Az energiagazdálkodás, a polimerek fontossága és az energiatudatosság, a hulladék mint energia, illetve az atomenergia témakörében elkészített óravázlatok nyertek a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) Energiakövetek 2020 pályázatán.

A Hivatal negyedik alkalommal hirdette meg pályázatát a felsőoktatási intézményekben természettudományos tárgyakat hallgató diákok számára. A beérkezett pályázati anyagok kiemelkedő színvonalára tekintettel ebben az évben négy egyetemista nyerte el az Energiakövet 2020 címet és az ezzel járó ösztöndíjat.

„A tavasszal kialakult járványhelyzet mindnyájunkat új kihívások elé állított – mondta Scherer Zsolt, a MEKH szóvivője. – Az iskoláknak rohamléptekben kellett áttérniük a digitális oktatásra, ma mégis mindenki bizakodva várja a szeptemberi becsengetést. Épp ezért idén is kiválasztottuk energiaköveteinket, akik ha lehetséges, az osztálytermekben, de akár közösségi médiaposztokban fogják népszerűsíteni a tudatos és takarékos energiafelhasználást, hatékony hulladékgazdálkodást. Élvezetesen, mégis tartalmasan, de közhelyek és klímaszorongás nélkül.”

„Energiahasználatunk, közlekedésünk, fogyasztásunk, hulladéktermelésünk meghatározza környezetünk minőségét, ezáltal egészségünket, biztonságunkat. Fejlesztenünk kell természettudományos műveltségünket, hogy eligazodjunk a hírek és álhírek útvesztőjében. Energiaköveteink a maguk választotta területeken ebben mutatnak példát” – nyilatkozta Czippán Katalin környezeti nevelési és kommunikációs szakember, az Energiakövetek program zsűritagja, a Természetvédelmi Világszövetség Nevelési és Kommunikációs Bizottságának elnökhelyettese.

„Amikor nehéz helyzetben van a zsűri – bármennyire is közhelyes –, az jót jelent, hiszen sok egyedi pályamunkából kell kiválasztani azokat, amelyek megvalósulását az idei Energiakövet programban látni szeretnénk – értékelte a pályázatokat a zsűri másik tagja, Zsíros László Róbert, tudományos ismeretterjesztő vlogger, podcaster. – A szakmai tartalom vizsgálata mellett azt is néztük, hol és hogyan bukkan fel a pályázók egyéni látásmódja, magával ragadó egyénisége. Öröm – és persze döntési nehézség is – volt látni, hogy az egyébként nehezen emészthető energiahatékonyság témakörét mennyire kreatív, pezsgő, a mindennapokhoz kapcsolható tartalommal töltötték meg a pályázók.”

A zsűri idén az eredeti kiírástól eltérően nem három, hanem négy új energiakövetet választott:

Debreczeni Diána (24),Szegedi Tudományegyetem, Környezetmérnök BSc, 2. évfolyam

„A neten rengeteg, sokszor felesleges információ található az olyan fontos témákat illetően is, mint a környezetvédelem vagy az energiagazdálkodás. Abban szeretnék segíteni, hogy észrevegyék ebben az információrengetegben a lényegeset, és tegyenek önállóan a környezetünk megóvása érdekében. Szeretném befogadhatóvá tenni számukra az energiát mint fogalmat, aminek megértése korábban nekem is nehézséget okozott!”

Gyarmati Vince (24),Pannon Egyetem, Vegyészmérnök Msc, 2. évfolyam

„Mérnöki tanulmányaim során megtanultam, hogy a Földön végbemenő folyamatok megértéséhez az összes részfolyamat ismeretére szükség van. Ahhoz, hogy energiatudatos életet élhessünk, meg kell értenünk az energiatermelési és felhasználási folyamatokat.”

Hornyák Gábor (23),Miskolci Egyetem, Környezetmérnök Bsc, 3. évfolyam

„Jelenkorunk legégetőbb problémái közé tartozik a klímaváltozás és a fenntartható fejlődés. Ezek megértéséhez elengedhetetlen megismerni változó energiaforrásainkat és a tudatos energiagazdálkodást. Ehhez pedig szemléletváltásra van szükség, amit nem lehet elég korán kezdeni!”

Várda Ernák (22),Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vegyészmérnök Msc, 1. évfolyam

„Minden technológiának vannak előnyei és hátrányai, ezeket mind ismernünk kell, hogy elfogultság nélkül formálhassunk róla véleményt. Van, akiben az atomenergia negatív érzést kelt, de van, aki az olcsó és tiszta energiát látja benne. Célom, hogy a fiatalabb korosztályok számára előítéletektől mentesen és érthetően bemutathassam egy modern atomerőmű működését.”

E négy fiatal nyerte el a MEKH Energiakövet 2020 címet és az ezzel járó 400 ezer forintos ösztöndíjat, valamint a lehetőséget, hogy az ország általános és középiskoláiban megtarthassák a korszerű energiatermelést, a biztonságos energiaellátást és a felelős energiafogyasztást bemutató, a látványos kísérleteket sem nélkülöző tanóráikat. Az energiakövetek több napos tréningen vesznek részt, ahol energetikai, pedagógiai és kommunikációs szakemberek segítenek felkészülni a tanórákra.