A GfK megnézte. Shopping Monitor kutatásuk szerint javarészt a 2009 táján kirajzolódott trendek érvényesülnek.
A GfK Shopping Monitor kutatása szerint a háztartások fogyasztási döntései nem változtak különösebben 2009 tájához képest, így a tudatos vásárlók aránya is hasonlóan alakul. A tudatos vásárlás egyik fokmérője a kutatócég szerint a bevásárlólista, mivel így nehezebben csábulunk el a boltban. A friss adatok szerint 44 százalék készít bevásárlólistát, jellemzően a nők, az idősebbek és a kisebb települések lakói.
A válaszadók harmada a boltok szórólapjait is átnézi az üzletválasztás előtt. Ennek a csoportnak a magját szintén, a nők, az idősek és a kis lélekszámú települések lakosai alkotják, illetve az alacsony jövedelmű szegmensekre jellemző ez a magatartás. A szórólap nemcsak abban segít, hogy melyik boltba menjünk, hanem az azon belüli döntéseket is támogatja: a válaszadók 40 százaléka a választott üzlet szóróanyagának aktuális kínálatát is alaposan átnézi.
A magyar lakosság kifejezetten akcióérzékeny, a válaszadók közel kétharmada tudatosan keresi a kereskedelmi egységek kiemelt ajánlatait. Ez az arány 2009 óta lényegében nem változott, a szórólapoknál kiemelt fogyasztói csoportok ebben a kérdésben is nagyobb súllyal jelennek meg, de a nagycsaládosok is az „akcióvadászok” közé sorolhatók. Ezzel együtt a bolton belül tájékozódó fogyasztók aránya sem változott: a válaszadók közel fele a bolton belül ügyel az ár-érték arányra és összehasonlítja a hasonló termékek árait. A vásárlók 47 százaléka pedig összeveti az akciós termékek árát a normál áron elérhető termékekével.
A megkérdezettek harmada nyilatkozott úgy, hogy nem hatnak rájuk az impulzustermékek. Ez az állítás három csoportban különösen markáns: jellemzően a férfiak, az idősebbek és az alsó középosztály érve a „költségvetési fegyelem”, a szerényebb megélhetésűek pedig a jövedelmi korlátok miatt nem térnek el az előzetes vásárlási terveiktől. A harmadik, impulzustermékekkel kevéssé élő csoport a kisebb háztartásban élőkből áll (gyermektelen, 1-2 fős háztartások), akik a bevásárlólista egyszerűsége miatt nem vesztik el a vásárlás fő fókuszát.
A vásárlás néhány szempontjának érvényesülése, 2009 és 2014 (az adatok százalékos arányban kifejezve)
A válaszadók 24 százaléka vallja magáról, hogy vásárlási döntéseire hatással vannak a boltban elhelyezett hirdetések. Ez az állítás általában a nőkre, a középkorúakra és a nagycsaládosokra igaz. A termékek külső megjelenése nem befolyásolja annyira eltérően az egyes demográfiai csoportokat, az átlagtól kevéssé térnek el; azonban a fogyasztói tipológiák mentén már akadnak különbségek a vásárlói szegmensek között. A magasabb jövedelmi státusszal rendelkező fogyasztók számára a vonzó csomagolás mérvadó lehet a vásárlás pillanatában.
Az internetet csak minden tizedik vásárló használja arra, hogy élelmiszer vagy vegyi áru vásárlása előtt tájékozódjon: ők főleg a fiatalok, a magasabb jövedelműek és a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők közül kerülnek ki.
