Az Alkotmánybíróság idén júniusban kimondta, hogy mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség áll fenn amiatt, hogy a jogalkotó nem biztosítja az azonos neműek között külföldön kötött házasságok hazai elismerését bejegyzett élettársi kapcsolatként. Az Országgyűlésnek 2025. október 31-ig kellett volna elfogadnia az ezt biztosító törvényi szabályozást, ennek a kötelezettségének azonban – ahogy már megszokhattuk – nem tett eleget.

Az azonos nemű párok külföldön kötött házasságát a magyar hatóságok még mindig nemlétezőnek tekintik, így ők a magyar jog szempontjából továbbra is maximum sima élettársaknak minősülnek, ehhez pedig a házassághoz és a bejegyzett élettársi kapcsolathoz képest jóval korlátozottabb jogok és kötelezettségek társulnak. Néhány mindennapi hátrány: nem ismeri el a magyar jog a közöttük fennálló vagyonközösséget, valamelyikük halála esetén a másik nem törvényes örökös, és ha a pár egyik tagja nem magyar állampolgár, a kedvezményes honosítási és bevándorlási szabályok sem alkalmazhatók. Vagyi

A Háttér Társaság két ügyfele azután nyújtott be alkotmányjogi panaszt, hogy sikertelenül próbálták meg legalább a fent hivatkozott hátrányokat orvosolni képes bejegyzett élettársi kapcsolatként elismertetni külföldön kötött házasságukat. Beadványaikban azzal érveltek, hogy az elismerés megtagadása sérti az Alaptörvényben védett emberi méltósághoz és a magán- és családi élet tiszteletben tartásához fűződő jogukat. Ez – érvelésük szerint – ellentétes az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) és az Európai Unió Bíróságának gyakorlatával is.

A logikus és jogállami megoldás az lenne, ha a külföldön kötött házasságokat Magyarországon is házasságként ismerjék el, ennek politikai realitása a jelenlegi kormánytöbbség mellett igen csekély. Az viszont, hogy e házasságokat még bejegyzett élettársi kapcsolatként sem ismerik el, teljesen érthetetlen, hiszen utóbbi jogintézmény 2009 óta elérhető Magyarországon. A probléma súlyosságát a jelenlegi kormánytöbbség által választott tagokból álló Alkotmánybíróság is elismerte. Júniusi határozatuk alapján a külföldön kötött házasságok hazai elismerésének megtagadása alapjogsértő, és a testület az azonos nemű házastársak számára kedvezőbb megoldást részesítette előnyben, amikor kifejezett jogalkotási kötelezettséget írt elő az Országgyűlés számára. Ennek határideje járt le eredménytelenül 2025. október 31-én. Hiába döntött az aktivistának és rendszerellenesnek éppen nem nevezhető Alkotmánybíróság az alapjogokat sértő helyzet felszámolása mellett, az Országgyűlés elé még tervezet sem került, vagyis továbbra is jogfosztottan élnek itthon a külföldön házasságot kötött azonos nemű párok. És nem állítható, hogy ezzel a kormányzó többség egy társadalmi elvárásnak kívánna megfelelni: az elmúlt években jelentősen nőtt az azonos nemű párok házasságának támogatottsága, egy 2024-es reprezentatív közvélemény-kutatás szerint a magyarok 54%-a támogatná a házassági egyenlőséget, vagyis a többségnek nem lenne ellenére a házasság intézményének megnyitása sem az azonos nemű párok előtt.

„Az Alkotmánybíróság júniusi döntése fontos állomás volt az azonos nemű párok jogegyenlőségéért folytatott munkánkban; stratégiai pereskedésünk keretében azon dolgozunk, hogy felszámoljuk az azonos nemű párokat hátrányosan megkülönböztető gyakorlatot hazai és nemzetközi bíróságok segítségével. Az Alkotmánybíróság egyértelműen fogalmazott, amikor jogszabályalkotási kötelezettséget írt elő az Országgyűlés számára és továbbra is mindent megteszünk azért, hogy ennek a jogalkotó eleget tegyen” – mondta el Polgári Eszter, a Háttér Társaság Jogi Programjának vezetője.

Photo by Tingey Injury Law Firm on Unsplash