A magyarok királynéja az anarchisták politikai áldozata lett, akik merényletek útján próbálták felhívni a figyelmet céljaikra. Augusztus 30-án, péntek este debütál a Viasat History műsorán a Sissi: Merénylet a császárné ellen című dokumentumfilm, amely korabeli jegyzőkönyvekre, dokumentumokra, Lucheni feljegyzéseire, Ferenc József és Erzsébet levelezésére, mi több, most először a császári család ceremoniális dossziéjára támaszkodva mutatja be a tragikus esetet.
Cikkünkben összegyűjtöttünk néhány érdekességet, amit kevesen tudnak a tragikus merényletről.
Sissi azért ment Genfbe, hogy kikúrálja magát. A királyné mindig is imádta a Genfi-tavat, 1898 nyarán már ötödször látogatott oda. Ekkoriban a lelkét húga halála marta, aki egy párizsi tűzvészben veszett oda. A mozgásért rajongó Erzsébet azt is nehezen dolgozta fel, hogy kora miatt le kellett mondania a lovasíjászatról.
Hiába volt inkognitóban, mindenki tudta, hogy ott van. A csend és a nyugalom miatt választotta a várost, nem akart felhajtást, szállására is álnéven jelentkezett be, de a helyi újságok mégis lehozták, hogy „Erzsébet császárné, akit Hohenheim grófné néven ismernek, visszatért”.
Előre figyelmeztették a merénylet veszélyére. Szeptember 5-én a genfi rendőrfőnök meglátogatta Sissit, hogy figyelmeztesse az anarchisták okozta veszélyekre. Csak abban az évben harminchatot utasítottak ki az országból. A főnök felajánlotta a rendőrség segítségét, de Erzsébet elutasította mondván: „úgy akarnak tartani, mint egy foglyot”.
Először azt hitték, csak fellökték Sissit. Udvarhölgyei kíséretében aznap este Erzsébet a hajóállomás felé sietett, mikor Lucheni rárontott. A királyné elesett, de aztán felállt és gyorsan magához is tért. Erzsébet edzett volt, de részben talán a sokkhatás miatt is azonnal folytatta útját a hajó felé.
Már a hajón voltak, mikor a császárné rosszul lett. A hajón udvarhölgye látta, hogy Erzsébet elsápad, ezért cukrot akart adni neki. Légzése nehézkessé vált, szétnyitották a mellényét, és ekkor szembesültek azzal az apró sebbel, amit Lucheni hegyesre élezett reszelője ejtett rajta. A hajó azonnal megfordult, de hiába: Sissi elveszítette az eszméletét, és a kirendelt orvosok már csak a halál tényét tudták megállapítani.
Valószínűleg mai körülmények között sem lehetett volna megmenteni. Lucheni reszelője átszúrta Erzsébet negyedik bordáját, ez belső vérzést eredményezett. A szív körül nagy mennyiségű folyadék gyűlt össze, az pedig nem tudott megbirkózni a nyomással, és leállt. Ha mentőhelikopter sietett volna Sissi segítségére, valószínűleg az is elkésett volna, a szívtamponád általában halálhoz vezet, ha nem nyitják fel a mellkast.
A temetésén újabb merényletet akartak elkövetni. Sissi temetésére 1898. szeptember 17-én került sor Bécsben, és egy kódolt táviratból később kiderült, hogy két anarchista odautazott, hogy merényletet kíséreljenek meg Nápoly hercege ellen. Szerencsére a hatóságok pontos személyleírással rendelkeztek róluk, így időben le tudták őket tartóztatni.
Miközben a monarchiában mindenki gyászolt, Lucheni egyáltalán nem bánta tettét. „Ez csak a kezdet!” – mondta, de végül ő húzta a rövidebbet: nem lett belőle mártír, Sissi legendája viszont máig kitart.