ne pazarló módon bánjanak. Ezek a gazdálkodási módszerek végül alacsonyabb termelési költségek mellett nagyobb termelékenységhez vezetnek. Az így megtermelt pluszbevétel visszakerül a helyi gazdálkodók és közösségeik számára. Kutatók 600 mezőgazdasági termelőt tanulmányoztak Ugandában és arra jutottak, hogy az RFA minősítésű gazdaságokban a szegénység 20%-kal kisebb arányban fordult elő, mint a nem tanúsított közösségek esetében.
Jó a környezetnek
Az Esőerdő Szövetség minősítését elnyerő gazdaságok a környezet megóvása szempontjából is élen járnak. A 2005-ben és 2010-ben erdőkről készített műholdas képek azt mutatták, hogy az RFA tanúsítás alatt álló területeken az idő múlásával javult az erdők állapota, míg a nem tanúsított területek hatalmas romlást és pusztulást szenvedtek el.
Jó az üzletnek
Az RFA tanúsítás az üzletmenet számára is előnyös: világszerte a fogyasztók 33 százaléka már a fenntarthatóságot szem előtt tartva hoz vásárlási döntéseket. Ezt támasztja alá az a tény, hogy a fenntartható kávétermékek értékesítése 5,6-szor gyorsabban nőtt, mint azoké, amelyek nem tudják felelősen ezt állítani magukról.
A Nielsen kutatása szerint a magyar vásárlók is szívesebben veszik le a polcról a környezettudatos vállalatok termékeit: a fogyasztók 80%-a szerint fontos, hogy egy vállalat környezettudatos legyen, az Y-generáció esetében ez az arány még magasabb – a fiatalok 33%-a hajlandó a környezetvédelmi szempontok miatt márkát váltani vagy vásárlási döntését meghozni.
