Illúzió a tudatos kozmetikumvásárlás?

Hírek

Hiába írja elő már öt éve az egységes tájékoztatást a kozmetikumokon az Európai Unió, országonként eltérő, hogy mit és mennyire tartunk fontosnak belőle és mi alapján döntünk. Amiben minden nemzet egyforma, hogy füllent. Tudatosabbnak tartják magukat, mint amilyenek valójában – derül ki a Manna hat európai országára kiterjedő, 7900 fő részvételével készült, friss kutatásából.

„A felmérés egyik legnagyobb meglepetése az elvek és a gyakorlat között tátongó szakadék felismerése volt. Lényegesen eltérnek a kozmetikumvásárlás elvi és gyakorlati szempontjai. Tudatosabbnak akarunk látszani, mint amilyenek vagyunk” – mondta Varga-Darabos Andrea, a Manna alapítója.

A kozmetikumvásárlás legfontosabb szempontjai az összes válaszadó szerint a minőség (95%), a természetesség (90%) és a termék összetétele (89%). Ezt követte a javallat (88%), hogy környezetbarát-e a termék (84%) és az állatkísérlet-mentesség (81%). Azonban ezek csak elvek. Ha arról kérdeztünk, hogy konkrétan milyen információkat néz meg a vásárlás előtt, akkor merőben más az eredmény. Ekkor az összetétel (81%), a javallat (77%), minőség (74%) a legfontosabb tényezők. Ezután rögtön következik az ár (70%), megelőzve a természetességet (67%) és az állatkísérlet-mentességet (55%). A környezetbarát szempont az ötödik helyről egészen a nyolcadikig csúszott (53%).

„Úgy véljük, hogy a tudatosság iránti elköteleződés elvek szintjén már létezik, azonban a többségnél még nem vált gyakorlattá. Ezt a képet tovább árnyalja a nemzetek közötti kulturális különbség a kérdés megítélésében” – mondta Varga-Darabos Andrea.

Kulturális különbségek a vásárlási szempontokban

A Manna felméréséből kiderült, hogy az állatkísérlet-mentesség mint vizsgált szempont a vásárlás előtt a német válaszadók számára a legfontosabb (66%), míg legkevésbé a románoknak (34%). Ugyanakkor a márka, illetve a gyártó a román vásárlók számára a legjelentősebb (36%), míg a németeknek csak 15%-a nyilatkozott így.

A magyar (77%) és a lengyel (74%) vásárlók a leginkább árérzékenyek, míg a német válaszadóknak csak 62%-a tartja az árat fontosnak. A cseh vásárlók 61%-ának lényeges mások tapasztalata, szemben a román vásárlók 43 százalékával.

A szlovák vásárlókat érdekli a legjobban (37%), hogy a kozmetikum hazai termék-e, legkevésbé pedig a németeket (14%).

Még az olyan objektív adat, mint a lejárati idő megítélése is eltérő országonként. Romániában a válaszadók 55 százaléka állítja, hogy megnézi a kozmetikumai lejárati idejét vásárlás előtt. Magyarországon ugyanez 42%, Lengyelországban 41%, Szlovákiában 26%, Csehországban 21%, míg Németországban mindössze 10%.

Alátámasztja ezeket az eredményeket az is, hogy mikor dobják ki a háztartásban található kozmetikumot. Romániában 68% válaszolta, hogy akkor, amikor lejárt a használatra ajánlott idő. Magyarországon ugyanezt 58%, Lengyelországban 54%, Szlovákiában 49%, Csehországban 44%, míg Németországban mindössze 27% válaszolta. Ehelyett Németországban inkább akkor dobják ki a kozmetikai szereket, amikor tönkremennek (56%).

„Úgy tűnik, hogy tulajdonképpen a kozmetikumvásárlás ezen szempontjai értékválasztások. Ez pedig számos kényelmetlen kérdést vet fel. Országonként mást jelent a tudatosság? Egyáltalán, lehetnek eltérők a tudatosság szempontjai?” – vetette fel Varga-Darabos Andrea.

Minden országban más összetevőket kerülnek

A válaszadók 9%-a ismeri el, hogy nem nézi meg az összetevők listáját a kozmetikai termékeken. A legtöbben közülük (75%) leginkább azért, mert nem értik, hogy melyik összetevő micsoda.

A válaszadók 91%-a állítja, hogy el szokta olvasni az összetevők listáját a kozmetikumokon. A leginkább került összetevők a legtöbb országban a fémek (higany, alumínium, ólom) és a kőolajszármazékok. Azonban az, hogy pontosan milyen összetevőt és milyen mértékben kerülünk, országonként erősen eltérő.

A kőolajszármazék a magyarok 84%-a szerint kerülendő, míg a románok csak 46%-a szerint. A lengyelek 61%-a kerüli az sls-t, míg a németeknél mindössze 21% nyilatkozott így.

Amit nem értünk, attól félünk

„Mindez elsőre zavarba ejtő eredmény, hiszen az összetevők hatása objektív. Ehhez képest lényegesek az eltérések. Azonban a magyarázat prózai: kevesebben értelmezik helyesen az összetevők listáját, mint ahányan állítják” – mondta Varga-Darabos Andrea.

Míg a válaszadók 91%-a állította, hogy elolvassa az összetevőket a csomagoláson, addig néhány kérdéssel később már csak 21% nyilatkozott úgy, hogy ismeri is a kozmetikumokon feltüntetett összetevők hatását.

Tehát a válaszadók 70%-a, állítása szerint elolvassa az összetevők listáját, de nem pontosan érti, mit is jelent. Ezt támasztja alá, hogy egy ellenőrző kérdésként szerepelt az összetevők listájában a dihidrogén-monoxid, vagyis a víz. A válaszadók 22%-a bejelölte ezt mint olyan összetevőt, amit kerül.

A tudatosság vágya miatt jobb színben szeretnénk feltűnni

Varga-Darabos Andrea szerint a felmérés eredménye meglepő és elgondolkodtató. Következtetésként levonható, hogy a tudatos kozmetikumvásárlás ma még illúzió, inkább értékválasztás, erősen kulturális kérdés. Csak kevesek számára valóban átgondolt, tudatos döntés.

Véleménye szerint a probléma oka, hogy kevesen rendelkeznek kellő tudással, hogy az Európai Unió által egységesített tájékoztatást pontosan megértsék. Amíg nem ismert széles körben az összetevők jelentése és hatása, nem lehet tudatos döntést hozni. Azonban ez nagyon nehéz, mert rengeteg összetevő létezik, aminek a többségét mind ismerni kellene a valóban tudatos döntéshez. Ez azonban ma még vágyálom.

A kutatás módszertana

A kutatás célja a lakosság kozmetikai biztonsággal kapcsolatos tudatosságának felmérése. A válaszadás online kérdőívkitöltő program segítségével, önkéntes alapon történt, elsősorban a Manna vásárlói körében. A kutatásban Magyarországról, Németországból, Szlovákiából, Csehországból, Lengyelországból és Romániából összesen 7933 fő vett részt. A kutatás nem reprezentatív, azonban a válaszadók száma és a válaszok minősége releváns megállapításokat tesz lehetővé.

A Manna márkáról

A kis családi manufaktúrát Varga-Darabos Andrea alapította 2010-ben, miután kozmetikum allergiában szenvedő kisgyermeke miatt kitanulta a vegyszermentes, natúr szappanok készítését. Mára a Manna Magyarország egyik vezető natúrkozmetikum márkájává vált, mely Európa számos országában van jelen.

Termékpalettáján több száz termék található. Három alkalommal (2012, 2013, 2014) nyerte el összesen 34 termékére a Magyar Termék Nagydíjat. A Manna az első magyar, a Cruelty Free International által is elismert állatkísérlet-mentes kozmetikai márka. Termékei tisztaságát és minőségét a világ legrangosabb natúrkozmetikai, természet- és állatvédő szervezeteinek minősítései igazolják.

SOCIAL MEDIA