A BeSocial gyakorlati útmutatót készített arról, mit jelent az új uniós szabályozás (AI Act) a marketingesek és tartalomkészítők mindennapi munkájában.

Mi történik, ha egy chatbot válaszol az ügyfél helyett? Kell-e jelölni egy MI-vel készített képet? Mi a helyzet, ha egy valódi influenszer arcát vagy hangját módosítja egy AI-eszköz? És vajon egy egyszerű retusálás után is jelezni kell, hogy MI is közreműködött?

2026. augusztus 2-től az AI Act 50. cikke több olyan helyzetre is átláthatósági kötelezettségeket határoz meg, amellyel a marketingesek, social media szakemberek és tartalomkészítők a mindennapi munkájuk során találkozhatnak. A szabályozás ugyanakkor nem jelenti azt, hogy mostantól minden MI-vel készült képet, videót vagy szöveget automatikusan meg kell jelölni.

A BeSocial ezért saját szakmai csapatával dolgozta fel az AI Act 50. cikkét, és „MI-vel készült? Mutatjuk, mikor kell jelölni” címmel ingyenes, közérthető útmutatót készített marketingesek, tartalomkészítők és ügynökségek számára.

A cél nem egy újabb száraz jogszabály-összefoglaló elkészítése volt, hanem annak bemutatása, mit jelentenek a szabályok a mindennapi munkában. Az útmutató konkrét social media-helyzeteken keresztül mutatja meg, mikor kell jelezni, hogy a felhasználó MI-rendszerrel kommunikál, mikor válik egy kép vagy videó deepfake-ké, milyen MI-vel generált vagy módosított tartalmaknál merül fel jelölési kötelezettség, és milyen esetekben nincs erre szükség.

„Nap mint nap dolgozunk mesterséges intelligenciával a képgenerálástól a szövegírásig, és pontosan látjuk, mennyi kérdés merül fel emiatt az ügyfelekben is. Nem akartunk egy újabb száraz jogszabály-összefoglalót írni, hanem valami olyat, amit tényleg végig lehet olvasni, és amiből még aznap lehet dolgozni” — mondta Forgács Mariann, a BeSocial ügyvezetője.

Az útmutató többek között arra ad választ:

Mikor kell jelezni, hogy MI van a háttérben?
A cikk külön foglalkozik az MI-rendszerekkel folytatott közvetlen kommunikációval, a generált és módosított képekkel, hangokkal és videókkal, a deepfake-ekkel, valamint a közérdekű témában közzétett MI-szövegekkel.
Mi számít deepfake-nek?
Konkrét példák mutatják meg, mikor hasonlít egy MI-vel létrehozott vagy módosított tartalom valódi személyre, helyre, tárgyra vagy eseményre úgy, hogy megtévesztően valóságosnak tűnhet.
Ki felel a jelölésért?
Az AI Act különbséget tesz a szolgáltató és az alkalmazó között, ami azt is meghatározza, hogy egy adott helyzetben kinek milyen feladata van.
Mi az, amit nem kell megjelölni?
Egy egyszerű színkorrekció, vágás, zajszűrés vagy alapvető retusálás nem ugyanabba a kategóriába esik, mint amikor az MI korábban nem létező vizuális elemet hoz létre.
Hogyan néz ki egy megfelelő jelölés?
Az útmutató konkrét példákat ad arra, hogyan lehet egyértelműen és jól láthatóan jelezni az MI használatát állóképnél, videónál, chatbotnál vagy cikkeknél.
Mi történik, ha elmarad a jelölés?
A cikk bemutatja a lehetséges bírságokat, és arra is felhívja a figyelmet, hogy egy platform általi tartalom eltávolítás vagy az ügyfél bizalmának elvesztése szintén komoly következmény lehet.

Az útmutató egyik fontos üzenete, hogy nem minden MI-használat jelent automatikusan jelölési kötelezettséget. A hangsúly azon van, hogy milyen tartalom készült, hogyan használják, és milyen körülmények között találkozik vele a közönség.

A teljes útmutató ingyenesen itt érhető el.