Csütörtökön a Parlament két állásfoglalást fogadott el az uniós döntéshozatal átláthatóságának és feddhetetlenségének kérdéséről.

A Parlament által 2022 decemberében kezdeményezett intézkedéseket követően, valamint üdvözölve a Parlament elnökének és a képviselőcsoportok vezetőinek a közelmúltban hozott határozatát mint szükséges első lépéseket, az EP- képviselők újból megismétlik, hogy „zéró toleranciát fognak tanúsítani a korrupcióval szemben, annak minden formájában, és minden szinten”, és kitartanak amellett, hogy a Parlamentnek e tekintetben „egyértelmű egységet és szilárd elszántságot” kell tanúsítania. Felsorolják a területeket, ahol további fejlesztésekre van szükség, nevezetesen:

a magatartási kódex szigorúbb betartatása, beleértve a jogsértések esetén alkalmazandó pénzügyi szankciókat is, valamint újabb, szankcionálható tevékenységek megnevezése. Tilalom bármely olyan, javadalmazással járó tevékenységre, amely a képviselői mandátummal összeférhetetlen helyzethez vezethet;
a harmadik országok által fizetett utazások jóváhagyási eljárása, valamint az érzékeny szakpolitikai területeken (különösen a külügyek, a biztonság és a védelem területén) dolgozó képviselői asszisztensek és parlamenti alkalmazottak szigorúbb átvilágítása;
a képviselők magatartásával foglalkozó tanácsadó bizottságot meg kell reformálni, hogy az képes legyen ellátni a független uniós etikai testület feladatait mindaddig, amíg az létre nem jön;
képviselői vagyonnyilatkozatok a mandátumuk kezdetén és annak végén;
megfelelő erőforrások biztosítása az Átláthatósági Nyilvántartás számára és az európai parlamenti képviselők, személyzetük, valamint a Parlament alkalmazottainak kötelezése arra, hogy bejelentsenek minden, a harmadik országbeli diplomatákkal való találkozót olyan esetekben, amikor a diplomaták “aktív szerepet tölthetnek be és egyértelmű és közvetlen befolyással lehetnek” az EP munkájára, kivéve, ha ez veszélybe sodorhatja az érintetteket és a közérdeket veszélyezteti;
a belső szabályokat össze kell hangolni a visszaélést bejelentő személyekről szóló irányelvvel; valamint
a Katar képviselőivel kapcsolatban hozott intézkedéseket ki kell terjeszteni Marokkó képviselőire is.

Az NGO-k támogatásainak szigorú ellenőrzése

A Parlament rámutat arra is, hogy nem kormányzati szervezeteket állítólag az EU-n kívülről történő befolyásolás eszközeként használtak, és sürgeti a jelenleg érvényes szabályok felülvizsgálatát azok működtetésével, költségvetésük, külföldi befolyásnak kitettségük és a bennük jelentős befolyással rendelkező személyekkel kapcsolatos átláthatóság javításának céljával. Hangsúlyozza, hogy azoknak az NGO-knak, amelyek olyan külső felektől kapnak pénzforrásokat, amelyeknek nem kell feliratkozniuk az Átláthatósági Nyilvántartásba (például harmadik országok), szintén közzé kell tenniük támogatásaik forrásait, és szorgalmazza, hogy amennyiben ezeket a támogatásokat nem teszik közzé, a szóban forgó szervezetek ne kaphassanak uniós támogatásokat.

Az EP azt is sürgeti,hogy a nem kormányzati szervezeteket, mielőtt felvennék azokat az uniós Átláthatósági Nyilvántartásba, átfogó pénzügyi átvilágításnak vessék alá, legyen kötelező közzétenni az Európai Bizottsággal fennálló esetleges szerződéseiket, és egyértelmű meghatározást követel azzal kapcsolatban, hogy mely NGO-k kerülhetnek be az Átláthatósági Nyilvántartásba és kaphatnak uniós támogatást. Mindamellett a Parlament sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a korrupciós botrányt egyesek arra használták fel, hogy “burkolt lejáratókampányt indítsanak” NGO-k ellen és hamis információkat terjesszenek finanszírozásuk átláthatóságának hiányáról. A Parlament megerősíti elkötelezettségét az emberi jogok és a környezet védelméért felszólaló, szabálykövető civil szervezetek támogatása mellett.

Az állásfoglalást 401 szavazattal, három ellenszavazattal, 133 tartózkodás mellett elfogadták.

Nem várhat tovább egy független etikai szerv felállítása

A Parlament megismétli arra irányuló felhívását, hogy a polgárok bizalmának helyreállítása érdekében az európai parlamenti képviselők 2021. szeptemberi javaslatai alapján hozzanak létre egy független etikai szervet az uniós intézmények számára. A képviselők szerint a Bizottságnak legkésőbb márciusig be kell nyújtania javaslatát, és a tárgyalásoknak a nyári szünetig le kell zárulniuk. E szervnek egyértelműen különbséget kell tennie a bűncselekmények, az intézményi szabályok megsértése és az etikátlan magatartás között. Kulcsszerepet kell betöltenie az uniós intézményeken belül a visszaélést bejelentő személyek védelmében, miközben más
uniós szervekkel, például a Csalás Elleni Hivatallal (OLAF), az ügyészséggel (EPPO), az Ombudsmannal és az Európai Számvevőszékkel is együttműködne.

Az állásfoglalást 388 szavazattal, 72 ellenszavazattal, 76 tartózkodás mellett elfogadták.

Fotó: Christian Lue/unsplash.com