Alapvető változásokat fog hozni az Európai Unióban a vállalatok közötti, határokon átnyúló termékértékesítési ügyletek áfakezelésében az Európai Parlament által elfogadott új szabályozás. Az átfogó reform célja, hogy kiszűrjék az eddig visszaélésekre lehetőséget adó elemeket, illetve a módosításokkal a vállalkozások adminisztratív terheit is csökkenteni szeretnék.
A jelenleg hatályos szabályozás értelmében termékek Európai Unión belüli kereskedelme során az áfa szempontjából két ügylet valósul meg: egy áfamentes értékesítés a kiindulási tagállamban és egy megadóztatott beszerzés a rendeltetési hely szerinti tagállamban. Az EU-n belüli beszerzés lényege, hogy a beszerzőnek a megvásárolt termékre vonatkozó, a beszerzés tagállama szerinti áfakulcs alapján kell a fizetendő adót felszámítania.
Az Európai Parlament által elfogadott javaslat értelmében az említett tranzakció egy, a rendeltetési hely szerinti tagállam áfa mértékének megfelelően adóztatott értékesítésként lenne kezelhető, vagyis megszűnne a határon átnyúló termékátruházások áfa szempontú kettébontása áfamentes értékesítésre és adóköteles beszerzésre. Főszabályként az áfát az értékesítőnek kellene felszámítani, akinek módjában áll majd egy portálon keresztül ellenőrizni az egyes tagállamokban alkalmazandó áfa mértékét.
„A javaslat fontos eleme a minősített jogalany státuszának létrehozása. Azt, hogy mely vállalkozások élvezhetik a minősített jogalany státusszal járó előnyöket szigorú és valamennyi tagállamban összehangoltan alkalmazott kritériumok alapján kell megállapítani. Ezeket a feltételeket az engedélyezett gazdálkodó uniós vámkódex szerinti kritériumaival szükséges összehangolni” – hangsúlyozta Schütt Attila, a Deloitte Magyarország adó- és jogi osztályának menedzsere.
Arra vonatkozóan, hogy egy gazdasági szereplő minősített adóalany-e, a VIES rendszer fog tájékoztatást nyújtani. A minősített jogalany státusz alapvető előnye, hogy ilyen félnek történő közösségi értékesítéskor nem kell az értékesítőnek áfát felszámítania, hanem azt a beszerző fél – minősített státuszára tekintettel – maga számítja fel és vonja le az erre irányuló feltételek megléte esetén.
A javaslat szerinti áfarendszer alapját képezi a vállalkozások egységes nyilvántartási rendszere (egyablakos ügyintézés), ami lehetőséget biztosít a fizetendő áfa megfizetésére és levonására is, a várakozások szerint az adminisztratív terhek növekedése nélkül vagy akár azok csökkentésével. Az áfa elszámolásának ez a módja (Mini Egyablakos Rendszer) már ismert azon vállalkozások számára, amelyek az Európai Közösség országaiba teljesítenek távolról is nyújtható szolgáltatást, mint például távközlési, rádió- és televízióműsor-, illetve elektronikus szolgáltatás a nem adóalany fogyasztók, például magánszemélyek részére. A végleges rendszer bevezetését megelőzően az Európai Bizottság négy területen átmeneti jelleggel további módosításokat tervez a hatályos héa-rendszer (hozzáadottérték-adó) tökéletesítése érdekében.
Ezen területek:
A héa-azonosító számnak az Európai Közösségen belüli értékesítések mentességével összefüggésben betöltött szerepe,
a vevői készletekkel kapcsolatos megállapodások, a láncügyletek
és a szállításnak az Európai Közösségen belüli ügyletek mentesítése céljából történő bizonyítása.
„Az átmeneti rendelkezéseket a tervek szerint 2020. január 1-jétől kellene alkalmazni, míg az átfogó reform bevezetésére még mindenképp éveket kell várni, de az elfogadott keretszabályozás jól mutatja a jövőbeni várható változások irányát. Az új áfaszabályozás bizonyos vállalkozásoknak – így különösen a minősített jogalanyoknak – egyszerűsítést fog jelenteni nemzetközi ügyleteik során, ezért mindenképpen érdemes minél előbb átgondolni, hogy milyen változtatásokra van esetleg szükség a társaság jelenlegi működése szempontjából az adott státusz elérése érdekében” – mutatott rá Tancsa Zoltán, a Deloitte Magyarország adó- és jogi osztályának partnere.
