A levegő szennyezettsége hazánk egyik legsúlyosabb környezeti problémája. A hatóságok passzívak vagy tehetetlenek, a panaszokat senki nem érzi a magáénak. A légszennyezés egyik leggyakoribb oka az illegális lakossági hulladékégetés.

„A szomszédunkban munkások laknak nagy számban, és állandóan valami műanyagfélét vagy hasonlót égetnek a kályhában, szörnyű szúrós szagú a füst. Már több alkalommal szóltunk, hogy fejezzék be, de semmi. Hívtuk a közterületeseket, ők azt mondták, nem tudnak semmit tenni, hívjuk a rendőröket. Ők sem foglalkoznak ilyen üggyel. Mi meg megfulladunk a csípős füsttől. Már két éve zajlik ez, mit tehetünk?”

„Most este 19:45 körül, mint már sokszor, iszonyatos büdös füst hömpölygött … vasúti megálló felől. Már sokszor, sok helyen jeleztem a problémát, de semmi nem történik, teljesen olyan, mintha csak engem zavarna. Önök szerint van remény, hogy egyszer tiszta lesz itt a levegő, vagy nyugodjak bele, hogy ez ilyen, nem lehet kideríteni, honnan jön?”

„A teljes fűtési szezon alatt a házunk teraszait, az udvart, az ablakok réseit korom lepi el. Beszéltünk a környéken lakókkal, és mások is találkoznak a korommal szúnyoghálóba ragadva vagy teraszokon. A … szám alatti lakosok kéményéből többször láttunk már fekete füstöt felszállni. Elsőként a helyi önkormányzati képviselőhöz mentünk el. Ő azt mondta, semmit sem tud tenni, mivel a hulladékégetés magántulajdonban történik, ahol ő már nem illetékes. A katasztrófavédelemhez irányított minket. A katasztrófavédelem és ezzel egyidejűleg a kormányhivatal részére is közérdekű bejelentést tettünk az ügyről. A katasztrófavédelemtől helyi ellenőrzést is kértünk, abban bízva, hogy ez valahogy kimutatható. A kormányhivatal azóta sem reagált. A katasztrófavédelem azt mondta, ez nem az ő illetőségük, és továbbirányítottak minket a … Járási Hivatal Hatósági Főosztály Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztályára. Részükre szintén elküldtük a közérdekű bejelentésünket, de nem érkezett válasz.”

Naponta özönlenek a fentiekhez hasonló lakossági panaszok a Levegő Munkacsoporthoz. Ezek a panaszok pedig sokszorosan is jogosak. A háztartási hulladékégetésből származó füst ugyanis szó szerint halálos mérgeket, rákkeltő vegyületeket tartalmaz, és jelentős szerepe van abban, hogy – az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint – hazánkban évente mintegy 13 ezer ember korai halálát okozza a légszennyezés, és ezek az emberek átlagosan több mint tíz évet veszítenek az életükből. Ez azonban csak a jéghegy csúcsának a csúcsa, mert a megbetegedések száma ezerszer nagyobb a halálozásokénál.

A lakossági hulladékégetés okozta megbetegedések skálája nagyon széles: kiválthat egyszerű torokkaparást, de nemritkán idéz elő egyéb légúti megbetegedéseket, továbbá a mandulák krónikus duzzanatát, bőrirritációt, fejfájást, idegrendszeri problémákat, az immunrendszer zavarait, daganatos és keringési megbetegedéseket, szívinfarktust, trombózist, agyvérzést, a vérsejtek károsodását, máj- és vesekárosodást, a hormonháztartás zavarait, meddőséget, impotenciát, fejlődési rendellenességeket, halva születést, hirtelen csecsemőhalált stb. Nem véletlen, hogy a háztartási hulladékégetés alkalmanként (azaz akár naponta) 300 ezer forintig terjedő bírsággal sújtható, súlyosabb esetben pedig bűncselekménynek is minősülhet (Btk. 248. §), és öt évig terjedő börtönbüntetés is járhat érte.

Persze, mint tudjuk, minden jogszabály annyit ér, amennyit betartanak, betartatnak belőle. A szóban forgó esetben viszont ez a legritkábban fordul elő. Pedig felmérésünk szerint a magyar lakosság közel egyharmada éget több-kevesebb rendszerességgel kezelt fát, műanyagot, gumit, olajos rongyot, bálás ruhát – gyakorlatilag mindenfajta hulladékot, ami a keze ügyébe kerül és éghető. Könnyen találunk olyan apróhirdetéseket is, melyekben hulladékot – például műanyag borítású, ragasztott bútorlapokat – kínálnak olcsó „tűzifaként”. Van, aki pedig úgy véli, hogy teljesen rendben van, ha műanyag fóliákat, autógumikat éget el az udvaron, kikerülve ezáltal a hulladéklerakási díjat. Sajnos arról is hallottunk már, hogy jótékony szeretetszolgálat teherautókkal szállította a bálásruha-adományokat fűtési céllal szegény, kisgyerekes családoknak, miközben épp a fejlődő szervezetre a legveszélyesebbek a hulladékégetés során kibocsátott mérgező vegyületek.

Fogyasztási szokásaink sem segítenek a helyzeten: egyre olcsóbban, egyre nagyobb mennyiségben szerzünk be gyakran silány minőségű, néhány hónapot-évet kiszolgáló, főként műanyagból gyártott használati cikkeket, ruhákat, bútorokat, melyek aztán könnyen és gyorsan válnak hulladékká. A növekvő ismerethiány miatt pedig sokan úgy vélik, a nagy mennyiségű használhatatlan cikktől megszabadulhatnak úgy, hogy a szabadban vagy háztartási tüzelőberendezésben elégetik.

A jelenség nemcsak a szegényebb településeket, illetve településrészeket sújtja. A Levegő Munkacsoporthoz már a Rózsadombról is érkeztek panaszok illegális égetésekre. Egy felmérés szerint pedig a budaörsi óvodák, bölcsődék a fűtési időszakban sokszor azért nem viszik ki a gyerekeket a levegőre, mert az annyira szennyezett.

Most, a koronavírus-járvány idején különösen fontos lenne, hogy tiszta levegőt lélegezzünk be. A szennyezett levegő és a koronavírus ugyanis elsődlegesen ugyanazokat a szerveket támadja meg: a szívet és a keringési rendszert, valamint a légzőszerveket. Ha ilyen kettős hatás lép fel, az immunrendszer nagyobb eséllyel vall kudarcot. A légszennyezés által legyengített szervezet egyébként is kevésbé ellenálló a fertőzéssel szemben. Fontos tudnunk azt is, hogy egyes kutatások szerint a légszennyező részecskék felületén a vírusok megtapadnak, és ott még órákig fertőzőek maradhatnak.

A kormány, az önkormányzatok és minden ember felelőssége, hogy elősegítse az illegális égetések felszámolását.

Széles körű felvilágosító kampányt kellene folytatni a lakossági égetések káros egészségi, környezeti és gazdasági hatásairól, jogi vonatkozásairól és a lehetséges gyakorlati megoldásokról. Bár óriási az ismerethiány a témával kapcsolatban, jelenleg nagyon kevés forrást szentelnek erre a célra. Egy kormányzati honlap (bármennyire is jó) és néha egy-egy hirdetés messze nem elegendő.

Jelentősen meg kellene erősíteni a hatóságokat is. A felelős hatóságnál, a járási hivataloknál általában egyetlen ügyintéző foglalkozik az illegális égetésekkel számos egyéb feladata mellett. Egy-egy járáshoz számos település tartozik, ráadásul a lakosok többnyire este, illetve hétvégén fűtenek be, olyankor pedig a hivatalnokok nem dolgoznak. Ezen okok miatt az illetékes hatóság szinte soha nem tudja tetten érni az elkövetőket. (Több olyan esetről is hallottunk, hogy miután a hatósághoz este bejelentés érkezett, másnap délelőtt kimentek a helyszínre, ahol nem láttak füstöt, és így lezártnak tekintették az ügyet.)

A rászorulóknak pedig fűtési támogatást kell adni. Ez még mindig sokkal kevesebbe kerülne, mint amekkora kárt okoz a szennyezett levegő.

A lakosok közül nemcsak azok felelősek, akik égetnek, hanem azok is, akik látják, tudnak róla, de nem tesznek semmit sem ellene. Ha észreveszünk egy illegális égetést, és látunk rá esélyt, hogy le tudjuk beszélni róla az elkövetőt, akkor próbáljuk meg! Tudjuk, hogy sokan ódzkodnak ettől, hiszen nem akarnak konfliktust a szomszédjaikkal, illetve reménytelennek látják meggyőzni őket. (Ez utóbbiban gyakran igazuk is van. Nemegyszer előfordul, hogy nyomdafestéket nem tűrő szavakkal válaszolnak az elkövetők.)

Sokkal több eredményre vezethet a lakossági összefogás. A Levegő Munkacsoport tapasztalatai szerint komoly eredményeket lehet elérni, ha a helyiek együttműködnek egymással, a témával foglalkozó csoportokat alakítanak (akár a közösségi médián), felveszik a kapcsolatot a helyi önkormányzattal, közterület-felügyelettel, polgárőrséggel, rendőrséggel, civil szervezetekkel. Bár a hatályos jogszabályok szerint intézkedési joga csak a járási hivatalnak van, összefogással egyrészt gyakran meg lehet győzni az illegális égetőket cselekedetük helytelenségéről, de ha ez nem is sikerül, együttes erővel tanúsítani lehet az illegális égetés tényét, ami megfelelő alapot adhat a hatósági fellépésre. Az sem utolsó szempont, hogy az égető esetleg anyagi vagy egyéb segítségre szorul, amit szintén biztosíthat a helyi közösség.

A legfontosabb tehát, hogy ne legyünk közönyösek. Véssük emlékezetünkbe Einstein szavait: „A világ egy veszélyes hely. Nem azok miatt, akik gonoszságokat követnek el, hanem azok miatt, akik ezt tétlenül nézik.”