A Smartmobil 2014 konferencián számos izgalmas és elgondolkodtató adat hangzott el a hazai – és nemzetközi – felhasználók fizetési hajlandóságáról, az életképes üzleti modellekről, elsősorban a digitális térre vonatkoztatva.

Megyeri Tibor, a Magyar Telekom termékfejlesztési és innovációs igazgatója elmondta: a lakosság kb. 10%-a fizet multimédiás tartalomért (beleértve a mozit, DVD-t, digitális zenét). Videotékájukat az új előfizetők fele kipróbálja, és a 400 ezer ügyfél 8%-a számít rendszeres kölcsönzőnek. Ugyanakkor nem hisz abban, hogy torrentnemzet lennénk: véleménye szerint egy hozzáértő kisebbség használja, de az átlagembernek nem egyszerű a kezelése, és korántsem ingyenes: a sávszélesség mellett például időt és saját tartalmat is kell rá áldozni.

A Swicon AppZee Over-The-Top tartalomszolgáltatása egyedi, magyar nyelvű tartalmakat kínál. A szolgáltatás megismertetése érdekében a – kedvező árú – MyAudio tableteken előre telepítik az appot, és egyhavi ingyenes előfizetést is biztosítanak. Kérdésre válaszolva – pontos számok említése nélkül – elmondták, hogy mind a kipróbálás, mind a későbbi előfizetésre konvetálás elmaradt az előzetes várakozásoktól.

A zenei applikációk fejlesztői szerint a korai hazai próbálkozások (T-Online Zeneáruház – 2005, Songo – 2007) részben azon buktak el, hogy túl drágák voltak. A streaming megoldások lehetnek azok, amelyek „valós értékükön” árazzák a zenét. Ez az elfogadott érték országonként változó: Lengyelországban kb. két buszjegy ára, míg a brit felhasználók 80%-ánál kb. havi 10 font a lélektani határ. Ugyanakkor többen rámutattak arra is, hogy ezen az alapon nehéz profitábilissá tenni a szolgáltatásokat: a globális méretgazdaságosság, vagy az új üzleti modellek (pl. a Bloom.fm zenekölcsönzős megoldása, vagy a cégeknek kínált Software-as-a-Service) nyújthatnak erre megoldást.

Pozitív példaként merült fel a rara és a BMW együttműködése: az 5-ös modellekhez korlátlan európai adatforgalommal bíró SIM-kártyával lehet streaming szolgáltatást vásárolni. A prémiumautó vásárlói körében az első évben 390 euróba (később ennél kevesebbe) kerülő megoldásra jelentős kereslet mutatkozott.

A magazinkiadók is gondosan ügyelnek arra, hogy a nyomtatott példányok terjesztési árbevételét ne kannibalizálja az online felület: a felület tartalomfogyasztási sajátosságai mellett az üzleti szempontokat is gondosan mérlegelik, amikor arról döntenek, az általuk előállított egyes tartalmak hol jelenjenek meg. A Marquard Media például digitális standokon jelen van a magazinjaival, de még saját magukat sem győzték meg ennek valódi hasznosságáról. Egy kerekasztal-beszélgetés több szereplője is megerősítette, hogy appok fejlesztésében csak akkor gondolkodnak, ha azt egy hirdető megfinanszírozza.