A koronavírus-járvány utáni kilábalás időszakára készülnek a piacok. Könnyen lehet, hogy a korábban vártnál drágább lesz az olaj és egyre nagyobb rizikót jelent az infláció – derül ki a K&H alapok kezelőjének portfóliómenedzsere, Kovács Mátyás összefoglalójából. A jelenlegi helyzetben a kötvénypiacok kerülendők, hozamkilátással továbbra is a részvénypiacok kecsegtetnek, ám az óvatosság kiemelt szempont.
Vissza a normális élethez – az utóbbi napokban, hetekben ez a jelszava a befektetőknek, akik az oltási programok beindulásával, sorra megjelenő vakcinaengedélyek miatt már a pandémia utáni életre fókuszálnak. Ez a várakozás alapvető változásokat hozott a piacon, többek között meredek emelkedőre került az olajár, de megjelentek a kockázatok is.
Kovács Mátyás, a K&H alapok kezelőjének portfóliómenedzsere azt mondta: „Az olajárfolyam február közepére elérte a 60 dollár körüli szinteket, azaz 25 százalékkal drágult év eleje óta. Az áremelkedés hátterében több tényező áll. Egyrészt a járvány utáni normalizálódás miatt fellendülés várható a világgazdaságban, ez pedig fokozza majd az olajkeresletet. Másrészt a világ egyik legnagyobb olajtermelője, Szaúd-Arábia átmenetileg visszafogta a kitermelést, azaz szűkítette a kínálatot. Az olajdrágulást segítette az is, hogy egyre többen számítanak a repülőgép-forgalom, valamint a szállítmányozás újraindulására, ami újabb keresletfokozó tényező. Ugyancsak befolyásolja az olajárat, hogy az Egyesült Államokban a palaolaj-termelés túl lehet az aranykorán, ami ugyancsak a sima olajnak ad lendületet. Másik oldalról Joe Biden gazdaságpolitikai tervei is hatással vannak az olajárra, az amerikai elnök „zöld fordulatot” lengetett be, azaz a fosszilis energiahordozók helyett a környezetbarátabb felhasználás felé terelné az amerikai gazdaságot, ami viszont az olajpiac zsugorodását, az árak csökkenését vetíti előre, „Biden zöld forradalma azonban csak hosszabb távon lesz hatással a piacra, így egyelőre nem töri meg az olajdrágulást” – tette hozzá a szakember.
Fontos, hogy az idei évre vonatkozó gazdasági prognózisok, köztük az inflációs előrejelzések jelentős része még a korábbi, alacsonyabb olajárak alapján készülhettek, vagyis sok forgatókönyvet át kell írni. Ráadásul az olajár alakulásától függetlenül a befektető egyik nagy tábora tart az infláció megugrásától. „Elsősorban attól félnek, hogy az újraindulást követően világszerte vehemensen elkezdenek költeni a háztartások és a vállalatok, ez pedig hirtelen felpörgetheti az inflációt. Ez a várakozás részben abból fakad, hogy Joe Biden pénzosztásba kezd, úgynevezett stimuluscsekkeket ad a háztartásoknak, hogy felpörgesse a fogyasztást. Egyelőre kérdés, hogy ezek a pénzek valóban a boltokban, szolgáltatóknál landolnak-e vagy a piacokon, befektetésként” – fogalmazott a K&H alapok kezelőjének portfóliómendzsere. Ha valóban megugrana az infláció, akkor a jegybankok tudnának lépni, például kamatemeléssel visszafogni az áremelkedést, ám nem tűnik valószínűnek, hogy a mostani környezetben a jegybankok a szigorítás felé mozdulnának el. A befektetők másik tábora viszont egyelőre nem tart komolyabb infláció sokktól, egyelőre kérdés, hogy melyik csoportnak lesz igaza.
Az inflációs rizikó viszont látszik a kötvénypiacokon, a hozamok ugyanis növekedésnek indultak. Az amerikai 10 éves kötvény hozama az év elején még 90 bázispontnál tartott, február közepén pedig már 1,3 százalékos szinten járt, vagyis erőteljesen emelkedett, tehát az árfolyama csökkent.
A mostani kilátások szerint a kötvénypiac, ameddig az inflációs kockázatok mérséklődéséig nem tűnik vonzó célpontnak, így továbbra is a részvénypiacok kecsegtetnek hozammal. Ugyanakkor fontos, hogy a részvényárak jelentősen emelkedtek az elmúlt időszakban, ezért csak óvatosan, kisebb vásárlásásokkal diverzifikált portfólióval, esetleg befektetési jegyeken keresztül érdemes belevágni.
