Az éves infláció mindössze 1,2 százalékos volt júliusban, havi szinten pedig 0,1 százalékos csökkenést mutatott az árindex. Hasonlóan alacsony éves inflációra legutóbb tíz évvel ezelőtt volt példa, mégpedig 2016 novemberében, amikor 1,1 százalékos volt a tizenkét hónapra visszatekintő infláció.
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője az adatokat kommentálva azt mondta: „A piac 1,5 százalékos emelkedést várt, így a tényadat jókora meglepetést jelent. Gyakorlatilag tavaly június óta folyamatosan lassul az áremelkedés üteme. Az előző hónapoknak megfelelően most az élelmiszerek, valamint a tartós és nem tartós fogyasztási cikkek húzták lefelé az árindexet. Ugyancsak kedvező hatással volt az inflációra az üzemanyagok, illetve más energiahordozók árának havi csökkenése.”
Hozzátette ugyanakkor, hogy a szolgáltatásoknál ismét gyorsul inflációt láthattuk júliusban. A piaci szolgáltatások ugyanis havi szinten 1,2 százalékkal kerültek többe. Néhány esetben kiugró volt az áremelkedés, ilyen volt például a belföldi üdülés, amely több mint 6 százalékkal drágult, de a sportrendezvények és múzeumi belépők ára is 3,6 százalékkal nőtt. A pénzügyi szolgáltatások díja pedig 4,5 százalékkal emelkedett júniushoz képest. Németh Dávid elmondta, hogy a szolgáltatásoknál számítani lehetett az árnyomásra a bérdinamika miatt, hiszen a bruttó keresetek a magánszférában több mint 8 százalékkal nőttek az év első öt hónapjában.
A szakember arra számít, hogy augusztusban a júliushoz hasonlóan alakulhat az éves infláció, azaz 1,2 százalék körül lehet. „Azt követően némi gyorsulás jöhet, ám a korábbi várakozásainkhoz képest alacsonyabb lehet a decemberi éves mutató. A jelenlegi kilátások alapján kismértékben meghaladhatja a 2 százalékos szintet. Ugyanakkor az éves átlagos infláció 1,8 százalék körül alakulhat” – fogalmazott Németh Dávid.
Szerinte jövőre magasabb infláció várható, 3 százalék körüli árindexre lehet számítani. A gyorsulásban szerepet játszhatnak az élelmiszerárak, ám egyelőre nem lehet pontosan tudni, hogy az idei aszály milyen mértékű drágulást eredményezhet. „A gáz és az olaj ára az elmúlt hónapokban jelentősen meghaladta az egy évvel korábbi szintet, ezek a többletköltségek is idővel beépülhetnek a fogyasztói árakba. Az elemző közölte: „Emellett fontos, hogy az utóbbi tizenkét hónapban látott forinterősödés nagymértékben segítette a dezinflációs folyamatot, viszont a jövőben nem várható a magyar devizától hasonló mértékű erősödés, így ez az árcsökkentő hatás kiesik a bázisból. Másik oldalról lényeges, hogy nemzetközi szinten az olcsó kínai dömpingtermelés tartósan velünk maradhat, ez pedig lefelé húzhatja az iparcikkek inflációját.”
