Az elhízás napjainkban már nem csupán egyéni probléma, hanem súlyos társadalmi, egészségügyi és gazdasági kihívás. A számok riasztóak: Magyarországon több mint 5,5 millióan élnek súlytöbblettel, a lakosság közel egynegyede pedig elhízással. A vezető hazai és nemzetközi orvosszervezetek egybehangzó álláspontja szerint az obezitás egy krónikus, progresszív betegség, amely több mint 200-féle szövődménnyel hozható összefüggésbe, a szív- és érrendszeri károsodásoktól kezdve egészen bizonyos daganatos megbetegedésekig. Az Elhízás Világnapjához kapcsolódva a hazai szakma arra figyelmeztet, hogy az elhízás krónikus betegségként való elismerése és a stigmatizáció megtörése nélkül nem lehet hatékony választ adni erre a népegészségügyi krízisre. A társadalom ugyanis még mindig gyakran lustaságnak vagy akaratgyengeségnek tartja az elhízást, a súlytöbblettel élők – beleértve az orvosi segítséggel fogyókat is – továbbra is ítélkezéssel és kirekesztéssel szembesülnek. A szakértők hangsúlyozzák: az elhízás kezelhető, de komplex, személyre szabott ellátást igényel. A korai felismerés és az időben elkezdett terápia kulcsfontosságú, ezért az üzenet egyértelmű: nem érdemes várni – a segítségkérés az első lépés az egészség visszaszerzéséhez. Az orvosi támogatás nem kudarc, hanem felelős döntés.
A legfrissebb előrejelzések szerint 2030-ra a világ felnőtt lakosságának közel fele túlsúllyal vagy elhízással fog élni. Azon túl, hogy mindez rendkívüli terhet jelent fizikai és mentális értelemben is az érintettek és családjaik számára, globálisan évente mintegy 1,6 millió korai haláleset köthető közvetlenül a magas testtömegindexhez (BMI). Magyarország különösen érintett: a felnőtt lakosság körülbelül egyharmada él túlsúllyal, közel egynegyede pedig elhízással – mindeközben évente több mint 134 ezer egészségben eltöltött életévet veszítenek el a magyar felnőttek az extra kilók miatt. Az obezitás tehát jól láthatóan nemcsak a betegek szintjén jelent komoly problémát, hanem súlyos és növekvő terhet ró az egészségügyi ellátórendszerre is. „Az elhízás ma már a vezető nemzetközi egészségügyi szervezetek által is krónikus betegségként elismert állapot, amely sok esetben túlmutat az egyén közvetlen kontrollján. Ennek ellenére a közbeszédben még mindig gyakran jelenik meg leegyszerűsítő, hibáztató szemlélet, mintha az elhízás pusztán életmódbeli döntések következménye lenne. Az elhízást nem lehet kizárólag akaraterő vagy fegyelem kérdéseként kezelni: egy rendkívül komplex betegségről beszélünk, amely hosszú távú, személyre szabott és több szakterület együttműködésén alapuló ellátást igényel” – mondta el a Lilly Hungária Kft. Elhízás Világnapjához kapcsolódó eseményén Prof. Dr. Merkely Béla, kardiológus, a Semmelweis Egyetem rektora.
Sokan nem kérnek segítséget, pedig nagy veszélyben van az egészségük
Az elhízásbetegség kialakulásában számos tényező, többek között genetikai, biológiai, környezeti, pszichés és társadalmi hatások egyaránt szerepet játszhatnak. Fontos hangsúlyozni, hogy nem elszigetelt állapotról, hanem komplex, sokszervi kockázatot jelentő betegségről van szó: a túlsúly bizonyítottan több mint 200 különböző szövődmény kialakulásának kockázatát növeli. Ide tartoznak többek között a 2-es típusú cukorbetegség, mozgásszervi problémák, szívelégtelenség, magas vérnyomás, valamint legalább 13 különböző daganattípus. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy az érintett betegek ne maradjanak segítség nélkül az ítélkezéstől való félelem miatt, hanem bizalommal forduljanak környezetükhöz és egészségügyi szakemberekhez. Annál is inkább, hiszen már akár 5%-os testsúlycsökkenés is mérhető egészségnyereséggel járhat, csökkentve a szövődmények kockázatát és javítva az életminőséget.
„Az elhízással élők sokszor rosszabb életminőségről számolnak be mind a fizikai állapotuk, mind pedig az önbizalmuk és mentális jóllétük tekintetében. Körükben gyakran jelennek meg olyan érzések, mint a szégyen, az önbizalomhiány, a kudarcélmény, valamint a negatív megítéléstől, illetve elmarasztalástól való félelem. Mindez jelentősen befolyásolja azt is, hogy mikor és egyáltalán fordulnak-e orvoshoz, dietetikushoz, mozgásterapeutához vagy akár pszichológushoz a súlycsökkentés érdekében. Az elhízással élők közül sokan nem hisznek abban, hogy a szakemberek valódi segítséget tudnak nyújtani számukra, mások attól tartanak, hogy csupán általános, nehezen betartható életmódtanácsokat kapnak, mint amilyen például a „mozogjon többet” vagy „egyen kevesebbet”. Ráadásul a modern terápiás lehetőségeket a környezetük gyakran „könnyebb útként” bélyegzi meg, ami tovább erősíti a késlekedést és a szakember által javasolt kezelés elutasítását” – magyarázta Dr. Czeglédi Edit egészségfejlesztő szakpszichológus, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet adjunktusa.
Le az ítélkezéssel: ideje máshogy beszélni az elhízásról
Az elhízással élők tehát sokszor kettős, sőt hármas stigmatizációval szembesülnek: megbélyegzést tapasztalnak a testsúlyuk miatt, akkor is, ha aktívan próbálnak tenni ellene, de nem sikerül, és nem érnek el tartós eredményt, és akkor is, ha szakemberhez fordulnak. A negatív hozzáállás nemcsak a társadalomban, hanem sajnos az egészségügyi ellátórendszerben is jelen lehet. „A stigma az egyik legnagyobb akadálya annak, hogy az érintettek időben orvoshoz forduljanak. Pedig minél később kezdődik meg a kezelés, annál nagyobb az esély a súlyos szövődmények kialakulására” – emelte ki Prof. Dr. Merkely Béla. Az elhízás hatékony kezelése ugyanakkor hosszú távú, egyénre szabott megközelítést igényel. A korszerű terápiák ma már az orvostudomány széles eszköztárára épülnek: magukban foglalják az életmódkezelést, a kognitív viselkedésterápiát, valamint szükség esetén a gyógyszeres kezelést és a sebészeti beavatkozásokat is.
Mindez azonban csak akkor lehet sikeres, ha az elhízással élők támogatást, megértést és ítélkezésmentes ellátást kapnak. Az Elhízás Világnapjának idei üzenete szerint mindannyiunk felelőssége, hogy megváltoztassuk az elhízással élőkkel kapcsolatos jelenlegi, rendkívül negatív szemléletet – empátiával, hiteles tudással és bizonyítékokon alapuló kezelési megoldásokkal. Az elhízás betegségként való elismerése, a stigmatizáció csökkentése és az érintettek bátorítása a segítségkérésre nemcsak egyéni, hanem kiemelt társadalmi érdek. Enélkül a következményei nemcsak a betegek, de az egész közösségünk számára is beláthatatlanok lehetnek.
Felismerve, hogy a komplex szemléletformálás és az obezitással kapcsolatos széleskörű edukáció csak az érintett szakmai szervezetek és piaci szereplők összehangolt együttműködésével lehet igazán eredményes, a Semmelweis Egyetem és a Lilly Hungária Kft. tavaly öt évre szóló stratégiai partnerséget kötött. Az együttműködés célja, hogy a Semmelweis Egyetem nemzetközileg is elismert szakmai és tudományos vezető szerepére építve és meghatározó pozícióját erősítve, a Lilly Hungária Kft. nemzetközi tapasztalatával és szakmai támogatásával tovább bővüljenek és felgyorsuljanak azok a kezdeményezések, amelyek kézzelfogható előrelépést hoznak a betegellátás, a szakmai továbbképzés, a lakossági egészségértés fejlesztése, valamint az adatvezérelt egészségügy területén. A partnerség egyik kiemelt kezdeményezéseként – a Lilly támogatásával is – hamarosan elindul a Semmelweis Podcast, amely az egyetem sokrétű szakmai tudására és interdiszciplináris szemléletére építve foglalkozik aktuális egészségügyi és orvostudományi kérdésekkel. A műsor egyik hangsúlyos tematikus fókusza az elhízás, mint krónikus betegség komplex megközelítése. A podcast sorozat fontos küldetése a társadalmi egészségértés erősítése: többek között bemutatja az elhízás és a női egészség összefüggéseit, valamint a súlykezelési megközelítéseket és az elhízással együtt járó egészségügyi kockázatokat.
