Az előadó rögtön meg is válaszolta a címben feltett kérdést: Inkább féljünk, mert nehéz, de biztosan meg is fogunk ijedni. Nyakunkon a digitális transzformáció, és mindenkinek meg kell ezt ugrania, a folyamat pedig egyre gyorsul.

A Magyar Telekom tulajdonosa, a Deutsche Telekom megszabta az irányt: „A digitális világ tüneményeivel mindenkit a saját élete nyertesévé teszünk. Minden generáció digitális, csak az változik, melyik mit tud kihozni ebből. Az egyre inkább digitalizálódó világban a márkák versenye nem iparágakon belül zajlik – a márkák az elvárt szinttel versenyeznek, melyet a legjobbak határoznak meg.”

A globalizáció miatt nem csak a versenytársainkkal versenyzünk, hanem a legjobbakkal, az Amazonnal, a Netflixszel, a szuperdigitális piacvezetőkkel, és ha nem jól menedzseljük az erőforrásainkat, akkor a saját kategóriánkban is veszíteni fogunk.

Két éve beszélünk arról, milyen lesz az „új normális”, de az nem jön el, a „nem normálisban” élünk, az állandó bizonytalanság körülményei között, a VUCA Worldben. Mindenekelőtt a jövőt kell elképzelnünk, és az oda vezető utat nekünk meghatároznunk. A napi rutinok, a megszokás az, ami ettől az elképzelt jövőtől eltávolít minket. Meg kell tanulnunk elfelejteni dolgokat, többek között azokat is, amelyek ma sikeressé tesznek bennünket. A purpose egy jövőbeli állapot, ahová el akarjuk juttatni a céget és a hozzá kapcsolódó társadalmi ügyeket.

Miből lesz a stratégia? Sokunkat szakértőnek hívnak, ami azt jelenti, hogy a múltból hozunk megoldásokat a problémákra. Az analitika ehhez képest már továbblépés, hiszen adatok elemzéséből indulnunk ki. Ebből akkor lesz stratégiai gondolkodás, ha az analitikát össze tudjuk kapcsolni a kreatív móddal, az intuícióval.

Mi van a purpose után? A márkaépítés társadalmilag meghatározott, korszakonként változó megközelítésekkel. Most a purpose a meghatározó hívószó, de sokan valójában csak beszélnek róla, ami afféle „purposewashing”. A valóban purpose-vezérelt márkák konkrét tervekkel fognak belevágni a regenerálódó kapitalizmus témájába, ami messze túlmutat a fenntarthatóságon. A valóban purposeful, hasznosságra törekvő márka végül megszünteti magát: attól kezdve, hogy nem termelünk fölösleget, nem kell a differenciálás, a megkülönböztetés, a márkaépítés is fölöslegessé válik.

A siker eszközei nem ugyanazok, mint amik a fenntarthatósághoz és az értékteremtéshez kellenek. Így a fiatal generációk is korlátozottak a változás elindításában. A fejlődési út következő állomása akkor következik be, amikor a fiatalok már nem akarják azokat a sikerkritériumokat, amelyeket a felnőttek.

És hogy mi ma a márkák feladata? Az, hogy a primer funkcionalitásuk és eszközparkjuk révén megoldjanak valós problémákat felelősen, adaptívan és az erőforrások regenerálódásán keresztül.

https://markamonitor.hu/konferenciak/markaepites-2021-tudunk-e-maskepp-elni/