A nyugdíjba vonulás után a havi bevételek 23 százaléka megy majd el egészségügyi kiadásokra – áll a K&H biztos jövő felmérésében. A kutatásból az is kiderült, hogy a magyarok 74 százaléka betegen is dolgozik, mindössze 45 százalék sportol hetente legalább egyszer, az internetes öngyógyítással pedig 46 százalék próbálkozik. 59 százalékra nőtt azonban azok aránya, akik rendszeresen járnak szűrővizsgálatokra.

A havi bevételek jelentős részét, átlagosan 23 százalékát vihetik el az egészségügyi kiadások a nyugdíjba vonulás után – erre számítanak a 30-59 éves magyarok a K&H biztos jövő felmérése szerint.

A részeredmények alapján a megkérdezettek 17 százaléka azt várja, hogy a bevételeinek 10-14 százaléka megy majd erre a célra, 22 százalékuk azonban ennél jóval nagyobb kiadással tervez, szerintük a bevételek több mint 30 százalékát kell majd nyugdíjasként egészségügyi kiadásokra fordítani. A helyzetet a fiatalabbak látják a legsötétebben: minél fiatalabb valaki, annál többet szánna egészségügyi kiadásokra. Leginkább a 30-as korosztály említette, hogy a bevételük több mint felét költik majd erre, míg az 50-esek körében kiugróan magas volt azok aránya, akik szerint mindössze 10-14 százalékot visz majd el egészségük karbantartása.
Jobbak az átlagnál
A kutatásból az is kiderül, hogy meglehetősen bizakodóak a magyarok a jövőbeli egészségügyi helyzetüket illetően: a megkérdezettek 45 százaléka úgy látja, az átlagnál kevesebb problémája lesz nyugdíjasként. 80 százalék szerint, ha mégis megromlana az egészsége, akkor bízhat a családja vagy partnere segítségében. Érdekes, hogy elsősorban a nyugat-magyarországiak számítanak a családra baj esetén, míg a budapestieknél jóval alacsonyabb, mindössze 68 százalékos az arányuk. 77 százalék szerint pedig, ha lesznek is egészségügyi gondjai, meg tudja majd azokat oldani. A magyarok 36 százaléka ezzel szemben nem számít arra, hogy megérné a nyugdíjas kort, és mindössze 35 százalék számol azzal, hogy esetleg ápolásra szorulna.
Betegen is dolgoznak, kevesen sportolnak
Annak ellenére, hogy a megkérdezettek közel fele szerint jobb egészségügyi állapotban lesz nyugdíjas korában mint az átlag, sokan nem tesznek meg mindent az egészséges életmódért. 74 százalék nem megy táppénzre, hanem inkább betegen is dolgozik, 64 százalék orvos helyett inkább otthon kúrálja magát, 46 százalék pedig a neten csekkolja tüneteit, sőt gyógymódot is ott próbál találni. Mindössze 45 százalékos azok aránya, akik legalább hetente sportolnak.

Ugyanakkor kedvező eredménynek tekinthető, hogy 59 százalék – leginkább a nők – rendszeresen jár szűrővizsgálatokra. A megkérdezettek 57 százaléka mondta azt, hogy eleget – napi 7-8 órát – tud aludni.

A magyarok egészégi állapotán egyébként van mit javítani: a “Magyarország Átfogó Egészségügyi Szűrőprogramja” nevű projekt keretében 2010 és 2018 között 7 millió elvégzett vizsgálat alapján elkeserítő eredmények születtek. Minden második ember halálát szív-, és érrendszeri, valamint daganatos megbetegedés okozza, minimum hárommillió magyarnál probléma a magas vérnyomás, és a lakosság fele pedig túlsúlyosnak mondható.

A biztos jövő felmérésről
A K&H és a Free Association a biztos jövő felmérés keretében a magyarok biztonságérzettel és jövőképpel kapcsolatos várakozásait vizsgálja. A kutatásban a biztonságérzetet leginkább befolyásoló tényezőket és annak várt változásait vizsgálják: jelenlegi, rövid és hosszú távú anyagi biztonság; közbiztonság, ingatlanokkal kapcsolatos félelmek, természeti csapások, közlekedésbiztonság, járművek biztonsága és utazás. A kutatásban 500 fő vett részt. Az adatfelvétel 2019. május 24. és június 4. között zajlott.