A munkaadók leggyakrabban az idegennyelv-ismeretet, a csapatmunkára való alkalmasságot, valamint a fejlett szóbeli és írásbeli kommunikációs készséget várják el a felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállalóktól jelenleg a munkaerőpiacon. Ezt követik az attitűd jellegű személyiségjellemzők, illetve a számítógépes ismeretek, amelyek elvárásának gyakorisága majdnem duplájára nőtt, de még így is elmarad az interperszonális készségek és az attitűd faktorok fontosságától – derült ki a Profession.hu és az International Business School (IBS) közös, 23 ágazatot lefedő kutatásából, amely keretében 58 készség és tudásfajta fontosságát vizsgálták. A kutatáshoz az IBS adatelemző szakemberei a Profession.hu százezer álláshirdetését tanulmányozták azzal a céllal, hogy megértsék, milyen készségek elsajátítására szükséges képezni a munkaerőpiacra belépő diplomás szereplőket.
A munkaerőpiac folyamatos, organikus átalakulása természetszerű, amelyet azonban olykor erőteljes behatások érnek. Kérdés, hogy milyen mértékben, ütemben és irányban változtatnak az aktuális keresleten-kínálaton, elvárásokon ezek a körülmények. Hogyan alkalmazkodhatnak a szereplők az új helyzethez, mire van most szükség a helytálláshoz és érvényesüléshez? A Profession.hu és az International Business School – megismételve egy korábbi, 2017-ben végzett felmérést – ismét elkészítette közös kutatását a munkaerőpiacon elvárt készségekre vonatkozóan. Az elemzésből kiderül, melyek azok a készségek, amelyek a legnagyobb versenyelőnyt jelentik most egy-egy nyitott pozíció megszerzéséhez a felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállalók számára. A kutatás iránymutatással szolgál arra vonatkozólag is, hogy a főiskolai hallgatók számára létrehozott programokon szükséges-e változtatni, az oktatott modulok fókuszát és tartalmát újra kell-e gondolni.
A másokkal való kommunikáció és az idegennyelv-tudás a leginkább elvárt készség
A munkaadók által jelenleg leginkább megkövetelt kvalitás az interperszonális kommunikációs készség – hasonlóan a négy évvel ezelőtti prioritáshoz. Ide a kommunikációs és nyelvi affinitás tartozik, ami iparágtól függetlenül mindenhol a legfontosabb helyre került. Ez alól egyetlen kivételt a közigazgatási szektor jelent, ahol a munkaadók az attitűdöt sorolják legelőre. Az interperszonális készségeken belül a – főként angol – nyelvtudás a hirdetések több mint 75 százalékában jelenik meg elvárásként, amit az írásbeli és szóbeli kommunikációs készségek követnek, megelőzve az egyéb interperszonális, csapatmunka jellegű készségeket.
Az attitűd fontosabb a számítógépes ismereteknél
Második helyen az attitűd jellegű személyiségjellemzők, illetve a számítógépes ismeretek következnek az elvárások között, kiemelten a Microsoft Office szoftvercsomag használata, ami a hirdetések 30 százalékában tüntettek fel a munkaadók az elvárások között. Ide nem sorolva az IT programozás, fejlesztés szektorban feladott hirdetéseket, amelyeknél értelemszerűen konkrét, specifikus programnyelvek, módszertanok és szoftverek kerülnek előtérbe. Az általános számítógépes ismeretek kategória szinte megduplázta a négy évvel ezelőtti felméréshez képest a fontosságát, azonban még mindig elmarad az interperszonális készségek és az attitűd faktoroktól.
Az iparágakat összehasonlítva a legnagyobb szórás az attitűdöknél látható
A különböző attitűdök közül a leginkább elvárt tulajdonság az önállóság, majd a precizitás. A közigazgatás és az oktatás területén az integritást, a marketing esetében a kreativitást, értékesítést és kereskedelemben pedig a célorientáltságot várják el a munkaadók. Ezzel szemben a proaktivitás az építőipar és ingatlan szektorban, a stressztűrés a programozási munkakörökben, a határozottság az üzleti támogató központoknál sorolódik a többi szektorban elvártnál kiugróan hátrébb.
„A korábbi években szintén az önállóság és a precizitás vezette a listát. A harmadik helyen korábban a határozottság szerepelt, amint mostanra a proaktivitás váltott. Említésre méltó változás, hogy utolsó helyre új kategóriaként bekerült az egyre több helyen nevesített elvárássá váló célorientáltság – kiemelten az értékesítés és kereskedelem területén. Érdekes felismerés volt, hogy a mostanában – különösen a pandémia következtében – sokat emlegetett, a médiában is többször feldolgozott kiégési faktor és a rugalmasság egyre inkább nélkülözhetetlenné válása az álláshirdetéseket nem alakította át: sem a stressztűrés, sem az alkalmazkodóképesség említése nem változott jelentősen a feladott hirdetések elvárásokra vonatkozó részében” – hívja fel a figyelmet Simon-Göröcs Lili, a Profession.hu HR igazgatója.
Már a hirdetések 5 százalékában megjelenik az időgazdálkodás az elvárások között
A fontossági sorrendben negyediknek számító menedzsment készségeken belül a problémamegoldás emelkedik ki leginkább, amelyet a vezetési és a projektmenedzsment készségek követnek. A projektmenedzsmentre vonatkozó elvárás iparáganként különbözik: az IT programozás, a marketing, média és PR területeken például kiemelt szerepet tölt be, miközben a jogi, ügyfélszolgálati, valamint a vendéglátó és idegenforgalmi szektorban utolsó helyen szerepel.
E kategóriába tartoznak a vezetés-szervezési készségek is: többnyire a kevésbé gyakran elvártak közé esik a szervező- és delegációs készség, illetve az egyéni időgazdálkodási, teendő rangsorolási készségek, amelyek a pénzügy és könyvelés, ügyfélszolgálat és SSC munkakörökben emelkedik ki a leglátványosabban.
Szembetűnő változás a korábbi évekhez képest a projektmenedzsment készségek elvárásainak részletezése, ahol a különböző metodológiák is előtérbe kerültek. Frissen bevezetett, feltörekvő kategóriaként megjelent az időgazdálkodás is, ami a hirdetések közel 5 százalékában jelent meg. Az IBS szakemberei szerint ezen a két területen mostantól érdemes lesz még inkább elmélyíteni a pályakezdők tudását.
Elenyésző hangsúly kerül az analitikus készségek említésére az álláshirdetésekben
Az öt nagy készségcsoport közül az álláshirdetésekben legkevesebb alkalommal említett elvárás az analitikus készségeké. A stressztűréshez és az alkalmazkodóképességhez hasonló a kvantitatív készségek helyzete is: miközben az analitikus készségek iránti igény megnőtt, a hirdetésekből mégis hiányozik az erre vonatkozó elvárások nevesítése. Ennek oka valószínűleg az, hogy ezeket a készségeket a cégek az egyéni kvalitásokra összpontosító elemzésünkben nem szereplő, a speciális szakmai jellegű, pl. pénzügyi, ismerettel és tapasztalattal lefedettnek tartják. Illetve széles körben bevett gyakorlat, hogy a számítási, statisztikai, módszertani készségeket a munkáltatók letesztelik a felvételi eljárás során, emiatt nincs szükségük ezeket az elvárásokat még a hirdetésben is kiemelni.
A készségek fejlesztése versenyelőnyt jelenthet
A bemutatott elvárások fejleszthető készségekre vonatkoznak, amelyeknek érdemes már fiatalon, a tanulmányok végzése során figyelmet szentelni, hiszen kialakításuk, elsajátításuk számottevő versenyelőnyt jelent a munkaerőpiacon.
„Az IBS-en hallgatóink az angol The University of Buckingham diplomáját szerezhetik meg, és a gyakorlatias angolszász – és a főiskola stratégiai irányelveinek megfelelően, adatvezérelt – megközelítés irányítja minden programfejlesztési törekvésünket. Célunk, hogy a diákokat arra készítsük fel, hogy a diploma megszerzésével azonnal munkába tudjanak állni – ennek jegyében minden diákunk személyre szabott készségfejlesztési programon vesz részt. A készségfejlesztési fókuszok megtalálásához különösen fontos számunkra, hogy az adatelemzés módszereivel vizsgáljuk: milyen készségszintű elvárásokat jelölnek meg az üzleti-gazdasági pozíciókat hirdető cégek” – foglalta össze a kutatás hátterét Tamási J. Gergely, az International Business School minőségbiztosítási és- fejlesztési vezetője, a Profession.hu adatbázisán végzett kutatás módszertani-szakmai koordinátora.
A felmérésről:
Az elemzés alapjául Magyarország piacvezető állásportálja, a Profession.hu adatbázisából kinyert 3 évnyi, angol és magyar nyelven feladott csaknem 100 000 álláshirdetés szolgált, amelyek esetében a felsőfokú végzettség volt az elvárás. Az elemzés során első lépésként a gépi tanulás (machine learning, AI) módszertanából kölcsönzött technikával kiszűrésre kerültek a hirdetésekben előforduló leggyakoribb szavak és szókapcsolatok – mind magyarul, mind pedig angolul –, amelyeket az elemző a 4 évvel ezelőtti kategóriák újragondolásával és kiegészítésével kódolt. Végezetül a szavak és szókapcsolatok előfordulási gyakorisága alapján felállította az egyes kategóriák relatív előfordulását, a hirdetések elsődleges iparági vagy szektor besorolása alapján.
