A vásárlói döntésekben egyre nagyobb szerepet játszanak a környezetvédelmi szempontok, ezért a cégek is igyekeznek hangsúlyozni környezettudatosságukat. A vállalat zöld imázsának népszerűsítésekor azonban nagy óvatosságra van szükség, mert a fogyasztók megtévesztése, a nem bizonyítható állítások következménye a jövőben – cégmérettől függően – akár több tíz- vagy százmilliós büntetés is lehet – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda. A társaságok versenykorlátozó együttműködését vagy a domináns piaci magatartását viszont akár indokolhatják is környezetvédelmi megfontolások.

A greenwashing vagy zöldre mosás fogalmát 1986-ban használták először a szállodaiparban. Azt a jelenséget írja le, amikor cégek hamis vagy megtévesztő információkkal a valós tevékenységüknél környezetbarátabbnak tüntetik fel magukat. A jelenség egyre terjed, hiszen a vásárlási döntésekben a fogyasztók számára mind fontosabb szempont, hogy az általuk választott termék mennyire környezettudatos. A zöldre festés gyakorlata ellen a hatóságok is fellépnek: az amerikai versenyhatóság, az Európai Bizottság és a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is felhívja a figyelmet saját útmutatásaiban, hogy a megtévesztő állítások jogsértés megállapításával és bírság kiszabásával járhatnak.

„Egyelőre nem nagyon van precedens ezzel kapcsolatos döntésre, de a GVH egyre több fogyasztóvédelmi ügyet indít, egyre nagyobb bírságokkal, a greenwashing pedig minősülhet megtévesztő reklámnak – mondta Wulcz Aliz, a Baker McKenzie versenyjogi csoportjának ügyvédjelöltje. – A cégeknek nagyon kell ügyelniük arra, milyen környezetvédelemre vonatkozó állításokkal próbálják vonzóvá tenni a termékeiket.”

Érdemes tartózkodni a nagyon általános, hangzatos környezetbarát jelzőktől – sőt az erre utaló logóktól, képektől vagy videóktól is. Az ezzel kapcsolatos állításokat tudni kell igazolni, az ezt alátámasztó információkat részletesen el kell magyarázni, azaz a fogyasztóknak tényeken alapuló, valós képet kell kapniuk. Így például nem elegendő azt kimondani, hogy egy termék környezetbarát, pontosítani kell, hogy ez a termékéletciklus mely elemére vonatkozik – az alapanyagra, az előállításra, a logisztikára vagy a használat után keletkező hulladékra.

A környezetvédelmi szempontok a versenyjog más területein is érvényesülnek. Így előfordulhat, hogy a cégek környezetvédelmi célokra hivatkozva korlátozzák a versenyt. A versenyhatóság dönthet úgy, hogy a környezetvédelmi előnyök felülírják a verseny korlátozásával járó hátrányokat, és a résztvevők mentesíthetők a versenyjogi következményektől.

„A mentesítéshez arra is szükség van, hogy az együttműködéssel járó előnyökből – például a gyártási költségek csökkentéséből – a fogyasztók méltányos részesedést kapjanak – mondta Ötvös Tivadar, a Baker McKenzie versenyjogi csoportjának ügyvédjelöltje. – A környezetvédelmi hasznok esetén viszont sokszor nehezen vizsgálható és bizonyítható, hogy ezek a kedvező hatások közvetlenül eljutnak-e a fogyasztóhoz. Egyre jobban erősödnek azok a törekvések, amelyek egyes környezetvédelmi megállapodások versenyjogi megítélésénél az előnyök élvezőinek körét a fogyasztók helyett szélesebb társadalmi viszonylatra terjesztenék ki.”

A magyar versenyjogban kifejezetten szerepel, hogy mentesíthető lehet a környezetvédelmi célok érdekében létrejött versenykorlátozás. Azonban ezen a területen is kevés olyan precedens van, amire a cégek támaszkodhatnának. Az Európai Bizottság által nemrég bemutatott új európai zöld megállapodás eredményezheti azt, hogy a környezetvédelem felülírja a tisztán versenyjogi szempontokat: a két versenytárs környezetvédelmi előnyökkel járó együttműködése korlátozhatja a versenyt.

„A cégek számíthatnak arra, hogy a versenyhatóság a környezetvédelmi szempontokat is figyelembe veszi, amikor vállalatok együttműködését vizsgálja, vagy akkor, ha egy cégfúzióval, felvásárlással piaci erővel rendelkező szereplő jön létre – mondta Horváth M. András, a Baker McKenzie szenior ügyvédje. – A jogi szakértők tanácsadási munkája így már az együttműködés vagy a fúzió tervezésekor el kell kezdődjön: ilyenkor érdemes áttekinteni azokat a tényezőket, amelyek a mentesítéshez vezethetnek.”

Így például, ha a piacvezető cég környezetvédelmi technológiákba fektet, akkor annak ellenére felmerülhet a mentesülés, hogy ez növeli az árakat a fogyasztók számára vagy más cégek piacról való kiszorulásával jár – a versenyhatóság ilyen esetekben figyelembe veheti a termékminőség javulását, a műszaki fejlődés elősegítését.

Ugyanígy, a versenyhatóságok előtt egy felvásárlás esetén akár előnyt is jelenthet, ha a fúziónak környezetvédelmi haszna van, még akkor is, ha ezzel a cég piaci ereje nő. A fúziókontroll során a hatóság azt is vizsgálhatja, hogy meg kell-e tiltani a fúziót, ha hátrányba hozza a környezetbarátabb versenytársakat.

Hasonlóan a versenykorlátozó együttműködésekhez az erőfölényes cégek környezetvédelmi célokkal indokolt visszaélései sem mentesülnek automatikusan a versenyjogi következmények alól. Így például, hiába szolgál környezetvédelmi célokat egy hulladékgazdálkodási cég törvényi monopóliuma, a cég nem alkalmazhat tisztességtelen árakat és nem terjesztheti ki erőfölényét más piacokra a partnereivel kötött szerződések útján.

Fotó: Artur Luczka, Unsplash