Már egy éve hozzáférhetne az Európai Unió újjáépítési alapjának forrásaihoz Magyarország.

Arról a pénzről van szó, amit az EU a járvány miatt bajba jutott európai gazdaságok megsegítésére különített el. Ez 750 milliárd euró, aminek jelentős része vissza nem térítendő támogatás. Magyarország esetében eredetileg 2500 milliárd forint volt ez a keret. További 3400 milliárd forintnyi kedvezményes hitel is volt a csomagban. Igaz, az összegek némileg csökkentek azóta, mert a magyar gazdaság 2021-ben elég jól teljesített, és ezért a maximálisan lehívható pénz mennyisége csökkent.

Az első részletekhez tavaly nyár elejétől férhettek hozzá a tagállamok. Orbán Viktor még a választás előtt levélben sürgette Ursula von der Leyennél, hogy most már Magyarország is hívhasson le a keretéből, de pénz egyelőre nem érkezik – írja a 24.hu.

A 444.hu hosszú cikkben szemlézi azokat az ajánlásokat, amelyeket az Európai Bizottság szerint meg kellene fogadnia Magyarországnak. Mint írják, az ajánlásokat is tartalmazó dokumentum nagyobb része egy helyzetleírás. Ebben a Bizottság felsorolja, hogy milyen problémákat lát az adott tagállamban. Az ajánlások lényege az, hogy ezeken a problémákon javítani kell, ezekre a témákra programokat kellene írni, és azok végrehajtására kellene szánni az EU-tól lehívható pénzeket.

A felsorolásban olvasható problémák többek között a következők:

Nincs sok munkanélküli, de a helyzetük elég reménytelen: aki tartósan munkanélküli, az nehezen tud kitörni a helyzetéből.
Bár csökken a szegények száma, kiemelkedően sok nélkülöző él Magyarországon lakosságarányosan az EU többi tagállamához képest. A cigány népesség különösen szegény, körükben három-négyszerese a nélkülözők aránya a többségi társadalomhoz képest.
Az utóbbi években a jövedelemkülönbségek nőttek, a rosszabbul keresők jártak rosszul az új adózási szabályokkal. A közmunkáért járó fizetés, a minimálbér és a családi pótlék közel sem növekedett annyira, mint a megélhetési költségek.
A rezsicsökkentés nem segít a legszegényebbeken, mert ők szilárd tüzelővel fűtenek. A lakásárak gyors emelkedése reménytelenné teszi a szegények otthonhoz jutását, szociális bérlakások Magyarországon lényegében nincsenek.
Az oktatás színvonala bőven az EU-s átlag alatt van Magyarországon, a 15 évesek teljesítménye ráadásul romlik. A 25-34 év közti diplomások aránya az egyik legalacsonyabb az egész EU-ban.
Az iskolák meglehetősen szegregáltak, nagyon alacsony a tanárok fizetése, és ezért tanárhiány van.
A magyarok egészségi állapota rosszabb az EU átlagánál, részben az egészségtelen életmód, részben a rossz hatékonyságú ellátás miatt. Dohányzásban, italozásban és elhízásban Európa élvonalában vagyunk.
Magyarországon halnak meg a legtöbben a légszennyezettség miatt egész Európában. A szűrővizsgálatok annyira ritkák, hogy az elkerülhető halálozások száma is kiugróan magas.
A korrupció burjánzik. Részben mert a politikai és a gazdasági elit összefonódott egymással, részben mert nincsenek hatékony ellenőrzések, és a komolyabb ügyeket nem vizsgálják az ügyészek.
Rontja a helyzetet a sajtószabadság korlátozása, a civil szervezetek elleni hangulatkeltés, és a közérdekű adatok visszatartása.
A bíróságok autonómiája szűkül, a Kúria egyre inkább politikai befolyás alá kerül. Az ügyek kiosztása átláthatatlan, ezért politikai nyomásgyakorlást tesz lehetővé a rendszer.
A törvényeket jellemzően konzultációk, az érintett társadalmi csoportok képviselőinek megkérdezése nélkül hozzák.
Az adórendszer bonyolult, a munkát terhelő járulékok magasak, az alacsony jövedelműek terhei arányosan a legnagyobbak.
Számos esetben versenyellenes szabályozások lépnek hatályba, az állam sokszor befolyásol piaci folyamatokban.
A közbeszerzési rendszer problémás, nagyon sok az olyan pályázat, ahol csak egyetlen ajánlattevő van. A keretszerződéses kiírások különösen gyanúsak az eddigi vizsgálatok alapján. A vagyonkezelő közalapítványok létrejöttével tovább romlott a helyzet, mert nekik nem feltétlenül kell közbeszerzést indítaniuk, holott jórészt költségvetési pénzből élnek.

Fotó: Tetiana SHYSHKINA/unsplash.com