Felmérés készült a pr-tevékenységgel foglalkozó magyarok körében, amelyből kiderült, hogy a válaszadók mekkora átlagos havi nettó jövedelemmel rendelkeznek, valamint mekkora az az összeg, amellyel elégedettek lennének.

„A pr momentán akár a tudatos tettek tudatos kommunikációjaként is értelmezhető” – mondta Károly Róbert pr-szakértő, marketing-tanácsadó, aki hozzátette ehhez kapcsolódóan, ahogy szokták mondani, a mókus is csak egy rágcsáló, csupán jó a pr-je. Ebből az egyszerű állításból is látszik azonban a pr jelentősége.

2023 márciusában Károly Róbert által készült egy olyan online kutatás, amely során 134 pr-tevékenységgel foglalkozó magyar szakember került megkérdezésre. A fizetésekkel kapcsolatos kérdésekre azonban már kisebb volt a válaszadói hajlandóság.

„Ez annak is betudható, hogy az emberek sokszor nem szívesen adnak ki ilyen jellegű információt. Azonban jelentős lehet azt is tudni, hogy a felmérés során nem a teljes havi nettó jövedelmekre irányult a kérdés, így a pr-tevékenység mellett akár egyéb jövedelemmel is rendelkezhettek még a válaszadók. Tehát például az esetlegesen részmunkaidőben ezzel a tevékenységgel foglalkozók válaszai is valamelyest torzíthatják az adatsort, valamint az eredményekben azóta kisebb-nagyobb változások is jelentkezhettek” – hívta fel a figyelmet a marketing-tanácsadó.

82 pr-tevékenységgel foglalkozó válasza alapján az átlagos havi nettó jövedelmek átlaga 473 354 forint volt. Ebből arra lehet következtetni, hogy 2023 márciusában átlagosan közel félmilliós nettó jövedelemmel rendelkeztek a válaszadó magyar szakemberek pr-tevékenységért cserébe. A leggyakoribb előforduló elem a válaszok között, azaz az átlagos nettó jövedelmek módusza 400 000 Ft volt. Ebből következik, hogy 2023 márciusában a legtöbb válaszadó pr-szakember nettó 400 000 forint jövedelemmel rendelkezett pr-tevékenységért cserébe. A sorba rendezett válaszok középső értéke, vagyis a medián szintén 400 000 forint volt. Ettől az átlagos nettó jövedelemtől a szakemberek fele kisebb, a fele pedig nagyobb jövedelemmel rendelkezett.

„1 millió forintot vagy ezt meghaladó összeget 8 fő, azaz a válaszadók közel 10%-a adott meg. Bár a pontosabb kép érdekében érdemes lenne még nagyobb mintavétellel, reprezentatív felmérést is készíteni, azonban az sejthető, hogy 2023-ban a hétszámjegyű havi nettó jövedelem a pr-szakmában már nem számít egyedi esetnek. Ellenben a válaszadók között a 4-500 ezer forintos átlagos nettó jövedelmek voltak leginkább a jellemzőek” – emelte ki a Károly Róbert PR & Marketing | KRPR.hu alapítója, aki hozzátette, hogy arra is érdemes odafigyelni, hogy ezek nettó jövedelmek és nem bevételek, tehát a már költségekkel is csökkentett összegek.

Természetesen a jövedelmeket számos tényező, köztük akár a tanulmányi előélet, valamint a szakmai tapasztalatok is befolyásolhatják. Akik tehát kellően képzettek és tapasztaltak, lényegesen magasabb jövedelmekre is szert tehetnek. A KSH 2021-es adatai szerint a reklám-, pr- és egyéb kommunikációs tevékenységet folytató egység vezetőinek nettó átlagkeresete 652 336 forint, a pr-tevékenységet tervező, szervező személyek nettó átlagkeresete 434 811 forint, a marketing- és pr-ügyintézők nettó átlagkeresete pedig 336 164 forint volt.

A felmérés során arra is irányult kérdés, hogy mekkora átlagos nettó jövedelemmel lennének elégedettek a pr-tevékenységért cserébe, havonta a kutatás résztvevői. 83 pr-tevékenységgel foglalkozó válasza alapján van olyan személy, aki az aktuálisnál kisebb átlagos nettó jövedelemmel is megelégedne munkájáért cserébe, de volt, aki a jelenlegi tízszeresével lenne csak elégedett. A megadott válaszok átlaga azonban 927 027 forint volt. Ez közel duplája az azonos kutatási időszakban megadott átlagos nettó jövedelmek átlagának. A megadott értékek között a leggyakoribb előforduló adat, tehát azon jövedelmek módusza, amellyel pr-tevékenységükért cserébe a szakemberek elégedettek lennének 800 000 forint volt. A sorba rendezett válaszok középső értéke, azaz a medián 600 000 forint volt. Ettől a válaszadók fele voltaképpen kisebb, a fele pedig nagyobb nettó jövedelemigényt adott meg.

„1 millió forintot vagy ezt meghaladó összeget 15 fő, azaz közel minden ötödik válaszadó adott meg” – árulta el a felmérést készítő Károly Róbert, hozzátéve, hogy ezúton is szeretné megköszönni minden érintettnek, aki a kutatás sikeréhez bármilyen formában hozzájárult.