Gondoltad volna, hogy a Chippendales bár egy férfi ötlete volt?

Tejszínhub

Somen „Steve” Banerjee korszakalkotó gondolatához az inspirációt az adta, hogy belegondolt: a nőknek is vannak szexuális igényeik.  A műsor megalapítása a 80-as években kicsit sem volt zökkenőmentes, sőt! Siker, pénz, féltékenység és még gyilkosság is történt az első években. A Disney+ január 11-én debütáló új, „Isten hozott a Chippendalesben” című minisorozata apropóján, összegyűjtöttük a férfi vetkőzős műsor indulásának legizgalmasabb részleteit.

 

  1. Benzinkútról a csúcsra

Somen „Steve” Banerjee Indiában született egy negyedik generációs nyomdászcsalád tagjaként, azonban elég korán, már a húszas éveiben kiszállt a családi üzletből. Vagyonra és hírnévre vágyott, szó szerint kergette az amerikai álmot, valószínűleg, részben ezért is vette fel a Steve nevet, amikor 1969-ben Kaliforniában letelepedett. Ekkor egy benzinkúton dolgozott és összegyűjtött annyi pénzt, hogy megvegyen egy bárt, amelynek a neve ekkor Destiny II volt.

  1. Bútortervezőről keresztelkedett

Az eredetileg Backgammon táblajáték klubként induló népszerűtlen egységet Banerjee Los Angeles legmenőbb éjszakai szórakozóhelyévé alakította át, miután ráérzett a női fantáziák beteljesítésében rejlő üzleti lehetőségre. A bárt átkeresztelte Chippendalesre, amely így az USA és a világ első olyan helye lett, ahol nem nők, hanem férfiak vetkőztek. A nevet, ami a köznyelvben már összeolvadt a férfi sztriptíztáncosok képével, egy 18. századi bútortervező, Thomas Chippendale ihlette, termékei eleganciája és egyedi stílusa miatt.

  1. Vetkőzésből revüműsor

Banerjee miután találkozott Paul Sniderrel – éjszakai klub promóterrel – és feleségével, Dorothy Stratten Playmate-tel, rávette őket, hogy csatlakozzanak vállalkozásához, amihez idővel az akkoriban híres New York-i koreográfust, Nick De Noia-t is sikerült beszervezniük. Az ő ötletük volt többek között, hogy a férfiak az azóta ikonikussá vált mandzsettát és csokornyakkendőt hordják. A táncosok nem csak lementek a közönséghez és italokat töltöttek a vendégeknek, de a cigarettájukat is szívesen meggyújtották. Banerjee felelt a szervezésért, DeNoia pedig a koreográfiáért, a műsor ekkoriban pedig heti huszonötezer dollárt hozott. A megerősödő feminista mozgalmak és az egyre jobban terjedő szexuális szabadság eredményeként a bár esténként csordultig tele volt.

  1. Vérrel, verítékkel

A biznisz beindult, ám Paul Snider és Nick De Noia úgy összeveszett, hogy a koreográfus kirúgta az esti show műsorvezetőjeként dolgozó Pault. Ezután a kapcsolati problémákkal és féltékenységgel küzdő Paul feleségével és saját magával is végzett. Nick sármjának köszönhetően virágzásnak indult az üzlet és immár New Yorkon túl is terjeszkedni kezdtek. Steve Banerjee azonban megszállottan hitte, hogy De Noia titkolózik és többet tesz el a bevételből, így egy bérgyilkossal megölette üzlettársát.

Mindeközben a konkurencia is erősödött, egyre több a Chippendales-hez hasonló bár nyílt és a táncosok is szétszéledtek a világban. Banerjee dühében útra kelt, hogy időközben önállósodott embereit megrendszabályozza. Életveszélyesen megfenyegetett többeket is, akik feljelentést tettek.

  1. Nem minden story vége happy end

1993-ban Banerjee-t a brit hatóságok őrizetbe vették, gyilkossági kísérletben való közreműködéssel vádolták. Ugyanebben az évben az ítélet is megszületett és bűnösnek találták, így 26 év börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélték, mellékbüntetésként pedig majdnem kétmillió amerikai dollárt kellett fizetnie. A luxusélet után a börtöncella sivárságát nehezen viselte az üzletember, a depresszió pedig egyre jobban rátelepedett, így végül öngyilkosságot követett el.

A valós események ihlette minisorozat január 11-től hazánkban is elérhető a Disney+ streaming platformján, amely betekintés nyújt a revüműsor kialakulásának véres kulisszatitkaiba.

 

SOCIAL MEDIA