Lezajlottak az írásbeli érettségik, de hogyan hatott az ide vezető, érettségizőket is érintő út a felkészülésre? A Telenor megbízásából az Ipsos által végzett kutatásból kiderül, hogy a kedvezőtlen körülmények ellenére a diákok többsége szerint jól ment a váltás a távoktatásra és szeretik ezt a megoldást. A válaszadók szerint leginkább a személyes találkozást és az osztályközösséget hiányolják a tanulók, viszont pozitívként élik meg a szabadabb időbeosztást és az utazás híján megspórolt időt.
Jól vizsgázott az online oktatás
A karanténoktatás villámszerű bevezetése megmutatta, hol tartunk jelenleg az oktatás digitalizációja felé vezető úton. Óriási váltás volt a tanárok, a szülők és leginkább a diákok életében, hogy egyik hétről a másikra a képernyőkre költözött az egész iskola. A Telenor a közelmúltban a távmunkát és a távoktatást kutatta az Ipsos segítségével egy 550 fős, nemre, korra, településtípusra és régióra nézve reprezentatív mintán*. A válaszadókat arra kérték, hogy a háztartásban élő tanulók tapasztalatai, vagy amennyiben ők is diákok, a saját véleményük alapján mondják el, hogyan élték meg az otthonról tanulás első 4 hetét. A diákok kicsit több mint fele átlagosan 2-6 órát tölt naponta online tanulással és az érintett szülők, tanulók 58%-a összességében elégedett, a gyerekek szeretik a digitális oktatást. Mindössze 13%-uk nincs megelégedve a tanítással ebben a formában.
Az elégedettséghez bizonyára nagyban hozzájárult a tanítást segítő technikai megoldások széles tárháza is, amelyeknek az elsajátításában a HiperSuli program is segítséget nyújt. A tanulók 70%-a úgy vélte, gyorsan sikerült alkalmazkodnia a digitális oktatáshoz. Hasonló arányban, 67% mondta, hogy az első 4 hét után már teljesen olajozottan ment a tanulás az új formában.
A fővárosi válaszadók 70%-a értett egyet azzal az állítással, hogy a kezdeti nehézségek után ma már gördülékenyen megy a távoktatás. Vidéki településeken ez árnyaltabb képet mutat. Átlagosan 10%-kal többen értettek kifejezetten egyet a fenti állítással, viszont a fővárosi válaszadókkal ellentétben itt megjelentek olyan válaszadók is, akik szerint egyáltalán nem megy gördülékenyen az új oktatási módszer.
A tantárgyaknál már jobban látszott, hogy bizonyos területeken könnyebb távolról átadni a tudást; az érintett válaszadók 55%-a vélte úgy, hogy egyes órák esetében nehezebb volt az adaptálódás. Ebben szerepet játszhat, hogy más mennyiségű és minőségű eszköz áll rendelkezésre a különböző tantárgyakhoz. A HiperSuli program oktatást segítő applikáció-javaslatok listájában is többségben szerepelnek a matematikára és idegennyelvre specializálódó alkalmazások és weboldalak. A többi tantárgyhoz nem olyan egyszerű előre elkészített online tananyagot találni, így sok pedagógus az általános oktatási alkalmazások közül kénytelen választani, amiket aztán maguknak kell feladatokkal, információkkal feltölteni. Ez jóval több előkészületet igényel.
A felhőbe költözött az osztályterem, a diákok dúskálnak a platformokban
A válaszok alapján a legtöbb iskolának sikerült 3 vagy kevesebb platformmal megoldania a tanítást, viszont akadnak olyanok is (6%), akiknek legalább 6 felületet kell használniuk. A programok tekintetében változatos a kép, a legnépszerűbb az eKRÉTA, ezt követik az általános kommunikációs csatornák, mint a Facebook, az Email és a Zoom, illetve a Microsoft Teams egy kicsit lemaradva. Az előzőekhez képest a Google Classroom és a Redmenta oktatási platformok már kevésbe elterjedtek, tíz válaszadó diákból átlagban ketten használják ezeket.
A távoktatási eszközök használatával a hagyományos tanulás mellett a szülők 62%-a szerint a diákok hasznos digitális képességeket is szereznek, bár a digitális bennszülött tanulóknak már csak a 44%-a gondolja így. A szülők több mint fele viszont úgy érzi, hogy a saját digitális tudásuk is fejlődött azáltal, hogy segítenek a gyerekük tanulásában.
Több a szabadidő, de egyedül mégse ugyanolyan a suli
Az otthonról tanulás legnagyobb előnyeként az utazás megspórolását és a rugalmas időbeosztást említették. Az érintett válaszadók szerint az oktatás is jobb lett bizonyos szemszögből: 26% találta kreatívabbnak, 29% szerint több információhoz tud így jutni, és 24% pedig személyre szabottabbnak érzi az oktatást.
Feltételezhetően a digitális eszközök elérhetőségének köszönhetően a megkérdezettek nehézségként nem a távoktatást mint megoldást említették a leggyakrabban, hanem inkább a fizikai szeparáció okozta mentális kihívásokat. A legtöbben a személyes kontaktust hiányolták, de az érintett szülők vagy diákok közel felének okoz problémát, hogy az iskolai teendőkkel lekösse a figyelmét. A számonkérés az a pont a digitális megoldások terén, ami a leginkább problémás, de ötből két válaszadó szerint a tanárok digitális előismeretei sem megfelelőek. A technikai akadályok is sok diák tanulását hátráltathatják: felüket az internet minősége, negyedüket pedig annak hiánya. A megkérdezettek 38%-a szerint nem mindenkinek van hozzáférése a megfelelő eszközökhöz.
“Az eredmények azt mutatják, hogy a diákok többsége pozitívan áll a rendkívüli helyzet okozta változásokhoz és igyekeznek a dolgok jó oldalát meglátni. Az iskolásoknak nagy mentális kihívást jelent, hogy nem találkozhatnak a barátaikkal és nem bandázhatnak a szünetekben. Az elmúlt hetekben teljesen megváltozott a környezetük, és idő kellett, hogy ehhez hozzászokjanak. Ez a figyelem lekötésénél is látszik: hirtelen ők is home office-ba kerültek, ahol még a felnőtteknek is könnyen elkóborol a figyelme” – monda el Koren Balázs, matematikatanár és a HiperSuli szakmai vezetője.
*A kutatás 550 fő megkérdezésével zajlott 2020. április 9-14. között; a minta reprezentatív nem, kor, településtípus és régió szerint a 18-65 éves magyar lakosság körében. (Ipsos Instant Research)
