A korai fajtákkal elindult a csemegekukorica betakarítása Magyarországon. A kedvezőtlen időjárási körülmények miatt idén a tavalyi 500 ezer tonnás termésmennyiségnél valamivel kevesebbre számítanak a 28 ezer hektáros termőterületről a szakemberek. A Syngenta hagyományos csemegekukorica szakmai rendezvényén elhangzott: a kihívások ellenére Magyarország tovább őrzi vezető szerepét a csemegekukorica területén.
Az utóbbi években 450-500 ezer tonna körüli mennyiséget kitevő magyar csemegekukorica jelentős részét konzervipari és mélyfagyasztó vállalatok dolgozzák fel, majd exportálják a világ számos pontjára. A betakarított termények kétharmadából konzerv készül, a többiből pedig gyorsfagyasztott csöves, vagy morzsolt termék lesz. Ezzel a mennyiséggel hazánk a második helyet foglalja el a világpiacon. A világ vezető csemegekukorica termelője az Egyesült Államok, ahol éves szinten 3 millió tonnát takaríthatnak be a kedvelt zöldségféléből.
„Az időjárási kihívások ebben az évben nemcsak hazánk termelőit, hanem az összes meghatározó európai országot – Franciaországot, Lengyelországot és Szerbiát – is sújtották a szegmensben. Emiatt kiemelkedő termésre idén sem számíthatunk. Az időjárás évek óta egyre erősebben befolyásolja a termelést, a termés mennyiségét. Idén a hűvös tavasz, a késő tavaszi fagyok nehezítették az első táblák fejlődését, és az átlagosnál lassabban haladt a vetések ütemezése is. A korai fajtákat megviselte a kedvezőtlen tavaszi időjárás, de még időben csapadékosra fordult az idő ahhoz, hogy közepes vagy annál is jobb terméssel kezdődhessen a betakarítási szezon az elmúlt hetekben” – ismertette Pereczes János, a Syngenta nagymagvú zöldségféléinek délkelet-európai menedzsere a vállalat hagyományos csemegekukorica szakmai napján.
A szakember kifejtette: „A csemegekukorica népszerű termék a fogyasztók körében, a közeljövőben a fogyasztás további növekedésére lehet számítani Európában is. A megfelelő árualap előállítása viszont egyre nagyobb kihívás a termelőknek és feldolgozóknak egyaránt. A biztonságosabb termeléshez szükséges genetikai háttér és minőségi vetőmagellátás biztosítása fontos célunk. A termelőknél sokat javult a technológiai színvonal, de a hatóanyagok számának csökkenése tovább nehezíti a munkájukat. A hazai feldolgozóipari kapacitások stabilak, korszerűek, és további beruházásokra is vannak elképzelések, amely azt jelenti, hogy Magyarország európai vezető szerepe továbbra is megmarad ebben az ágazatban. Országunk stabilan a világ legjelentősebb csemegekukorica termelő, feldolgozó és exportáló országai között van.”
A rendezvényen elhangzott: a Syngenta a világ első számú csemegekukorica nemesítő és vetőmagforgalmazó vállalata, a növény a cég 10 legfontosabb zöldségféléje között van. Az idei európai katalógusban összesen 24 csemegekukorica hibrid van, Magyarországon már 10 fajtát forgalmaznak és további újak tesztelése is zajlik.
„A termeszthetőség mellett nagyon fontos, hogy a csemegekukorica fajták a feldolgozóipari igényeknek legjobban megfeleljenek, azaz esetükben a termésmennyiség és a szemkihozatal is döntő tényező. A nyersanyagot előállítók és feldolgozók munkáját megkönnyíti, ha egy fajta az optimális érettségtől számítva még akár napokon keresztül a területen maradhat minőségromlás nélkül, azaz jó a lábon tarthatósága. Nem elhanyagolható tulajdonság a kukoricacsövek csuhélevéllel való megfelelő fedettsége sem, amely a károsítók ellen jelent természetes védelmet. Utóbbi azért is rendkívül fontos, mert a kukorica csíkos mozaikvírusos betegsége (MDMV) országszerte egyre több helyen okoz problémát északi irányba húzódva. A korábban a déli megyékre jellemző betegség a szegmens legfontosabb termőterületének számító Hajdúságban is megjelent, és idén már a nem vírusrezisztens fajtáknál gazdasági károkat is okoz. A legkorábbi vetéseknél ma még elkerülhető a jelentősebb víruskártétel, de hosszabb távon az egyetlen védekezési eszköz a fajtaváltás, a rezisztens fajták termesztése. A Syngenta nemesítés felkészült az MDMV rezisztens fajták előállítására” – hangsúlyozta Óváry Ádám, a Syngenta csemegekukorica fejlesztőmérnöke.
A nemesítési irányok meghatározásánál a magyarországi technológia, a klíma és termékigények alapvető fontossággal szerepelnek, e törekvésünk három új képviselője nemrégiben hazánkban is bemutatkozhatott, tette hozzá Óváry Ádám.
