A fenntartható fejlődés nemcsak céges szinten értelmezhető, az ENSZ keretrendszere nemzetekre is alkalmazható. A nemzeti stratégia előrehaladási jelentése alapján azt fogjuk megvizsgálni, hol tart jelenleg Magyarország, és milyen célkitűzéseket tartalmaz a stratégia a következő időszakra.

Fenntarthatósági célok, azaz az SDG-k

Az ENSZ fenntartható fejlődési célok, röviden SDG-k 17 nagy területet foglalnak magukban, az ENSZ 2015-ös határozata alapján. A nagy területeken belül összesen 169 részcélt fogalmaztak meg, amelyek konkrét lépésekre bontják a 2030-ig megvalósítandó célokat. Hazánkban a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) határozza meg a Magyarországra vonatkozó célkitűzéseket, feladatokat, illetve ezek végrehajtását, és elemzi a kitűzött célok megvalósítását az úgynevezett előrehaladási jelentésekben.

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia harmadik előrehaladási jelentését 2019. december 6-án fogadta el az NFFT. A legfrissebb elemzés a 2017–18-as évek folyamatait értékeli, a fenntarthatósági célok alapján meghatározott 16 kulcsindikátor terén elért eredmények alapján. Ezeket egyrészt az EU-s, másrészt a visegrádi országok átlagához mérve beszélhetünk jó vagy rossz kiindulási állapotról.

Kulcsindikátorok változása

Javulást mutató kulcsindikátorok: A pozitív részeredmények elsősorban a gazdasági dimenzióhoz tartoznak a 2018-as adatok alapján: növekedett a gazdasági tőke és egyes makrogazdasági mutatók is. Csökkent az államadósság GDP-hez viszonyított aránya (71 százalékra), valamint a munkanélküliség és a társadalomból kirekesztődők aránya. A 2018-as 74 százalékos foglalkoztatási ráta magasabb a visegrádi (69 százalék) és az EU-s átlagnál (73 százalék) is. A társadalomból kirekesztődő, súlyos anyagi deprivációban élők aránya bár csökkent, továbbra is 10 százalék feletti, ami duplája a visegrádi átlagnak (5 százalék), és nagyobb az EU-s átlagnál (7 százalék) is. A gazdasági felzárkózás üteme ugyanakkor elmarad más volt szocialista, jelenleg EU-tag országokhoz viszonyítva.

Stagnáló kulcsindikátorok: A termékenységi arányszám továbbra is 1,5 alatti, a korai iskolaelhagyók aránya (12,5 százalék) csaknem a duplája a visegrádi országok átlagának. A születéskor egészségesen várható élettartam a férfiaknál alulról, a nőknél felülről közelíti a 60 évet – a két adat nagyjából megegyezik a V3-ak átlagával, elmarad viszont az EU-s átlagtól (63,5, illetve 64 év). A biológiailag inaktív területek aránya változatlanul nagy (67,5 százalék). Ezeken az elsősorban társadalmi, másodsorban környezeti területeken tehát nem sikerült érdemben javítani az átlag alatti kiindulóponthoz képest a vizsgált időszakban.

Leginkább problémás kulcsindikátorok: Öt kulcsindikátor esetében a nem kedvező kiindulási állapot mellett romló tendencia tapasztalható. Ezek elsősorban társadalmi, másodsorban gazdasági tényezők. Ide tartozik a korrupciós index, a civil szervezetek száma, az időskori eltartottsági ráta, illetve a természetierőforrás-termelékenység és a lakosság kitettsége a levegő szilárdanyag-szennyezettségének. A Transparency International által készített korrupcióérzékelési index 0-tól 100-ig terjedő skáláján évek óta 44–46 közötti értéket ér el hazánk. A legfrissebb, 2019-es felmérés adatai szerint ezzel az eredménnyel utolsó a V3-ak között, az Európai Unión belül pedig holtversenyben a második legkorruptabb ország, Romániával holtversenyben, Bulgáriát megelőzve.

Fenntarthatósági fordulat

A fenntarthatósági átmenet erősítése érdekében a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács több javaslatot is megfogalmazott, amelyek a gazdasági növekedés eredményeire alapozva fenntarthatósági fordulatot jelenthetnek. Ezek megvalósítása a tervek szerint a társadalmi-gazdasági fejlődés ütemének felgyorsulását, valamint a tudás, az innováció, a hatékonyság, a termelékenység növelését fogja eredményezni. A cselekvési terv két fő dimenzióját különíti el a környezeti és humán területen tervezett változásoknak.

A környezeti tervek a területhasználat reformjára, a körforgásos gazdaság fejlesztésére, illetve a karbonszegény gazdaság megvalósítására vonatkoznak. A területhasználat reformja azt jelenti, hogy megállítják a biológiailag aktív területek csökkenését, zöldmezős helyett barnamezős beruházásokat preferálnak, rehabilitálják a vizes élőhelyeket, fejlesztik a városi zöldterületeket, a mezőgazdaságban pedig az ökológiai módszerek nyernek teret. A körforgásos gazdaság terén elsősorban az építőipar, a közlekedés és a mezőgazdaság környezeti teljesítményét tervezik jelentős mértékben fejleszteni, a természetierőforrás-termelékenység radikális javítása mellett. A karbonszegény gazdaság esetében az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése jelenti a prioritást és az ország éghajlatváltozás okozta sérülékenységének csökkentése.

A környezeti fenntarthatósági fordulat esetében az állam részéről az alapvető eszközöket a természeti erőforrások védelmét biztosító szabályok és korlátozások jelentik, illetve a környezet használatának beárazása díjak és adók formájában. Egyes támogatásokat környezeti szempontokkal fognak kiegészíteni, a környezetileg káros költségvetési kiadásokat pedig megszüntetik. Így a tervezett célkitűzések eléréséhez nincs szükség költségvetési többletkiadásokra.

Ezzel szemben a humán fenntarthatósági fordulatnak jelentős költségvetési igénye van. Ezt egyrészt forrásátcsoportosítással, másrészt a környezetileg káros támogatások csökkentésével látják finanszírozhatónak. Az átcsoportosítás olyan területekre vonatkozik, ahol már eléri a fejlettségi szint az európai uniós átlagot. A tervek között szerepel például a munkahelyteremtés közvetlen támogatásának csökkentése, illetve az úthálózat nagy arányú bővítésének leállítása.

Az így felszabaduló forrásokat többek között a pedagógusok bérének emelésre lehetne fordítani, annak érdekében, hogy a pedagógushivatás vonzó életpálya legyen a tehetséges fiatalok számára. Emellett további cél az oktatásban eltöltött átlagos idő növelése, azaz a középfokú oktatásban a lemorzsolódás csökkentése, a felsőoktatásban a résztvevők arányának növelése. Az oktatás társadalmi mobilitást szolgáló funkciójának erősítésével csökkenthető a magyar iskolarendszerre jelenleg jellemző szelektivitás. Jelenleg ugyanis nemhogy nem mérsékli a társadalmi-gazdasági státuszból származó hátrányokat az iskolarendszer, hanem tovább növeli. Ezen a területen Magyarország az európai OECD-tagok közül a legrosszabb teljesítményt érte el a 2015-ös PISA-felmérés során.

További cél a PISA-eredmények alapján a diákok kreativitásának kibontakoztatása, problémamegoldó képességük növelése és az együttműködésen alapuló problémamegoldásuk javítása. Ezek mind olyan képességek, amelyek hosszú távon versenyképesebbé tehetik a magyar fiatalokat a munkaerőpiacon, jelenleg azonban kifejezetten gyenge eredmények születnek az iskolai felmérés során. Ennek érdekében javítani kell az oktatás-nevelés jelenlegi módszertanán – például a frontális oktatás helyett a csoportmunkát, a projektalapú együttműködéseket és az élményalapú tanulást előtérbe helyezve. A humán fenntarthatósági fordulatnak nevezett program tehát elsődlegesen a tudástőke bővítésének feltételein kíván változtatni.

Érdemes azonban megjegyezni, hogy az előrehaladási jelentés, valamint az abban megfogalmazott fejlesztési javaslatok még a koronavírus-járvány, illetve annak jelentős gazdasági és társadalmi hatásai előttről származnak. A következő évek terveit vélhetően nagyban befolyásolni fogja a globális pandémia tavaszi, illetve esetleges későbbi hulláma.

Emellett hatással lehet a hazai fenntarthatósági stratégiára a 2020. július 1-jén kezdődött német EU-elnökség által tervezett európai zöldmegállapodás, hiszen a német elnökség alapelvei között az innovativitás mellett kiemelt értékként jelenik meg a fenntarthatóság is.

https://sustainabledevelopment.un.org/index.html

https://ensz.kormany.hu/agenda-2030

https://www.parlament.hu/web/nfft/nemzeti-fenntarthato-fejlodes-tanacs