A magyar vállalatok több mint kétharmada szerint elengedhetetlen a szervezeti kultúraváltás a digitális transzformáció sikeréhez.
Rugalmas, dinamikusabb döntéshozás és felhatalmazott munkatársak is kellenek a digitális transzformáció sikeréhez, derült ki a Hungarian Business Leaders Forum és az Aon Magyarország kutatásából. A Nincs időnk lépést tartani a korral? – Magyar vállalatok és a digitalizáció című rendezvényen bemutatott kutatásban csaknem hatvan hazai kis-, közép- és nagyvállalat vett részt. A digitális átállás a cégeknél legtöbbször új üzleti modellt, információs rendszerek és infrastrukúra fejlesztését, új szemléletmódot, folyamatok automatizálását, új munkamódszerek bevezetését, a vállalati struktúra megreformálását, digitális kultúraépítést, új technológiák használatát, vagy éppen innovációs inkubátor működtetését jelenti.
Mindezek nélkül ma már nem lehet hosszú távon sikeres egy vállalat. “Napjainkban kevés olyan cég van, ahol ne került volna már terítékre valamilyen formában a digitális transzformáció témaköre – kevesebb szó esik azonban a terület emberi, vezetői és kulturális oldaláról.” – vezette fel a kutatást Czakó Borbála.
„Hiába a szép tervek, a vállalati kultúra megeszi a stratégiát reggelire, azaz, ha vezetőinket, embereinket nem készítjük fel, a változás bukásra van ítélve.” – tette hozzá Uzsák Éva Virág, az Aon Magyarország humán tanácsadási részlegének cégvezetője.
Tízből hét vállalat azt vallja, hogy egy új jövőkép lehetőségét látja a digitalizációban. A várt haszon mégis nagyon gyakorlatias, ugyanis első helyen a költségcsökkentést jelölte meg a legtöbb válaszadó. „Ellentmondásos, hogy stratégiai hosszú távú vízió és előnyök vezérlik a vezetőket, de mintha mégis inkább aprópénzre váltanák a gyakorlatban a magyar vállalatok a transzformációt: költségcsökkentés és IT programok kerülnek a fókuszba a megvalósítás során” – magyarázza Veres Rita, az Aon-HBLF digitális munkacsoportjának vezetője.
Pozitív fejlemény viszont, hogy a vállalatok 70%-a már legalább a tervezés szintjén elkezdett foglalkozni a transzformációval. Őket viszont számos tényező akadályozza.
A digitális transzformáció fő akadályozó tényezőiként az anyagi korlátokat (54%) és az időhiányt (52%) jelölték meg. Tízből négy vállalatnál nincs meg a megfelelő szakértelem, és erősen korlátozza őket, hogy félnek a járt utak elhagyásától. Mindkettő erős korlátja lehet az igazi átalakulásnak.
“Örömteli, hogy belátják a digitális transzformáció fontosságát a magyar cégek, de fáziskésében vagyunk.”- figyelmeztet Szelecki Zsolt, globális digitális szakértő. A nemzetközi tulajdonú vállalatok ugyanis jóval előrébb járnak a digitális transzformáció folyamatában, mint a hazaiak. A megvalósult átalakulást elérők aránya azonban mindkét csoportban hasonló, tíz százalék körül van. Érdekesség, hogy a magyar vállalatok inkább ügyfeleik elvárásának igyekeznek megfelelni az átállással, míg a nemzetközi cégek az iparági szerkezet változásának követését és az új üzleti modellek bevezetésé tekintik fő ösztönzőnek.
A magyar tulajdonú vállalatok többsége az időhiányt (75%), a multinacionális hátterű cégek pedig a megszokott útról való letérésből eredő félelmet (51%) nevezték meg a digitális átalakulás legfontosabb kerékkötőjeként.
