Háztartási nagygépeink árába bele van kalkulálva az energiahatékonyságból származó nyereségünk is. Amennyiben minden tekintetben szeretnénk jól járni, anyagi befektetésünk 8 év múltán megtérül, plusz évente akár 2 megatonnával is csökkenhet az ország CO2 összkibocsátása.
Egy mosógép vagy hűtő kiválasztásának ma már része az energiacímke szemügyre vétele. A vásárlót ugyanis teljes joggal foglalkoztathatja, hogy a bizonyos +-ok hol térülnek meg az energiatakarékosság címszó alatt. Figyelembe véve a környezetvédelmi törekvéseket a klímaváltozás margóján, valamint a potenciális költségmegtakarítást, tekinthetünk erre akár befektetésként is – melynek két pozitív oldala is van.
Anyagi oldalról nézve, egy „A” besorolású gép energiacsökkentő potenciálja úgy tesztelhető, ha összehasonlítjuk annak éves fogyasztását egy öregebb gép fogyasztásával. Példánk szemléltetéséhez egy 20 éves, kombinált hűtőszekrényt veszünk alapul, melynek fogyasztása 761 kWh évente. Ehhez képest egy „A+++” energiabesorolású hűtőgép 193 kWh-t fogyaszt évente. A különbözettel (568 kWh) 1 év alatt közel 24 000 Ft-ot takaríthatunk meg, a kWh lakossági árával számolva (az e-on hivatalos adatai alapján, csúcsidőszakban). Ha egy átlag, kétszázezer forintos modern hűtőszekrényt vásárolunk, valahol a 8. és 9. év között meg is térült a befektetésünk. Azaz, pusztán energiamegtakarításból 8 és fél év múlva ingyen van a hűtő.
Ha kívülről, azaz környezetünk szemszögéből tekintünk a kérdésre, egy olyan időszakban, amikor a klímaváltozás már beépült a lakosság mindennapi szókincsébe, a CO2 kibocsátást tekinthetjük kritikus tényezőnek. A Központi Statisztikai Hivatal 2017-es adatait véve alapul, Magyarország CO2 kibocsátása 64,8 megatonna volt, mindebből 23,3 megatonna csak a háztartások számlájára volt írható.
A hűtőgépcsere programmal is aktívan foglalkozó APPLiA Magyarország Egyesülés 2017-es tanulmánya alapján a nyolc évnél idősebb, korszerűtlen mosógépek, hűtők és fagyasztók cseréjével évi akár 1,9 megatonnával csökkenhetne az ország CO2 kibocsátása. Igenis van lehetőség csökkentésre a háztartások kezében.
Maradva a húsz éves hűtőgépcsere példájánál, az 1990-ben gyártott kombinált hűtőszekrény CO2 kibocsátása 707 kg-ot jelent évente, ami 0,7 tonnának felel meg. Ehhez képest az „A+++” hűtőszekrény 179 kg, azaz 0,2 tonna CO2 kibocsátással bír évente. A különbözet azt mutatja, hogy 0,5 tonnával csökkenthetjük háztartásunk karbon lábnyomát egy éven belül, csak hűtőnk cseréjével. Amennyiben minden háztartás modern eszközre cserélné meglévő, elavultabb készülékét, az a magyar gazdaság összkibocsátására is mérhető hatással lenne.
A MediaMarkt elmondása alapján az elmúlt négy évben megfigyelhető volt, hogy a vásárlások száma egyértelműen a magasabb besorolású „A” kategóriás készülékek felé tolódik el. Ha csupán a mosógépeket vesszük alapul, 2015 és 2019 között több, mint 70%-ot nőtt ezek eladási aránya. Ezen belül, a 2019-es adatok alapján az „A++” és „A+++” besorolású gépek már több mint 60%-át teszik ki az összeladásnak.
„Azt látjuk, hogy vásárlóink egyre tudatosabban döntenek háztartásuk energiafelhasználásáról. A tény, hogy a magasabb besorolású háztartási nagygépek felé mozdulnak el az eladások, azt bizonyítja, hogy vásárlóink hajlandók áldozni olyan megoldásokra, melyekkel csökkenthetik költségeiket hosszú távon és a környezetet is kevésbé terhelik.” – mondta Biczó Péter, a MediaMarkt kategóriamenedzsere.
