A logisztika folyamatosan fejlődő iparág, ez köszönhető többek között a nagy mértékben növekvő e-kereskedelemnek. Előrejelzések szerint az áruszállítás 60%-os növekedésen fog keresztülmenni 2050-re, így a munkavállalók arányában is hasonló növekedés várható fuvarozás terén. Azonban továbbra is égető probléma a munkaerőhiány, különösen a szakképzett munkaerő és raktári dolgozók körében.
A legtöbb ágazat esetében stabilitás figyelhető meg, ami annak köszönhető, hogy a vállalatok megoldásokat találtak és megtanultak igazodni a járvány okozta nehézségekhez. A logisztikában azonban továbbra is nagyok az igények, különösen a szakképzett munkaerő alkalmazása terén. Az előrejelzések szerint az Amerikai Egyesült Államokban 2029-ig több mint 600 ezer új állást kell majd betölteni a munkavállalóknak logisztikai területeken.
Nőtt a munkanélküliek száma a logisztikában is
A COVID-19 jelentős kihatással volt a munkaerőpiacra. Többen lettek munkanélküliek, hazánkban a 16-64 éves népesség meghaladja a 6 millió főt, ebből 2021. III. negyedévében kicsivel több mint 187 ezer ember munkanélküli volt, közülük 64 ezren több, mint egy éve, a járvány berobbanása óta munkakeresők – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal felméréséből. A foglalkoztatottak száma a logisztikában – azon belül is a szállítás és a raktározás területén – csökkent. 2009-től folyamatos növekedés volt a dolgozók számát illetően, ebben az évben 257 ezer ember dolgozott szállítás és raktározás területén, 2019-ben 306 ezer volt a foglalkoztatottak száma, ez az adat 2020-ban 280 ezerre csökkent.
Folyamatos a kereslet a raktári dolgozók iránt
A raktárakban dolgozók alkotják a logisztikai iparág magját. A munkakört betöltők felelnek a raktári munkálatok számos folyamatáért: a megrendelések teljesítésétől a csomagoláson át egészen a szállításig. Csak az Egyesült Államokban több mint 3 millió raktári munkavállaló dolgozik jelenleg, a becslések szerint 2029-re több mint 125 ezerrel több munkavállalóra lesz szükség ebben az ágazatban.
A munkaerő-piaci strukturális eltolódások miatt a vállalatoknak folyamatos kihívást jelent a munkaerő toborzása és megtartása. Mivel a munkaerő iránti kereslet meghaladja a kínálatot, a munkaerő költsége nőtt. A költségeket tekintve leginkább a szállítási és raktározási munkaerő érintett, a bérek négyszer gyorsabban emelkedtek, mint a járvány előtt. A COVID-19 terjedése után annak ellenére, hogy a szállítmányozási termékek iránti kereslet nőtt, ezzel szemben a szakképzett és szakképzetlen munkavállalók állománya csökkent. A gazdaság ugyan stabilizálódni látszik, a munkaadók továbbra is nehezen vonzzák a képzett munkaerőt. A szakértők szerint 2030-ra 85 millió fős szakképzett munkaerőhiány lesz globálisan. Ennek a hiánynak az elsődleges oka, hogy a világ számos országában, köztük az Egyesült Államokban és Japánban évtizedek óta csökken a születési arány, nincs elég fiatal munkavállaló ezeknek a nyitott pozícióknak a betöltésére, a COVID-19 pedig csak tovább rontott ezen a helyzeten. A munkaadóknak már most lépéseket kell tenniük a toborzási erőfeszítések javítása érdekében, valamint előtérbe kell helyezniük a munkahelyi képzést és a továbbképzéseket, ha versenyképesek szeretnének maradni az elkövetkező években.
Még szigorúbb biztonsági intézkedések – vírustól függetlenül és vírushoz kapcsolódóan is
A logisztikában mindig is elsődleges szempont volt a biztonság, de ennek fontossága erősödni látszik a logisztikai HR változásának köszönhetően. Eddig is törekedtek a cégek a biztonságra, de most még inkább szigorítják, felülvizsgálják, hogy mit hogyan lehet biztonságosabbá tenni.
„A raktártechnikában sem hanyagolhatjuk el a biztonsági szempontokat, hiszen a hazai raktári környezetben évente csaknem 1200, átlagosan naponta 4 munkahelyi baleset történik. Veszélyben lehetnek a helyszínen dolgozók, és számottevő anyagi károkat okozhat – az emberi mulasztás mellett – az elavult gépek vagy a nem megfelelő biztonságtechnikai eszközök részleges vagy teljes hiánya. Ugyanakkor a technológia kialakítása és üzemeltetése folyamán fókuszban kell tartani a hatékonysági szempontokat is” – mondja Bérces Pál, a QLM cégcsoport tulajdonosa.
A koronavírus berobbanásával a biztonság más értelemben is fontos szemponttá vált. Tipikus védelmi intézkedés lett az emberek közötti biztonságos távolság megtartása, ami a raktárakban és egyéb munkaterületeken történő kötelező bevezetésekkor azonban jelentősen negatív hatással volt a folyamatok hatékonyságára. Ahhoz, hogy a járművezetőknek a hatósági karantén alóli felmentést engedélyezzék, szabályozták a rakodásban való részvételt is, korlátozták a fuvarozó, az ügyintéző és rakodó személyzet találkozását.
