Az európai lízingpiac a magyarhoz hasonlóan zsugorodott a járvány hatására az év első felében: az új szerződések összege 121 milliárd eurót tett ki, ez 24 százalékos visszaesésnek felel meg – közölte a Magyar Lízingszövetség a saját és európai lízingszervezetek tömörítő Leaseurope adatai alapján. A közép-kelet-európai régió lízingpiaca az európai átlagnál jobban szerepel, 20 százalékos csökkenést könyvelhetett el, az eszközlízing viszont ebben a térségben kiemelkedően szerepelt, mindössze 1,6 százalékkal csökken a kihelyezett összeg ezen a részpiacon. A visegrádi országok közül a lengyel, a cseh és a szlovák piacon 23-24 százalékos volt a csökkenés, Magyarországon pedig 28 százalékkal csökkent a finanszírozott összeg. Ugyanakkor a harmadik negyedéves adatok már javulást mutattak. A Magyar Lízingszövetség prognózisa szerint 2020-ban 600 milliárd forint körüli kihelyezés várható, ami 20 százalékkal maradna el a tavalyi eredménytől. A magyar lízingcégek azonban bíznak abban, hogy a járvány miatti hanyatlás nem lesz tartós, így a pandémia elmúltával újra lendületes emelkedés jöhet a magyar és az európai piacon egyaránt.
Ahogy a magyar, úgy az európai lízingpiac is negatív tartományba került, miután a koronavírus-járvány kedvezőtlen hatásai miatt óvatosabbak lettek a cégek, halasztották a beruházásaikat, ennek következtében pedig visszafogottabbá vált a lízingfinanszírozás iránti kereslet – közölte a Magyar Lízingszövetség az európai lízingszervezeteket összefogó Leaseurope és a magyarországi adatokat bemutató összefoglalójában.
Az eszközök szemben a trenddel
Az európai lízingpiacon az új szerződések értéke – lényegében a kihelyezett összeg az első félévben – 121,9 milliárd eurót tett ki, ez éves összevetésben 24,5 százalékos visszaesésnek felel meg. A Leaseurope statisztikái szerint a különböző szegmensek eltérő eredményt értek el. Az eszközlízing esetében ugyanis az esés 17 százalékos volt, így az új szerződések összege 39 milliárd eurót tett ki, vagyis ez a részpiac az átlagnál jobban teljesített. A járművek esetében viszont 28 százalékkal 75 milliárd euróra csökkent az új lízingszerződések összege.
Tóth Zoltán, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a Leaseurope adatait értékelve azt mondta, az európai tendenciák összhangban vannak a magyar piac teljesítményével. “Az is látszik a nemzetközi adatokból, hogy a közép-kelet-európai régió lízingpiacán valamivel kisebb volt a csökkenés az első félévben, az új szerződések összege 20 százalékkal 32,2 milliárd euróra mérséklődött. A térségben az eszközlízing kiemelkedően szerepelt, az új szerződéseknél mindössze 1,6 százalékos csökkenés történt, ami lényegében stagnálást jelent. A visegrádi országok közül Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában 23-24 százalékos volt a csökkenés, Magyarországon pedig az első félévben 29 százalékkal csökkent az új lízingszerződések összege.
Javulás a magyar piacon
Tóth Zoltán azt is elmondta, hogy bár az európai piacról egyelőre csak a féléves számokat publikálták, a magyar lízingpiac első kilenchavi számai már megjelentek, ezek pedig már azt mutatják, hogy elmozdult a mélypontról a hazai piac. Januártól szeptember végéig a Magyar Lízingszövetség tagvállalatai 425 milliárd forintot helyeztek ki, ez pedig 23 százalékos csökkenést jelent.
Tóth Zoltán a Magyar Lízingszövetség prognózisát ismertetve azt mondta: „A járvány második hulláma bizonytalanságot okoz, egyelőre nem tudni, mennyire veti vissza a keresletet a negyedik negyedévben.” Az idei évben várható GDP-csökkenés és a beruházások hanyatlása miatt a lízingkihelyezések is mérséklődhetnek. A Magyar Lízingszövetség számításai szerint 20 százalékos lehet az éves visszaesés 2020-ban, ami 600 milliárd forint körüli kihelyezést jelentene. A magyar lízingcégek ugyanakkor bíznak abban, hogy a koronavírus-járvány okozta gazdasági sokk átmeneti lesz és gyorsan megindulhat a fellendülés. Azaz visszatér a vállalkozások, azon belül is elsősorban a kis- és középvállalkozások beruházási kedve, emellett a magánszemélyek autóvásárlásai is emelkedőre kerülnek. A kilábalást segítheti, hogy továbbra is alacsonynak mondható a kamatkörnyezet, emellett több államilag támogatott program is segíti a finanszírozási piac hosszabb távú növekedését.
