Átfogó tanulmányt készített a kulturális és kreatív szektorról az EY az európai közös jogkezelők szervezete, a GESAC megbízásából. A tanulmány három részre tagolódik: bemutatja, hogy a szektor az európai gazdaság egyik motorja volt 2019-ig; részletezi a COVID-19 járvány hatását; végül javaslatokat fogalmaz meg a szektor újraindítására.
A tanulmány fő üzenete az, hogy a kulturális és kreatív szektor nem csupán egy a sok, segítségre váró iparág között, hanem kulcsszerepet kell játszania Európa talpra állásában. Ennek hangsúlyozására a jelentés megjelenése napján, január 26-án a szektort képviselő delegáció – Jean Michel Jarre vezetésével – magas rangú európai döntéshozókkal találkozik.
2020 előtt: az európai gazdaság egyik motorja
Az EY szakértői számos adatot felsorakoztatnak, hogy bemutassák, milyen fontos szerepet töltenek be a kulturális és kreatív iparágak (cultural and creative industries, CCI) az európai gazdaságban.
2019-ben az ide tartozó iparágak összesített forgalma 643 milliárd euró volt, a hozzáadott érték 253 milliárd. A CCI szektor az összeurópai GDP 4,4%-át adta. Hozzájárulása az európai gazdasághoz így magasabb volt, mint például a telekommunikációs iparnak, a mezőgazdaságnak vagy a vegyiparnak.
A szektorra a járványt megelőző években a folyamatos növekedés volt jellemző; 2013 és 2019 között összesen 17%-kal nőtt a gazdasági teljesítménye. Az elemzés hangsúlyozza, hogy ez a növekedés hosszú távon fennmaradó trendek következménye volt – így többek között annak köszönhető, hogy az európai háztartások kulturális költései 2010 és 2015 között 12%-kal nőttek. Fontos tényező az is, hogy a szektor igen innovatív megoldásokat dolgozott ki digitális területen. Így a legtöbb szakértő 2020-ra is a korábbinak megfelelő, kb. 2,6%-os növekedést várt a szektorban. (Természetesen a különböző kulturális és kreatív iparágak között komoly eltérések vannak. Visszaesés mindössze egyben volt: a sajtó bevételei hat év alatt 1,7%-kal csökkentek.)
A foglalkoztatottak száma különböző szektorokban. Forrás: EY / GESAC
Különösen jelentős a CCI szektor foglalkoztatási szempontból: összesen 7,6 millió fő dolgozott 2019-ben ezekben az iparágakban, ezt csak az építőipar (12,1 millió fő), a turizmus (10,7) és a közlekedés, szállítmányozás (10,3) haladta meg. A foglalkoztatottság is folyamatosan nőtt az elmúlt években: 2013 és 2019 között nagyjából 700 ezer új munkahelyet teremtett a szektor.
A CCI szektorban a teljes európai munkaerőpiachoz képest kicsivel magasabb a nők foglalkoztatása (48%, a teljes munkaerőpiacon 46%) és a fiatalabb korosztályoké (a CCI munkaerő 43%-a 39 évnél fiatalabb, a teljes munkaerőpiacon ez 41%), és az átlagnál jóval magasabb a felsőfokú végzettségűek aránya (60%, szemben a 34%-kal).
A CCI szektorban igen jellemzőek a kis- és középvállalkozások: a területen működő cégek több mint 90%-a tartozik ebbe a kategóriába, miközben a teljes európai gazdaságban ez az arány 29%. A kulturális dolgozók harmada szabadúszó, míg a teljes gazdaságban az arány 14%. A kulturális és kreatív iparágak közül a vizuális művészetek területén dolgoznak a legtöbben (1,89 millió), ezt követi a zene (1,19), az audiovizuális terület (1,12) és az előadóművészetek (1 millió). A fotográfia és a dizájn területén dolgoznak legnagyobb arányban a szabadúszók (83% és 75%).
Azt, hogy a kulturális és kreatív vállalkozások jól alkalmazkodnak a kihívásokhoz, mutatja, hogy az európai átlagnál nagyobb hároméves túlélési arányuk (61,3% az átlagos 58%-hoz képest) és az ötéves is (48,3% – 44,6%).
A CCI szektor gazdasági súlyát mutatja az is, hogy 2017-ben az EU 28,1 milliárd euró értékben exportált kulturális javakat, ez 8,6 milliárd euró volt a külkereskedelmi többlet.
A szektor csökkenő mértékben támaszkodik közpénzekre: ezek aránya az összesített forgalomban a 2013-as 11,5%-ról 2018-ra 10,8%-ra csökkent. Ennek legfontosabb forrása (54%-a) az önkormányzati finanszírozás. Egy 2018-as felmérésben a kulturális vállalkozók 46%-a mondta azt, hogy a szektor legnagyobb problémája az, hogy a terület nem kapja meg a megfelelő súlyt a kormányzati költségvetésekben.
Természetesen 2020 előtt sem volt problémáktól mentes a szektor. A tanulmány említi azt, hogy bár a digitalizáció terén kifejezetten innovatívak a kulturális vállalkozók, a globális platformokkal való viszonyukban komoly egyenlőtlenségek állnak fenn, ami nehezíti az alkotók megfelelő javadalmazását. A globálissá vált online terjesztés koncentrálódása néhány domináns – és jellemzően nem európai – cég kezében akár az európai kulturális termékek láthatóságát is fenyegetheti.
2020: 31%-os visszaesés, hosszú távú hatások
A kulturális és kreatív szektor COVID-19 járvány által leginkább sújtott iparág, az éves összesített forgalom a becslések szerint 31%-kal esett vissza, és kb. 200 milliárd euró bevételtől esett el a szektor. Csak a légi közlekedés esett vissza ugyanilyen mértékben, még a turizmus (27%), a fogyasztói elektronikus cikkek (26%) és az autógyártás (25%) forgalma sem csökkent ilyen mértékben.
A visszaesés becsült mértéke különböző kulturális területeken. Forrás: EY / GESAC
A szektoron belül az előadóművészetek területét érintette leginkább a válság (90%-os a visszaesés), ezután jön a zene (76%) és a vizuális művészetek (38%). Mindössze a videojátékipar tudott növekedést elérni (9%).
Fontos, hogy a különböző szektorok közötti kölcsönhatások is érzékenyen érintették a CCI szektort. Így 2020 előtt a turizmus 40%-a kulturális turizmus volt, így az Európán kívülről érkező utasok számának radikális csökkenése a CCI szektorra is hatott.
A tanulmány hangsúlyozza, hogy nem pusztán az elmaradt színházi és mozielőadások, koncertek, bezárt múzeumok, leállt forgatások stb. miatti közvetlen bevételkiesés okozott károkat a szektornak, hanem több különböző, hosszú távú hatás akadályozza majd a gyors kilábalást.
Számos közvélemény-kutatás szerint az újranyitás után még jó darabig nem fog visszatérni a teljes korábbi közönség a kulturális terekbe, rendezvényekre. Továbbá az egészségügyi előírások betartása megnöveli a költségeket; erre egy konkrét példa, hogy az audiovizuális területen az első lezárások feloldása után a gyártási költségek 10-30%-kal emelkedtek meg. Csökkenhet a beruházási, támogatási kedv ésa kultúrára fordított közpénzek mértéke is.
Mindezek ráadásul azt eredményezik, hogy a kevesebb forrással gazdálkodó vállalkozások kevésbé tudnak az innovációba és a kockázatos tevékenységekbe fektetni, aminek az új, feltörekvő tehetségek láthatják a kárát leginkább, ami pedig az egész szektor versenyképességére kihat. További súlyos probléma a munkaerő elvándorlása – beleértve azokat a kulturális dolgozókat, akik a járvány idejére kerestek maguknak más munkát, de aztán maradnak az új területen.
Közép-Kelet-Európa: a legnagyobb növekedés után a legnagyobb visszaesés
A tanulmány többször kitér Közép-Kelet-Európa sajátosságaira. Megjegyzik, hogy miközben az öt legnagyobb piac, vagyis Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország és Nagy-Britannia volt felelős a szektor teljes forgalmának 69%-áért, aközben a legmagasabb növekedést éppen a közép-kelet-európai régió mutatta fel a 2020 előtti időszakban. A járvány hatására viszont éppen itt volt a legnagyobb visszaesés is: a régió különböző országaiban 36-44% között.Ennek az egyik oka az, hogy itt a CCI szektoron belül az európai átlagnál nagyobb súlyt képviselnek a leginkább érintett előadóművészetek. Magyarországon például ez a szektor 10%-át adja, szemben az összeurópai 4%-kal.
A visszaesés becsült mértéke országonként. Forrás: EY / GESAC
A tanulmány megjegyzi, hogy a régió több országában tovább nehezítette az iparági szereplők dolgát, hogy a kis- és középvállalkozások nehezebben fértek hozzá a támogatásokhoz, az egyéni vállalkozók nem estek bele a munkaerő-védelmi programokba, illetve helyi és országos szinten is visszavágták a kulturális költségvetéseket.
A talpra állás három nagy kihívása
A tanulmány szerint a talpra álláshoz három nagy kihívást kell megoldania az európai kulturális és kreatív szektornak, a különböző szintű politikai döntéshozók segítségével.
Az első a finanszírozás. Az EY szakértői itt a következő javaslatokat teszik: a különböző helyreállítási alapok megfelelő részét (az EU-s szinten pl. 2%-ot) fordítsák a CCI szektorra; hitelgaranciával segítsék, hogy a cégek megfelelő mennyiségű hitelhez juthassanak; támogassák a kulturális infrastruktúra fejlesztését (beleértve a digitális területet is); támogassák az országok és a szektorok közötti együttműködéseket; dolgozzanak ki szektorspecifikus biztosítási formákat, amik a korlátozások rövid és hosszú távú hatásait enyhítik; a különböző szintű munkaerő-támogatási programok kidolgozásában figyeljenek arra, hogy azok a CCI szektor sajátos foglalkoztatási formáira, struktúráira is alkalmazhatók legyenek.
A második a megerősítés. Ezen az EY szakértői elsősorban egy olyan jogi környezet kialakítását értik, amiben az alkotók megfelelő jövedelemre, a kulturális befektetők pedig megtérülésre számíthatnak, így a szektor vonzó lesz a magántőke számára. Ez a következőket jelenti: a szerzői jogi irányelv gyors és hatékony bevezetése; a szellemi tulajdon hatékony védelme; az európai alkotások láthatóságának biztosítása az online környezetben; a szektorra jellemző sajátos üzleti modelleknek kedvező szabályozás; annak biztosítása, hogy az Európán kívüli szereplők (platformok) is betartják az európai szabályozás. A tanulmány javasolja azt, hogy a művészeti képzéseknek legyenek kötelező részei a vállalkozási, jogi ismeretek és a fenntartható menedzsment oktatása.
Végül a harmadik kiíhvás az, hogy a CCI szektorban dolgozó milliók „összesített erejét a társadalmi, környezeti változások szolgálatába állítsuk”. Vagyis az európai szintű zöld programokat igen hatásosan tudná segíteni a kultúra; a szektorközi együttműködések a CCI szektor fenntarthatóságához járulhatnak hozzá. Összességében az alulról jövő kulturális kezdeményezések a fenntartható, befogadó, sokszínű, demokratikus és együttműködésre építő Európa fontos alakítói.
Rónai András összefoglalója eredetileg a dalszerzo.hu blogon jelent meg
